Mit hazudnak?

„A vagyonadó az 1 milliárd forintot meghaladó magánvagyon nettó részére vonatkozna, 1 százalékos éves adókulccsal.”

A Blikk ismertetése így szól. Az október 6-i tervezet a 100 milliárd forint feletti részre 1,5 százalékot ír elő, tehát október 6. után az egykulcsos leírás már hiányos.

„A magyar magánszemélyek teljes belföldi és külföldi vagyona érintett, a külföldieknél csak a hazai ingatlanok.”

A szeptemberi ismertetés így írta. Az októberi tartalmi összefoglaló szerint a külföldieknél a magyar társaságban fennálló részesedés is adóköteles, és nemzetközi egyezmény kivehet egyes külföldi vagyonelemeket.

„A vagyon felmérése jelentős adminisztrációval járhat a lakosságnál és a NAV-nál is.”

A Blikk szerint a kiszivárgott hatásvizsgálat „mindenkinél és a NAV-nál” jelzett adminisztrációt. Az októberi tervezet szerint viszont bevallási kötelezettség csak az adófizetésre kötelezetteknél keletkezik, és a hatásvizsgálat mintegy 15 ezer magánszemélyt tüntet fel. A „lakosság” szó a teljes népesség terhének látszatát kelti.

„Ha egy vállalkozó budai villája, nyaralója és kis műhelye együtt átlépi az egymilliárdot, a középréteg is fizetni fog, és utána jön a következő kör.”

Feltételes példa és jóslat. Arra, hogy a küszöböt később lejjebb vinnék, nincs forrás. Egy kétfős műhely értéke a tervezet képlete szerint (saját tőke és a háromévi adózott eredményből számított hozamérték súlyozott átlaga) jellemzően messze van a milliárdtól.

„Ahhoz, hogy kiderüljön, kik a milliárdosok, mindenkit vagyonosodási vizsgálat alá kell vonni.”

Az október 6-i normaszöveg 25. § (1) bekezdése szerint bevallást csak az nyújt be, akinek adófizetési kötelezettsége van; a 28. § szerinti NAV-ellenőrzés a benyújtott bevallás ellentmondásaira vonatkozik. A szeptemberi kiszivárgott változat teljes szövegét nem láttuk; a Blikk „mindenkinek … fel kell mérnie” fordulata kétértelmű.

„Ha a vagyonod kevesebb, mint egymilliárd, nem fizetsz, de a kormány mindent tudni fog rólad, és januártól mindenkinek átvizsgálják a pénztárcáját.”

A tervezet a küszöb alattiaknak semmilyen bejelentési kötelezettséget nem ír elő. A kormány közleménye szerint akinek nincs ekkora vagyona, annak nincs tennivalója. Az első fordulónap 2026. december 31., az első bevallás 2027. augusztus 31-ig esedékes, és csak az érintettekre vonatkozik.

„A budaiaknak évi 20–30 millió forintot jelent az 1 százalékos „jövedelemadó”.”

Vagyonadóról van szó, nem jövedelemadóról. Évi 20–30 millió forint adó az egymilliárd feletti rész 1 százalékaként 3–4 milliárd forintos nettó vagyonnál jönne ki, ami jóval meghaladja a „jól menő cég, pár autó, néhány ingatlan” képét.

„Ha politikailag nem vagy szimpatikus, rád küldik az ÁVH-t, bárkit önkényesen vegzálhatnak.”

Jóslat, amelyet a tervezet egyetlen rendelkezése sem támaszt alá. Az ellenőrzés a bevallás és a NAV-adatok ellentmondásához kötött (28. §), politikai szempont nem szerepel benne. A Fidesz „új ÁVH” oldala a közvagyonvédelmi hivatalról szól, nem a vagyonadóról.

„Kivétel nélkül mind a kilenc és fél millióan fizetni fogunk.”

A hatásvizsgálat szerint a vagyonadó mintegy 15 ezer magánszemélyt érint. A katás havi adó emelése (főállásúaknál 50 ezerről 100 ezer forintra) csak a katásokat terheli, nem a teljes lakosságot.

„Európa legtöbb országában kivezették a vagyonadót, mert több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott; ma csak Norvégia, Spanyolország és Svájc alkalmaz általános nettó vagyonadót.”

Az országlista és a kivezetések (Ausztria 1994, Dánia és Németország 1997, Finnország 2006, Svédország 2007, Franciaország szűkítése 2018) helytállóak. Az OECD szerint a kivezetések indoka a hatékonysági és adminisztrációs költség és az alacsony bevétel volt. Ugyanez a jelentés azt is írja, hogy bizonyos adórendszerekben erősebb érv szól a vagyonadó mellett, ezt a poszt elhagyja.

„Az általános vagyonadó általános vagyonvizsgálatot jelent az embereknél.”

Az értékelés és a dokumentálás terhe valós, de a tervezet szerint csak az egymilliárd forint feletti nettó vagyonúakat terheli. Szakértők szerint számukra évről évre majdnem olyan bonyolult lehet, mint egy cég könyvelése; a lakosság egészére ez nem vonatkozik.