Mit hazudnak?

• Miért van az egyik oldalról kevesebb poszt, és miért nincs fenn mindenki?

  Mert a rendszer működtetése véges erőforrás: minden figyelt oldal, minden elemzés és minden karbantartott poszt időbe és pénzbe kerül, tehát súlyozni kell — kit figyelünk, mit elemzünk. Egy oldal jellemzően ezek miatt marad ki, vagy szerepel kevesebb poszttal:

  • Kicsi az elérése. Egy pár száz emberhez eljutó bejegyzés tévedése is pár száz emberhez jut el; előbb azzal foglalkozunk, amit sokan látnak.
  • Nagyon sokat és sűrűn posztol. Aki naponta tízszer ír, az magától elvinné a listát, és a végén nem az látszana, hol mit állítanak, hanem az, ki posztol többet — ezért az ilyen oldalról arányosan kevesebb bejegyzés kerül ki.
  • Jórészt mások tartalmát viszi tovább: újraosztás, vagy reakcióvideó a más által megírt hírhez. Az eredeti bejegyzés máshol áll, és ott érdemes megnézni — a hozzá fűzött vélemény pedig nem tényállítás, nincs rajta mit ellenőrizni.
  • Amit maga ír, azt előtte már sokan megírták. A visszatérő üzenetet egyszer elemezzük ki alaposan témaként, és a sokadik változat alá ugyanaz kerülne még egyszer.
  • Nincs a posztjaiban ellenőrizhető tényállítás: bejelentés, köszöntő, általánosság vagy tiszta vélemény. Ebből van a legtöbb, és nem szűk kivétel: a beérkező anyag nagy részén nincs olyan állítás, amit forrással el lehetne dönteni. Vélemény alá pedig nem tehető ítélet — a „Vélemény" jelölés pontosan ezt mondja ki —, és magáért a véleményért nem figyelünk oldalt.
  • Nagyon ritkán posztol. Egy oldal figyelése és a korábbi posztjainak karbantartása akkor is folyamatos munka, ha félévente jön egy bejegyzés.

  Konkrét példa: sok kormánytag azért nincs fenn, mert a falán jellemzően tájékoztatás áll — bejelentés, eseménybeszámoló, egy döntés ismertetése —, amin ebben a formában nincs mit ellenőrizni. A kormányzati és az ellenzéki kommunikáció műfaja eleve különbözik: az egyik jellemzően bejelent, a másik jellemzően bírál, a bírálat pedig tényállításokból áll. Ez a különbség meglátszik azon, ki kerül be a rendszerbe — de nem azt jelenti, hogy az egyik oldal igazabbat mond a másiknál. Ahol egy kormánytag ellenőrizhető állítást fogalmaz meg, azt ugyanúgy elemezzük, mint bárki másét: kormányoldali politikusok posztjai is szerepelnek az oldalon, elemzéssel együtt.

  A válogatás egyébként a figyelt oldalakon belül is megvan: amit begyűjtünk, annak csak a töredéke kap elemzést és kerül ki, és ez az arány nagyjából ugyanaz minden oldalnál, akárki írta. A posztok száma tehát nem azt méri, ki mennyit csúsztat, és egy hiányzó oldal sem ítélet róla: rólunk szól, meg arról, mi kerül ki az adott falra. Ha valakit hiányolsz, az oldalak listájánál az „Oldal ajánlása" hivatkozással meg lehet írni.

• Hova tűnt a csúsztatási index?

  Levettük. Objektívnak hatott, pedig nem az: azt, hogy egy poszt mennyire csúsztat, nem lehet mérőszámmal mérni. Egy 0 és 100 közötti szám olyan pontosságot sugallt, amit semmi nem fedezett. Ami megmaradt, az a verdikt — igazak-e a posztban álló tényállítások —, mellette pedig az ellenőrzött állítások és a források, amelyekből ez visszakövethető.

• Hol a határ a „Nagyrészt igaz" és a „Félrevezető" között?

  Minden poszt rövidebb, mint a teljes igazság, tehát valami mindig hiányzik belőle. A kérdés nem az, hogy hiányzik-e valami, hanem hogy a hiánytól HAMIS lesz-e a kép. Ha a tények megállnak és az üzenet a hiányzó résszel együtt is igaz marad, az „Nagyrészt igaz". „Félrevezető" akkor lesz, ha a poszt a hiánnyal együtt más következtetésre viszi az olvasót, mint amire a teljes kép vinné.

• Honnan jönnek a források?

  Kizárólag olyan hivatkozás kerülhet az elemzésbe, amit a modell tényleg megnyitott vagy a keresés adott vissza — kitalált forrás nem állhat ott. Ha egy állításhoz nem találunk mire támaszkodni, a verdikt „Nem ellenőrizhető" lesz. Nem tippelünk egyik irányba sem.

• Miért nincs minden posztnak elemzése?

  Mert nem minden poszt szól közügyről. Egy fogadóóra időpontja vagy egy útlezárás hossza ellenőrizhető állítás, de nincs mit vizsgálni rajta ezen az oldalon. Az ilyen posztok ítélet nélkül maradnak — ez nem azt jelenti, hogy átcsúsztak a rostán.

• Miért áll egy poszt alatt olyan elemzés, ami nem róla készült?

  Mert ugyanazt az üzenetet gyakran egyszerre húsz oldal viszi. Ilyenkor egyszer elemezzük ki alaposan a témát, és a másolatok azt az ítéletet öröklik — a poszt alatt ott áll, melyik témához tartozik, és a teljes elemzés egy kattintásra olvasható. Ahol a posztnak saját elemzése van, ott az áll alatta, nem a témáé.

• Miért nincs verdiktje annak, amire „Vélemény" van írva?

  Mert a véleményről nem lehet eldönteni, hogy igaz-e. Aki azt írja, hogy egy döntés rossz, az nem állít tényt, hanem álláspontot foglal — arra nincs forrás, ami eldöntené. Az elemzés indoklása ilyenkor is olvasható marad, de ítéletet nem teszünk alá.

• Egy oldalon több posztot látok, mint amennyi a főoldali listában megjelent?

  Így van. Amelyik poszt alatt nem áll ítélet, az csak a szerző saját oldalán jelenik meg, a közös listában nem — ott az elemzések folyama van, és egy ítélet nélküli bejegyzés csak elvenné a helyet a következő elől. A poszt nem tűnt el: az oldalára lépve ott van, és a linkje is működik.

• Az iróniát felismeritek?

  Az elemzés arra fut, amit a poszt SZÓ SZERINT állít. A túlzás vagy a képtelenség önmagában nem irónia — a politikai kommunikációban a túlzás a leggyakoribb komoly műfaj. Kétes esetben inkább hallgatunk: egy komolyan gondolt állítást iróniának nevezni azt jelentené, hogy a szerző szándékáról állítunk valamit, amit nem tudhatunk.

• Hogyan lehet elérni titeket? Javaslat, ajánlás, munka

  Egy címen: info@mithazudnak.hu. Ide jöhet bármilyen javaslat, észrevétel vagy oldal-ajánlás, és ide jöhet munkával, együttműködéssel vagy sajtómegkereséssel kapcsolatos levél is. Az oldal űrlapjai szűkebbek ennél: egy-egy konkrét ügyet visznek, és nem kérünk hozzájuk e-mail-címet, tehát válaszolni sem tudunk rájuk. Ha választ vársz, írj erre a címre.

Vissza a posztokhoz