Témák
119 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
A Publicus Intézet 2026. szeptember 2-án közölte augusztusi omnibuszkutatását (adatfelvétel: augusztus 18–25., 1006 fő telefonos megkérdezése, a teljes mintára ±3,1 százalékpontos mintahiba). Eszerint a válaszadók 57 százaléka tartotta Magyar Pétert, 33 százaléka Orbán Viktort inkább alkalmasnak a miniszterelnöki tisztségre; ugyanez májusban 72, illetve 27, júliusban 62, illetve 29 százalék volt, így a két érték közötti különbség 45-ről 24 százalékpontra szűkült.…
2026. 09. 06.
Ez a keretezés a Publicus május–augusztusi, 15 százalékpontos alkalmassági visszaesését és a 45-ről 24 pontra szűkülő előnyt egyetlen, gyorsuló politikai lefutás jeleként mutatja be, és „csökkenő eufóriáról”, „trendfordulóról”, a „mézeshetek végéről” beszél. A számokat kormányzati döntésekkel, a közjogi átalakítással, a paksi szereplésekkel és – az egyik szeptember 6-i bejegyzésben – kormányellenes tüntetésekkel kapcsolja össze, miközben Orbán Viktor és a Fidesz erősödését hangsúlyozza. A megfogalmazások nem választják el következetesen a pártpreferenciát, a személyes megítélést és a miniszterelnöki alkalmasságot, a százalékpontot és a százalékot, és nem ismertetik a mérés bázisát, hibahatárát vagy azt, hogy az adatfelvétel augusztus 25-én lezárult. Az egyik változatban forrásmegjelölés nélkül szerepel, hogy a támogatottság „június óta 15 százalékkal” esett. A 41 százalékpontos előny és az 57 százalékos alkalmassági érték nagyságrendje jellemzően a szöveg végére vagy ki is marad.
Ugyanaz a politikai oldal, amely most a Publicus és a Medián számait tekinti bizonyítéknak, korábban dokumentáltan hitelteleníteni próbálta ezeket az intézeteket. 2026. február 26-án Deák Dániel egy állítólagos belső dokumentumra hivatkozva azzal vádolta a Mediánt, hogy „meghamisította a saját eredményeit”, és „a rendszerváltás óta nem volt példa ekkora közvélemény-kutatási csalásra”; a Medián vezetője szerint „azt mértük, amit közzétettünk”, Orbán Viktor pedig ugyanezen a héten „a legjobb humoristának” nevezte Hann Endrét. A 2026. április 12-i választás után, április 13-án Deák Dániel nyilvánosan bocsánatot kért Hann Endrétől és „a többi baloldali kutatócégtől”, elismerve, hogy „ezúttal ők látták a valós erőviszonyokat”. Az augusztusi Publicus-adatokat viszont ugyanez a kör – az Origo beszámolója szerint Deák Dániel bejegyzése alapján – fenntartás nélkül közli.
„Magyar Péter támogatottsága június óta 15 százalékkal csökkent.”
Sem a dossziéban, sem saját keresésben nem találtam olyan azonosított mérést, amely júniusi bázison 15 százalékos személyes támogatottságvesztést közölne. A 15 százalékpontos érték a Publicus május–augusztusi alkalmassági mutatója (72→57); a Tisza pártpreferenciája ugyanebben az időszakban 8 pontot csökkent a biztos szavazó pártválasztóknál.
„A csökkenés a kormányellenes tüntetésekkel függ össze.”
A hivatkozott adatfelvétel augusztus 25-én lezárult, a Kossuth téri demonstrációk augusztus 29-én és szeptember 5-én voltak; ezek hatását a közölt számok nem tükrözhetik, és olyan mérést sem találtam, amely a tüntetések támogatottsági hatását számszerűsítené.
„A Publicus szerint Magyar Péter és Orbán Viktor alkalmassági megítélése közötti különbség 45-ről 24 százalékpontra szűkült.”
A Publicus májusi (72 és 27 százalék) és augusztusi (57 és 33 százalék) közlése alapján a számtani különbség pontosan 45, illetve 24 százalékpont.
„Magyar Péter támogatottsága 15 százalékkal esett vissza.”
A 72-ről 57 százalékra való elmozdulás 15 százalékpont, relatív értelemben viszont körülbelül 21 százalékos visszaesés; a „15 százalék” megfogalmazás a két mértéket összemossa, és nem a pártpreferenciára vonatkozik.
„A számokból trendforduló, a Fidesz visszatérése következik.”
A Fidesz 20-ról 24 százalékra erősödése a Publicus vezetője szerint is hibahatáron túli, de a Tisza előnye 41 százalékpont, a júliusi–augusztusi 3 pontos Tisza-csökkenés pedig a ±3,1 pontos mintahibán belül van. A Republikon augusztusi mérésében a Fidesz is egy pontot veszített júliushoz képest.
Ez a keretezés ugyanazokat a Publicus-számokat a kormányzati felelősséggel járó, várható erózióként olvassa: a mérés vezetője szerint a 72-ről 57 százalékra csökkenő alkalmassági mutató mögött nehéz és korrigálni kényszerült döntések állnak, az 57 százalék önmagában rendkívül magas, a Fidesz mélypontról való elmozdulása pedig nem alapozza meg a párt visszatérését. Középpontban a 41 százalékpontos Tisza-előny, a júliushoz mért, hibahatáron belüli 3 pontos elmozdulás és a bizonytalanok alacsony aránya áll, valamint az, hogy a Republikon szerint is stabil a kétharmados arány a biztos szavazók között. Amit ez az olvasat háttérbe tol: hogy három egymást követő mérés mutatott azonos irányú csökkenést, és hogy a két nagy párt közötti rés májushoz képest 53-ról 41 pontra szűkült.
Ugyanaz az oldal, amely most a csökkenés természetességét hangsúlyozza, korábban a magas számokat maga is felnagyította, és tényként állította a saját támogatottsága rekordszintjét. Magyar Péter 2026. augusztus 20-án a Tisza-szigetek találkozóján azt mondta, a párt „soha nem látott magasságokban, 68-70 százalékon áll”, kutatást azonban nem nevezett meg – miközben a legfrissebb nyilvános mérések ugyanezen a bázison már a májusi csúcs (Publicus: 73 százalék) utáni csökkenést, júliusban 68 százalékot mutattak a Publicusnál és a Mediánnál is. Korábban, május 6-án Magyar Péter a számára kedvező Medián-mérésre a közösségi oldalán „Nincsenek szavak” szavakkal reagált; a szeptember 2-i, kedvezőtlen Publicus-adatközlésre azonosítható közvetlen reakciót nem találtam.
„A Tisza előnye stabil.”
A Tisza–Fidesz-különbség a biztos szavazó pártválasztóknál májusban 53 (73–20), júliusban 45 (68–23), augusztusban 41 százalékpont (65–24) volt: az előny továbbra is nagy, de három mérés alatt 12 ponttal csökkent, ami több a hibahatárnál.
„A júliushoz mért 3 százalékpontos Tisza-csökkenés önmagában nem érdemi elmozdulás.”
A Publicus a teljes mintára ±3,1 százalékpontos mintahibát ad meg, és kimondja, hogy alcsoportokra – amilyen a biztos szavazó pártválasztók köre – ez nagyobb.
„Az 57 százalékos alkalmassági érték kiugróan magas, mert az aktív miniszterelnökök megítélése hosszabb távon inkább 50 százalék alatt van.”
A Publicus vezetőjének ez az összehasonlítása elhangzott, de sem a dossziéban, sem saját keresésben nem találtam olyan nyilvános adatsort, amely a hivatalban lévő miniszterelnökök alkalmassági mutatóit nemzetközi vagy hosszú idősoros összevetésben igazolná.
„Magyar Péter intenzív nyilvános szereplése nem ártott a megítélésének.”
A Publicus vezetője szerint ez „nem látszik egyértelműen a számokban”, de a szereplési gyakoriság és a megítélés kapcsolatát vizsgáló mérést nem találtam; a Telex összesítése ugyanakkor a bejegyzésenkénti interakciószám érdemi csökkenését mutatta ki, ami külön mutató.
A vitatott adatok egyetlen, nyilvános adatközlésből származnak. A Publicus Intézet a Népszava megbízásából 2026. augusztus 18. és 25. között 1006 fő telefonos megkérdezésével készítette omnibuszkutatását, amelyet szeptember 2-án tett közzé. A közlés szerint a válaszadók 57 százaléka tartotta Magyar Pétert inkább alkalmasnak arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen, 34 százaléka inkább nem alkalmasnak; júliusban ez 62–30, májusban 72–21 volt. Orbán Viktornál…
„A Publicus augusztusi mérésében a válaszadók 57 százaléka tartotta Magyar Pétert, 33 százaléka Orbán Viktort inkább alkalmasnak a miniszterelnöki tisztségre; májusban ez 72, illetve 27 százalék volt.”
A Publicus szeptember 2-i és május 18-i közlése pontosan ezeket az értékeket tartalmazza (57–34, illetve 72–21 és 33–61, illetve 27–69); a júliusi közbenső érték 62, illetve 29 százalék.
„A két politikus alkalmassági értéke közötti különbség 45 százalékpontról 24-re, vagyis 21 ponttal szűkült három hónap alatt.”
72−27=45, 57−33=24; a különbség csökkenése 21 százalékpont. A számítás a Publicus saját, nyilvános adataiból közvetlenül adódik.
„A Publicus augusztusi adatfelvétele augusztus 18–25. között, 1006 fő telefonos megkérdezésével készült, a teljes mintára ±3,1 százalékpontos mintahibával.”
A közlés módszertani része ezt tartalmazza, a súlyozás a 2022-es népszámlálás adatain alapul; alcsoportokra a mintahiba nagyobb.
„A biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza Párt 65, a Fidesz 24 százalékon áll, a különbség 41 százalékpont; júliushoz képest a Tisza 3 pontot veszített, a Fidesz 1 pontot nyert.”
A Publicus augusztusi közlése és a HVG, a 24.hu, valamint a Portfolio beszámolója egyaránt ezt közli; a 3, illetve 1 pontos elmozdulás a teljes mintára megadott ±3,1 pontos hibahatáron belül van, alcsoportban még inkább.
„Az adatfelvétel lezárult a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökének megválasztása körüli ügyek és a szeptember eleji kormányellenes tüntetés előtt.”
A mérés augusztus 25-én zárult; Unger Annát augusztus 28-án választotta meg az Országgyűlés, a Kossuth téri demonstrációk augusztus 29-én és szeptember 5-én voltak. Ezt a Publicus, a HVG, a 24.hu és a Portfolio is jelzi.
„A közlések felváltva beszélnek pártpreferenciáról, támogatottságról, népszerűségről és miniszterelnöki alkalmasságról, holott ezek különböző kérdések különböző válaszadói bázison.”
Az alkalmassági mutató az összes válaszadóra vonatkozik, a 65–24 százalékos pártállás a biztos szavazó pártválasztókra, az Europion 51 százalékos értéke pedig a „fontos politikai szerepben szívesen látná” kérdésre adott válaszokra.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.