Témák
119 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
2026. szeptember 3-án a 24.hu a cégbíróságra hónapos késéssel leadott beszámoló alapján megírta, hogy a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda 2025-ben 117 millió forint adózott eredményt ért el, amelyből a 90 százalékos tulajdonos, a pénzmosással megvádolt és végrehajtói tevékenységétől felfüggesztett Schadl-Baranyai Helga részesedése 105 millió forint volt; az irodát ténylegesen működtető állandó helyettes, Bihari Zsófia Nóra 10 százalékos tulajdonrésze után…
2026. 09. 03.
Ez a keretezés a 105 millió forintos éves és az 1,4 milliárd forintos többéves összeget annak jeleként mutatja be, hogy a végrehajtási rendszer szabályai és kamarai irányítása nem tartható fenn. A pénzt „bevételként", illetve „keresetként" nevezi meg, holott a beszámolóból a 90 százalékos tulajdonosra jutó nyereségrész derül ki, a tényleges osztalékkifizetés összege nem. A jövedelmet az adósoktól és a végrehajtást kérőktől beszedett díjakhoz kapcsolja, felelősként pedig a Végrehajtói Kar hivatalban lévő elnökségét nevezi meg, megoldásként vezetőváltást, alacsonyabb jövedelmeket, illetve állami működtetést vet fel. Ami kimarad belőle: a konstrukció alapja a Vht. (a felfüggesztett végrehajtóra nem vonatkozik a vállalkozás fenntartásának tilalma, a helyettes pedig köteles az iroda zavartalan működéséről gondoskodni) és a 6/2023. AB határozat; továbbá az, hogy a posztok napján az államosítás és a kamara megszüntetése már hivatalosan elrendelt kormányzati reformfolyamat volt, csak épp benyújtott törvényjavaslat nélkül.
Ugyanaz a politikai oldal, amely szeptember 3-án azonnali változást követelt, május 18-án saját kormányhatározatban 2026. július 14-i határidőt szabott a végrehajtási törvény felülvizsgálatának előkészítésére. A határidő lejárt, nyilvánosan benyújtott reformtörvény-javaslatot szeptember 3-áig nem találtunk, a miniszterelnök pedig aznap — egy sajtócikkre hivatkozva — az előkészítés felgyorsítására adott utasítást, holott a kormány kétharmados parlamenti többséggel május óta módosíthatta volna a Vht.-t.
„Schadl György felesége 2025-ben 105 millió forintot keresett a végrehajtó cégével.”
A 105 millió a 117 milliós adózott eredményből a 90 százalékos tulajdonrészre jutó nyereségrész, nem bevétel és nem igazolhatóan kifizetett pénz: az eredmény egy része eredménytartalékba került, a kifizetett osztalék összege nem ismert.
„Az elmúlt tíz évben összesen 1,4 milliárd forintot keresett az irodájával.”
Egyetlen lap többéves számítása, az eredeti beszámolósorozat nem volt elérhető; az ismert éves eredmények (2023: 87 millió, 2025: 117 millió) önmagukban nem adják ki ezt az összeget.
„Ezt a Végrehajtói Kar még mindig hivatalban lévő elnöksége teszi lehetővé.”
A Kar szerepe valós — a helyettesítésre a hivatali szerve hívja fel a helyettest, és az irodai tagság létesítése is kari engedélyhez kötött, Schadl György helyettese pedig kari elnökségi tag —, de a pénzáramlás lehetőségét a Vht. 227. § (4)–(5) és 245. § (6) bekezdése, illetve a 6/2023. AB határozat adja, amit kari döntés nem írhat felül.
„A 105 milliót az adósoktól és a végrehajtást kérőktől szedték be a hatályos szabályozásnak köszönhetően.”
A végrehajtási költséget a Vht. szerint a végrehajtást kérő előlegezi és főszabály szerint az adós viseli, az általános költségátalányt pedig a végrehajtó az adóstól hajtja be, tehát a forrás iránya helyes. A 105 millió azonban nyereségrész, nem beszedett díj, és a 345 milliós árbevétel tételes megoszlását nem találtuk meg.
„A végrehajtás államosítása és a végrehajtói jövedelmek csökkentése orvosolja a problémát.”
Nyilvános hatásvizsgálatot nem találtunk; a Kar szerint a teljes bírósági hatáskörbe utalás jelentős költségvetési többletforrást igényelhet és lassíthatja az eljárásokat, a reformtörvény szövege szeptember 3-áig nem volt nyilvános.
Ez a keretezés a jogi konstrukció szabályszerűségét és a felelősség személyes jellegét állítja a középpontba: a felfüggesztett végrehajtó vállalkozását a Vht. kifejezetten nem tiltja, az állandó helyettes köteles a helyettesített iroda zavartalan működéséről gondoskodni, a helyettesített iroda működésének fenntartását pedig a 6/2023. AB határozat is védendő, törvényi szintű kérdésnek tekintette. Ehhez csatlakozik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvános álláspontja: a Kar a reformtól nem zárkózik el, de visszautasítja a hivatásrend kollektív korruptként vagy maffiaszerű szervezetként való minősítését, a Völner–Schadl-ügyet személyes felelősségi kérdésként különíti el, és arra figyelmeztet, hogy a végrehajtás teljes bírósági hatáskörbe utalása többletterhet róhat a bíróságokra és a költségvetésre, lassíthatja az eljárásokat, a részletszabályok nélkül pedig korai a koncepció megítélése. Ki kell mondani: kifejezetten a 105 milliós összegre vagy a 2025-ös beszámolóra sem a Kar, sem az SZTFH, sem az érintettek nem reagáltak — ebben a részében ez az olvasat a téma saját szabályaiból levezetett ellenkeretezés, nem elhangzott érvelés. Ami kimarad belőle: hogy a törvény mellett kari mozgástér is van (a helyettes felhívása, az irodai tagság engedélyezése), és hogy a helyettes a munkát a saját irodájába is átvihette volna.
A Kar 2026. május 27-i közleménye szerint a jelenlegi elnökség a végrehajtási rendszer megreformálásának igényétől „sohasem zárkózott el", és támogatja a jogszabály-előkészítést. Néhány héttel korábban, a HVG-hez kiszivárgott, a választás után tartott zárt körű végrehajtói tanácskozás felvételén ugyanakkor az „ez a nyomorult államosítás" fordulat hangzott el, és a résztvevők abban bíztak, hogy az átalakítás nem lesz a kormány prioritása; az érveik között szerepelt, hogy az átalakítás sok közpénzbe kerülne, és hogy „ha ez az egész állami feladat lesz, akkor már a kormányon csattan a népharag". A Kar a fórumot a tagság tájékoztatásaként és a szakmai egység fenntartásaként írta le.
„A Völner–Schadl-ügy egyedi, személyes felelősségi kérdés, amely nem vetíthető ki a végrehajtói szakma egészére.”
A személyes felelősség elve helytálló, de a vádirat szerint Schadl hét társával állapodott meg arról, hogy végrehajtói kinevezésükért az irodájuk osztalékát részben vagy egészben visszakéri, és a vádlottak száma 22 — az ügy a kinevezési és díjazási rendszert is érinti, nem csak egy személyt.
„A végrehajtás teljes bírósági hatáskörbe utalása jelentős költségvetési többletforrást igényelhet és lassíthatja az eljárásokat.”
A Kar 2026. május 21-i álláspontja ezt állítja, de sem tőle, sem a kormánytól nem találtunk számokkal alátámasztott hatásvizsgálatot; a reformtörvény szövege szeptember 3-áig nem volt nyilvános.
„A végrehajtói díjazási rendszer 2015 óta érdemben nem változott, miközben a működési költségek és az infláció jelentősen emelkedtek.”
A Kar saját közlése a HVG-nek; a díjszabásról szóló rendelet időállapotait és a bevételi adatokat nem tudtuk tételesen összevetni, ezért az állítás elsődleges forrásból nem ellenőrizhető.
„A felfüggesztett végrehajtó irodájából származó jövedelem a hatályos jog szerint nem jogsértő.”
A Vht. 227. § (4) bekezdése szerint a vállalkozás fenntartásának tilalma a felfüggesztett végrehajtóra nem vonatkozik, a 245. § (6) bekezdése a helyettesített iroda zavartalan működéséről szól, és a 6/2023. AB határozat is ebbe az irányba mutat. Azt viszont, hogy a konkrét 90–10 százalékos megállapodás minden elemében szabályos-e, hatósági vagy bírósági döntés nem mondta ki.
A hullám egyetlen forrásból indult. A 24.hu 2026. szeptember 3-án reggel 7 órakor közölte, hogy a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda hónapos késéssel leadott 2025-es beszámolójából 105 millió forint haszon jutott Schadl György feleségére, és hogy az iroda kevesebb mint tíz év alatt összesen több mint 1,4 milliárd forintot hozott neki. A lap Facebook-oldala 8 óra után tette közzé az összefoglalót, néhány perccel később két közéleti szereplő is posztolt…
„A Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda 2025-ben 117 millió forint adózott eredményt ért el, amelyből 105 millió a 90 százalékos tulajdonosra, Schadl-Baranyai Helgára jutott, 12 millió pedig a 10 százalékos helyettesre, Bihari Zsófia Nórára.”
A számot a 24.hu számolta ki a cégbíróságra leadott beszámolóból, és a Telex, a HVG és az Index is így ismertette. Nagyságrendben illeszkedik az OPTEN által közölt 345 150 ezer forintos 2025-es nettó árbevételhez és a 2023-as adathoz (349 millió árbevétel, 87 millió eredmény). Az eredeti beszámolót nem sikerült megnyitni.
„A 105 millió forint nem az iroda bevétele és nem is igazolhatóan kifizetett pénz, hanem a tulajdonosra jutó nyereségrész; a tényleges osztalék összege nem ismert.”
Az iroda 2025-es nettó árbevétele az OPTEN szerint 345 150 ezer forint volt. Az eredményfelhasználási határozat a lapok egyező ismertetése szerint csak annyit rögzít, hogy az adózott eredmény egy része eredménytartalékba, más része osztalékfizetésre kerül.
„Schadl-Baranyai Helgát felfüggesztették a végrehajtói tevékenység alól, és különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás miatt vád alatt áll.”
A Magyar Narancs 2022. november 23-i beszámolója szerint az ügyészség pénzmosás miatt emelt vádat ellene mintegy 110 millió forint értékű ékszer és luxusóra bankszéfbe rejtése miatt; a felfüggesztést a szeptember 3-i cikkek és a Kar irodalapja is rögzíti.
„Az irodát állandó helyettesítéssel egy másik önálló bírósági végrehajtó, Bihari Zsófia Nóra működteti, aki 10 százalékos tulajdonrészt kapott a cégben.”
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalos irodalapja Bihari Zsófia Nórát tünteti fel Schadl-Baranyai Helga Vht. 245. § szerinti állandó helyetteseként ugyanazon a gödöllői címen; a 10 százalékos tulajdonrészről a 24.hu, a Telex, a HVG és az Index számolt be.
„A konstrukciót a hatályos törvény engedi: a felfüggesztett végrehajtóra nem terjed ki a vállalkozás fenntartásának tilalma, az állandó helyettes pedig köteles gondoskodni a helyettesített végrehajtó irodájának zavartalan működéséről.”
A Vht. 227. § (4)–(5) bekezdése szerint a felfüggesztett végrehajtó nem végezhet végrehajtói tevékenységet, de a vállalkozás fenntartásának tilalma rá nem vonatkozik; a 245. § (6) bekezdését a 6/2023. (VI. 6.) AB határozat is idézi, amely megsemmisítette azt a rendeleti szabályt, amely a helyettest a saját irodája kereteire szorította volna.
„A 2026. április 12-i kormányváltás után az 1158/2026. (V. 18.) Korm. határozat elrendelte a Vht. teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatát a bíróságok szervezetén belüli, haszonszerzési céltól mentes végrehajtás előkészítésére, 2026. július 14-i határidővel.”
A Magyar Közlöny 2026. évi 53. számában megjelent határozat szó szerint ezt tartalmazza; felelős az igazságügyi miniszter, határidő 2026. július 14.
„Az Országgyűlés 2026. május 27-én létrehozta a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságot, amelynek év végéig kell javaslatot készítenie egy állami, nonprofit végrehajtási modellre.”
A 22/2026. (V. 27.) OGY határozat a Magyar Közlöny 59. számában rögzíti a bizottság feladatát, köztük a díjazási és költségelszámolási szabályok, valamint a Kar működésének vizsgálatát.
„Magyar Péter 2026. szeptember 3-án a cikkre reagálva az igazságügyi minisztert a végrehajtási reform jogszabályi előkészítésének felgyorsítására utasította.”
A 24.hu aznapi beszámolója idézi a miniszterelnököt, aki a büntetőeljárás elhúzódására is utalt, és a kamara eltörlését jelentette be célként.
„Schadl-Baranyai Helga irodája kevesebb mint tíz év alatt több mint 1,4 milliárd forintot hozott neki.”
Ez a 24.hu több évet összesítő számítása; az eredeti beszámoló- és cégiratsort nem sikerült elérni, a többi lap ugyanezt az egy forrást vette át. Az ismert éves adatok (2023: 87 millió, 2025: 117 millió adózott eredmény) önmagukban nem adják ki az összeget, ezért az összesítés alapja ellenőrizetlen maradt.
„A Schadl–Völner-ügyben 2026. szeptember 3-áig nem született elsőfokú ítélet, pedig a vádemelés 2022. október 24-én történt.”
A vádemelés dátumát a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye igazolja; elsőfokú ítéletről szóló beszámolót nem találtunk, és Magyar Péter szeptember 3-án maga is a jelentősen elhúzódott büntetőeljárásra hivatkozott. Bírósági határozattal ezt nem tudtuk alátámasztani.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.