Mit hazudnak?

„A támogatás visszavonása politikai okokból, nem szakmai alapon született.”

A döntés szándéka nyilvános forrásból nem bizonyítható. A megnevezett jogalap létező jogszabályi feltétel, amely a nyilvános feldolgozóüzemi felhívásban nem hiánypótoltatható jogosultsági feltételként szerepel; a jogszerűségről a jogorvoslati eljárás dönt, bírósági döntés nincs.

„A döntés közel 1600 munkavállaló sorsát sodorhatja veszélybe.”

A G7 adatai szerint a cég 2025-ben 87,2 milliárd forint konszolidált árbevétel mellett 5,4 milliárd forint adózott eredményt ért el, osztalékot nem fizetett, és teljes munkaidőben 1245 fizikai, 257 szellemi foglalkoztatottja volt. A beruházás 70,65 milliárdos értékéből 36,66 milliárd saját forrás volt; a támogatás elmaradása és a létszám veszélybe kerülése között a posztok nem mutatnak be összefüggést.

„A támogatás elvonása kiszorítja a céget az exportpiacokról a német, francia és lengyel versenytársak javára.”

Előretekintő állítás, amelyre semmilyen adat nem szól. Ebben az ügyben nincs jele annak, hogy a pénzt más — pláne külföldi — szereplő kapta volna meg: a tárca szerint a felhívásnak egyetlen nyertese volt.

„A visszavonás azért indokolatlan, mert a támogatás nem a tulajdonosokhoz, hanem meghatározott beruházásokra ment volna.”

A felhasználás célhoz kötöttsége igaz, de a megnevezett jogalap nem a pénz felhasználására, hanem a kedvezményezett jogosultságára vonatkozik: az államháztartási törvény szerint az átláthatóság a támogathatóság előfeltétele, függetlenül attól, mire fordítanák az összeget.

„Az általános feldolgozóüzemi pályázatokon egy pályázó legfeljebb 5 milliárd forintot kaphatott.”

A nyilvános KAP-RD04a-RD04b-1-24 felhívás kérelmenként engedett legfeljebb 5 milliárd forintot (a 2. célterületen 1 milliárdot, több célterület esetén együtt 5 milliárdot), és kifejezetten megengedte, hogy ugyanaz a kedvezményezett eltérő benyújtási szakaszokban, különböző megvalósítási helyekre több kérelmet is benyújtson. A 33 milliárd így is a kérelmenkénti plafon többszöröse, de az „egy pályázó maximum 5 milliárd” megfogalmazás nem a felhívás szabálya.

„A megítélt 33 milliárd forint több mint hatszorosa annak, amennyit a többi feldolgozóüzemi pályázaton nyerő vállalkozások kaphattak.”

A kérelmenkénti 5 milliárdos korláthoz mérve a 33 milliárd 6,6-szoros, tehát az arány igaz, ha a viszonyítási alap a kérelmenkénti felső határ. Az a sajtóban megjelent olvasat viszont, hogy hatszor annyi, mint az összes élelmiszeripari pályázó együtt, nem áll össze a felhívások 150, illetve 50 milliárd forintos keretével.

„A külön kiírt felhívásnak egyetlen résztvevője volt.”

A miniszter egyetlen résztvevőt, a tárca sajtóválasza egyetlen nyertest említ; a külön felhívás teljes dokumentációja és pályázói listája nem nyilvános, így a résztvevő és a nyertes fogalma nem ellenőrizhető egymással.

„A 33 milliárd forint kifizetését megakadályozták.”

Kifizetési kimutatást, előlegre vagy részteljesítésre vonatkozó elsődleges adatot nem találtunk; a KAP támogatottprojekt-keresője Gallicoop-adatlapot nem hozott, így sem a kifizetés megtörténte, sem elmaradása nem igazolható.

„A felülvizsgálat megállapította, hogy a jogszabályi feltételek nem álltak fenn.”

A hatóság álláspontja dokumentált, és a hivatkozott feltétel valóban létező, nem hiánypótoltatható jogosultsági követelmény. Azt viszont, hogy a cég átláthatósági nyilatkozata és tulajdonosi lánca jogilag megfelelt-e, független forrásból nem tudtuk ellenőrizni, és bírósági döntés nincs.