Témák
145 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
A Legfőbb Ügyészség 2026. szeptember 22-én indítványozta Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújáról beszél: a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma nevében 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben, összesen 17,3 milliárd forintot használtak fel a törvényi céloktól eltérően. A gyanú…
2026. 10. 06.
A keretezés szerint a kulturális támogatások elosztása mindig politikai döntés, amelyet bírálni lehet, de büntetőjogilag üldözni nem. Hankót a „politikai döntései miatt” próbálják elhallgattatni és börtönbe juttatni. Fő érvei: „senki nem állítja”, hogy Hankó egy fillért is zsebre tett vagy pártkasszába fizetett volna; a Gyurcsány-kormány idején a Mozgó Világ támogatása is politikai döntés volt, mégsem indult miatta eljárás. A hosszabb változat szerint „36 éve nem volt példa” arra, hogy a hatalom a parlamenti ellenzéket kriminalizálja, és az ügy a „hegemón kulturális elit” bosszúja. A Jobb szemlélet-videó ugyanezt erősebben mondja: ártatlan embert hurcolnak meg és zárnak börtönbe politikai alapon, és erkölcsileg elítéli azokat a kommentelőket, akik ezt szerinte helyeslik. A keretezés nem ismerteti az ügyészségi gyanú tényállását: hogy a döntéseket a törvény szerint a kollégiumnak kellett volna meghoznia, hogy az ügyészség szerint egyes döntések a kérelem beadása előtt születtek, és hogy a pénz egy része a gyanú szerint kampányköltséget fedezett. Azt sem mondja ki, hogy a hűtlen kezeléshez nem kell személyes gazdagodás. A Fidesz elnöksége, Bóka János és Rétvári Bence ugyanezt a koncepciós-eljárás keretet viszi.
Az Országgyűlés 2011. szeptember 12-én 306 igen szavazattal függesztette fel Gyurcsány Ferenc akkori ellenzéki képviselő mentelmi jogát egy közvádas (hivatali visszaélés) ügyben. Igennel szavaztak a Fidesz–KDNP képviselői és az LMP is, amelynek akkor Schiffer András volt a frakcióvezetője. Gyurcsány akkor politikai leszámolásnak nevezte az eljárást. Ráadásul a sukorói feljelentést 2009-ben maga Schiffer tette, egy kormányzati döntés miatt. Ma ugyanez a tábor és Schiffer azt állítja, hogy ilyenre 36 éve nem volt példa, és hogy kormányzati döntésért nem lehet büntetőeljárást indítani. Két eset eltérő megítélése ugyanattól a szereplőtől: a Fidesz sajtófőnöke, Havasi Bertalan 2026. szeptember 22-én, ugyanazon a napon, amikor az ügyészség Hankó mentelmi jogát is kikérte, azt üdvözölte, hogy Magyar Péter ellen „végre valóban lefolyhat a büntetőeljárás”. Hankó ügyét eközben a párt koncepciós eljárásnak nevezi.
„Senki nem állítja, hogy Hankó Balázs egy fillért is zsebre tett vagy pártkasszába fizetett volna.”
Az ügyészségi közlemény valóban nem állít személyes gazdagodást vagy pártkasszába fizetést. Azt viszont állítja, hogy a pénzt a 2026-os választás kampányköltségeire és a kérelmezők személyes céljaira fordították. A hűtlen kezeléshez (Btk. 376. §) személyes haszon nem is szükséges, így az érv a gyanú lényegét nem érinti.
„Hankó ugyanúgy politikai döntést hozott, mint amikor a Gyurcsány-kormány idején az NKA busásan támogatta a Mozgó Világot.”
Az NKA 2008-as listája szerint a Mozgó Világ 7 millió forintot kapott a miniszteri keretből, amelyről a miniszter jogszerűen dönt. A Hankó-ügy a kollégiumi keretről szól, ahol az NKA-törvény 2/A. § (1) szerint a miniszter nem dönthet, és nagyságrendje 1079 eset és 17,3 milliárd forint.
„36 éve nem volt példa arra, hogy a hatalom a parlamenti ellenzéket megpróbálja kriminalizálni.”
2011. szeptember 12-én az Országgyűlés 306 igen szavazattal felfüggesztette az ellenzéki Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát közvádas ügyben, és Gyurcsány ezt politikai leszámolásnak nevezte. 2024–25-ben az ügyészség Magyar Péter EP-mentelmi jogát kérte ki, és az Európai Parlament politikai üldözés gyanúját látta. Az ügy tehát nem példa nélküli.
„Ha hétfőn felfüggesztik a mentelmi jogát, Hankót azonnal, teátrálisan, kamerák mellett őrizetbe veszik.”
Szeptember 28-án a felfüggesztés napján este őrizetbe vették. A Telex szerint legalább harminc fegyveres várta a NAV épületénél, és bilincsben szállították Kecskemétre. Hankó ugyanakkor idézésre, önként jelent meg, miután a parlamentben maradt.
„Hankó Balázs ártatlan ember, akit politikai alapon meghurcolnak és börtönbe zárnak.”
A bűnösségről nincs bírói döntés, az ártatlanság vélelme fennáll, de az ártatlanság sem megállapított tény. A poszt idején (szeptember 27.) Hankó még nem volt őrizetben. Október 1-jén bíró rendelte el a letartóztatását megalapozott gyanú miatt, a politikai indíttatást forrás nem igazolja.
„Rétvári Bence posztja alatt sok kommentelőnek rendben van, hogy egy ártatlan embert politikai alapon börtönbe zárjanak.”
Rétvári szeptember 27-i bejegyzése létezik („Veled vagyunk, Balázs!”), de a kommentek szövegét, számát és tartalmát egyik elérhető forrás sem rögzíti.
Ez a keretezés a témához linkelt posztokban nem szerepel. Az ügyészségi közlemények, a miniszterelnök és a kormány nyilatkozatai, valamint a sajtótudósítások viszik. Szerinte az eljárás nem a támogatások politikai irányáról szól, hanem arról, hogy a törvény által a kollégiumhoz rendelt döntéseket a gyanú szerint ténylegesen Hankó hozta. Egyes támogatásokról a kérelem beadása előtt döntöttek, a kérelmeket érdemi elbírálás nélkül teljesítették, és a pénz egy része kampányköltségeket fedezett. A miniszterelnök szeptember 22-én az „Út a börtönbe” program „magasabb fokozatáról” beszélt, és saját mentelmi jogának felfüggesztését is kérte. A Miniszterelnökség október 1-jén a támogatási adatok közzétételével azt mondta, hogy a rendszer az ügyészségi gyanú szerint „pártpolitikai befolyás alá került”. A keretezés a bűnösséget gyakran már eldöntöttnek kezeli, ami a gyanú szakaszában túlmegy a bizonyítékokon. Kevésbé hangsúlyozza azt is, hogy az indítványt egy olyan ügyészség tette, amelyet a miniszterelnök saját ügyében „Polt-féle” utóvédharcnak nevez.
Magyar Péter 2026. szeptember 22-én ugyanannak a Legfőbb Ügyészségnek két, ugyanazon a napon tett indítványát ellentétesen ítélte meg. A saját telefonos ügyében tett indítványt a „legyőzött maffia ügyészi utóvédharcosainak” „szánalmas” akciójának és „politikai karaktergyilkossági kísérletnek” nevezte. A Hankó elleni indítványt viszont az „Út a börtönbe” program továbblépéseként üdvözölte.
„Az NKA kollégiumi támogatásairól ténylegesen Hankó Balázs döntött, több esetben a kérelem benyújtása előtt, érdemi elbírálás nélkül.”
Ez az ügyészség megalapozott gyanúja, amelyet a nyomozási bíró a letartóztatáshoz elegendőnek tartott. Bírósági bizonyítás azonban még nem történt, Hankó pedig 25 oldalas vallomásban tagadta.
„A támogatások a 2026-os fideszes kampányt finanszírozták.”
Az ügyészségi közlemény a 2026-os országgyűlési választás „kampányköltségeinek fedezéséről” beszél, pártot nem nevez meg. A pártra szűkített változat sajtóértelmezés, bizonyíték rá a forrásokban nincs.
„Az Országgyűlés két korrupt politikust ad át az ügyészségnek.”
Hankó gyanúja hűtlen kezelés, nem vesztegetés, és bírósági ítélet nincs. A kijelentést a BudaPestkörnyéke idézi a miniszterelnöknek tulajdonítva; a bűnösséget a gyanú szakaszában eldöntöttként kezeli.
Az ügy alapja a Legfőbb Ügyészség 2026. szeptember 22-i közleménye. A legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes ekkor indítványozta Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztését. A gyanú különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés. A közlemény szerint a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát Hankó irányításával arra használták, hogy a 2025. július 1-jétől meghirdetett…
„A Legfőbb Ügyészség 2026. szeptember 22-én hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését: 1079 eset, 17,3 milliárd forint vagyoni hátrány, 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között.”
Az ügyészség saját közleménye szó szerint ezeket a számokat és időszakot közli, és kettős döntéshozatali eljárásrendről, valamint kampányköltségek és személyes célok fedezéséről beszél. Ez gyanú, nem bírósági megállapítás.
„Az NKA-törvény szerint a miniszter nem vehet részt a kollégium döntéseiben.”
Az 1993. évi XXIII. törvény 2/A. § (1) bekezdése (2026. január 1-jei időállapot) kimondja: „A kollégium döntéseiben nem vehet részt a miniszter, az Alap alelnöke, valamint a Bizottság tagja.” A miniszteri keretről viszont a miniszter egyszemélyben dönt.
„A hűtlen kezelés közvádas, vagyon elleni bűncselekmény, amely nem kíván személyes gazdagodást.”
A Btk. 376. § (1) a vagyonkezelési kötelesség megszegésével okozott vagyoni hátrányt bünteti, különösen jelentős hátránynál öttől tíz évig. A Btk.-kommentár szerint a törvény „eltulajdonítást nem tartalmaz”, a kötelesség szándékos megszegése és a hátrány a döntő.
„Az Országgyűlés 2026. szeptember 28-án felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát.”
A 24.hu tudósítása szerint 139 igen szavazattal, nem és tartózkodás nélkül döntöttek, miután a Mentelmi Bizottság döntés hiányában a fenntartást javasolta. A Fidesz–KDNP nem vett részt az ülésen. Ez a vizsgált posztok utáni fejlemény.
„A Kecskeméti Járásbíróság 2026. október 1-jén egy hónapra elrendelte Hankó Balázs letartóztatását.”
A főügyészség közleménye szerint a bíróság a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye miatt döntött. A védelem fellebbezett, a Kecskeméti Törvényszék másodfokú döntése október 6-ig a forrásokban nem szerepel.
„Az eredeti Schiffer-beszélgetés időpontja és műsora a posztokból nem állapítható meg.”
A Magyar Nemzet szeptember 27-én a Hír TV-re hivatkozik. A tudástár egy Fekete Rita-adás szeptember 24-i feltöltői leírását hozza, amely Hankó mentelmi ügyét említi, de a két felvétel azonossága nem igazolható.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.