Témák
119 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
2026. szeptember 24-én a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Takács Péter volt egészségügyi államtitkár kártérítési keresetét Kulja András EP-képviselővel szemben. Kulja közlése szerint Takácsnak 15 napon belül 360 ezer forint + áfa perköltséget és 31 500 forint illetéket kell fizetnie. A per Kulja 2025. július 31-i Facebook-bejegyzése miatt indult. A bejegyzés szerint Takács családja „milliárdokat szakíthatott” a 2020-as…
2026. 09. 24.
A keretezés Takács Péter 2026. szeptember 24-i posztjából indul („KULJA-BUKTA”, „ez jogásznyelven azt jelenti, hazudtak”). Ugyanaznap Deák Dániel, Szűcs Gábor és Bohár Dániel is átvette. Eszerint Kulja ügyvédje a tárgyaláson elismerte, hogy védence nem tényt állított, és nem tudja bizonyítani az állításait. A bíróság „véleménynek nyilvánította a rágalmazást”, ebből pedig az következne, hogy Kulja hazudott, és erről „papír” is van. A képes változatok úgy idézik az eredeti vádat, mintha Kulja kijelentő módban azt állította volna, hogy a család 8 milliárdot „szakított”. A keretezés nem említi, hogy a per elveszett, és hogy a döntés nem állapítja meg Kulja állításainak hamisságát. Kihagyja a cégadatokkal igazolt tényeket is: a 8,05 milliárdos osztalékhatározatot és a sógor cégvezetői szerepét. Arról sem szól, hogy a sógor saját bevallása szerint részesült a cég adózott eredményéből. Egyetlen valós alapja a 2025-ös bejegyzés pontatlan OKFŐ-időrendje.
„Kulja ügyvédje a tárgyaláson kijelentette, hogy védence „nem állított tényeket”, és elismerte, hogy nem tudja bizonyítani az állításait.”
Egyetlen forrása Takács posztja; jegyzőkönyv nincs. Takács 2026 áprilisában azt írta, hogy már az írásbeli védekezés is „feltételezésekre” hivatkozott, és Kulja maga is véleménynyilvánításként védte a bejegyzést. A „nem tudja bizonyítani” rész Takács értelmezése.
„A bíróság döntésével „papírjuk van róla, hogy hazudtak” / „Kiderült: Kulja hazudott”.”
A bíróság Takács keresetét utasította el. A felek egyik közlése szerint sem állapította meg Kulja állításainak valótlanságát, és ha a közlést véleménynek minősítette, az éppen kizárja a hamisság megállapítását. Az indokolás nem nyilvános.
„Kulja azzal vádolta Takácsot, hogy a családja 8 milliárd forintot „szakított” a lélegeztetőgépeken.”
A 2025. július 31-i bejegyzés feltételes módban fogalmazott („milliárdokat szakíthatott”). A 8 milliárdot „a sógora cégéhez” került összegként, illetve a tulajdonos által kivett osztalékként említette; a család tényleges részesedését kérdésként vetette fel, nem állította kijelentő módban.
„A sógor csak alkalmazott volt, a munkaszerződésén kívül semmilyen pénzt nem kapott, ezért a család semmit sem kapott.”
Kőszegi a Telexnek maga írta, hogy az SRF cégvezetője volt. Azt is közölte, hogy a nem lélegeztetőgép-jellegű ügyletek után „részesült a társaság adózott eredményéből”. A tulajdonosi osztalékból való családi részesedésre ugyanakkor nincs bizonyíték.
„Kulja valótlanul állította, hogy Takács 2020-tól az OKFŐ vezetőhelyettese volt.”
A Válasz Online szerint Takács csak 2020 végétől töltötte be a posztot, a 2020. áprilisi szerződés idején kórházigazgató volt. Ez a keretezés egyetlen, forrással igazolt eleme.
Ezt a keretezést Kulja András viszi 2026. szeptember 24-i posztjában és az MTI-nek küldött közleményében; a Tisza EP-delegációjának közleménye is ezt közvetíti. Eszerint a bíróság megerősítette, hogy a közéleti szereplők közérdekű ügyekben kérdezhetnek, és a nyilvánosság elé tárhatják a megismert információkat. Takács azért perelt, hogy elhallgattassa őt. A lélegeztetőgép-biznisz „8 MILLIÁRD Ft tiszta profitot termelt a sógora vezette cégnek”. A központi, cégadatokkal igazolt magot a keretezés új részletekkel toldja meg. Ezek szerint a sógort „azonnal ügyvezetőnek” nevezték ki, és ő vezette a céget „az alapítás napjától a megszüntetés napjáig”. A céget pedig Takács feleségének családi otthonába jegyezték be. Ezeket a részleteket a források nem igazolják, vagy ellentmondanak nekik. A keretezés azt sem mondja ki, hogy az eredeti bejegyzés OKFŐ-re vonatkozó, Takács személyes felelősségét sugalló időrendje pontatlan volt. Arra sincs bizonyítéka, hogy a család részesült volna a 8 milliárdból.
„A lélegeztetőgép-biznisz 8 milliárd forint tiszta profitot hozott a Takács sógora által vezetett cégnek.”
Az SRF-hez 15,9 milliárd forint Fourcardinal-osztalék került, és 2022 májusában 8,05 milliárd kifizetéséről döntött (Mfor). Kőszegi az SRF teljes aláírási joggal rendelkező cégvezetője volt, a vezérigazgató azonban Szeverényi Márk. A „sógora vezette” így csak részben pontos.
„A cég ügyvezetőjének azonnal Takács sógorát nevezték ki, és ő vezette az alapítástól a megszüntetésig.”
A Válasz Online 2020-as és 2026-os cikke szerint az SRF vezérigazgatója Szeverényi Márk volt, Kőszegi cégvezető. Az Mfor szerint 2022 novemberében is Szeverényi járt el vezérigazgatóként, a cég eladása után pedig végelszámoló vitte tovább.
„Az SRF-et Takács feleségének családi otthonába (egy arról leválasztott épületrészbe) jegyezték be.”
A Válasz Online és a Telex szerint a székhely abban az épületben volt, ahová korábban Kőszegiék családi vállalkozását is bejegyezték. Kőszegi szerint a székhely és a szülői ház két külön ingatlan. Cégiratot erről nem láttunk.
„Takács 2020–2022 között az OKFŐ főigazgató-helyetteseként volt az állami egészségügy egyik vezetője, amikor a szerződések születtek (a 2025-ös bejegyzés alapállítása).”
A Válasz Online szerint Takács csak 2020 végétől volt OKFŐ-vezetőhelyettes, a 2020. április 20-i szerződés idején a János Kórházat vezette. A szerződést a külügyi tárca kötötte, nem az egészségügyi igazgatás.
„A bíróság döntése megerősítette, hogy a politikai felelősségről szóló véleménynyilvánításnak és a közérdekű ügyek feltárásának helye van a nyilvánosságban.”
Az indokolás nem nyilvános. Az elutasítás összefér azzal, hogy a bíróság a közlést védett véleménynek tekintette, de a bírói érvelés elsődleges forrásból nem ismert, és a döntés nem jogerős.
Az előzmény a 2020-as beszerzés, még az Orbán-kormány idejéből. A Válasz Online 2020-as és 2025-ös, valamint az Mfor 2022-es cikke szerint a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020. április 20-án 48,1 millió eurós, akkor mintegy 17 milliárd forintos szerződést kötött a Fourcardinal Kft.-vel ezer kínai lélegeztetőgépre. Ugyanazon a napon alapították az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t, amely 10 százalékos részesedést szerzett a…
„A Fővárosi Törvényszék 2026. szeptember 24-én első fokon elutasította Takács Péter Kulja András elleni kártérítési keresetét.”
Mindkét fél megerősítette. A Telex, a 24.hu, a HVG és az Index is közölte, bár mindegyik a felek közlésére támaszkodik; bírósági közlemény nem került elő.
„A bíróság 15 napon belül 360 ezer forint + áfa perköltség és 31 500 forint illeték megfizetésére kötelezte Takácsot.”
Az összegek Kulja MTI-nek küldött közleményéből és posztjából származnak, Takács nem vitatta őket. Maga az ítélet nem nyilvános, így a számok nem ellenőrizhetők elsődleges forrásból.
„A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020. április 20-án mintegy 17 milliárd forintos (48,1 millió eurós) szerződést kötött a Fourcardinal Kft.-vel ezer lélegeztetőgépre, és ugyanaznap alapították az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t, amely 10 százalékos részesedésért a profit 7/8-át kapta.”
A Válasz Online 2020. szeptember 4-i és 2025. augusztus 13-i cikke, valamint az Mfor 2022. december 21-i cikke egybehangzóan közli. A 7/8 87,5 százaléknak felel meg.
„A Fourcardinal 18,2 milliárd forintos osztalékából 15,9 milliárd az SRF-hez került, az SRF pedig 2022 májusában 8,05 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a tulajdonosainak.”
Az Mfor a cégbeszámolók alapján közölte 2022 decemberében. Ez az a „8 milliárd”, amelyre a vita épül; a Telex 2026. áprilisi cikke ugyanígy azonosítja.
„Takács sógora, Kőszegi Gábor az SRF vezetője volt, teljes aláírási joggal, de nem tulajdonosként.”
A Válasz Online 2025-ös és 2026-os cikke szerint teljes aláírási joggal rendelkező cégvezető volt, és Kőszegi a Telexnek 2026 áprilisában maga írta, hogy „cégvezetője” volt. A vezérigazgató Szeverényi Márk volt.
„Takács Péter 2020 tavaszán, a szerződés idején még a Szent János Kórház főigazgatója volt, nem az OKFŐ vezetőhelyettese.”
A Válasz Online 2025. augusztus 13-i cikke szerint csak 2020 végétől töltötte be az OKFŐ-posztot. Kulja 2025. július 31-i bejegyzésének a „2020–2022 között OKFŐ-főigazgató-helyettes” állítása ebben a részében pontatlan volt.
„Nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy a 8,05 milliárdos SRF-osztalékból Takács családjából bárki részesült volna.”
Ezt a Telex 2026. április 25-i cikke állapította meg. Kőszegi ugyanakkor azt írta, hogy a nem lélegeztetőgép-jellegű ügyletek után „részesült a társaság adózott eredményéből”; az összeg ismeretlen.
„Takács büntetőfeljelentése Kulja mentelmi joga miatt nem haladt, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem az Európai Parlament jogi bizottsága előtt van.”
Az EP 2026. február 9-i közleménye szerint a magyar hatóságok kérelmét a jogi bizottsághoz utalták. A 2026/2016(IMM) eljárás adatlapja szerint az ügy a bizottság döntésére vár. Az adatlapnak nincs saját dátuma.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.