Mit hazudnak?

„Lannert Judit férje 57 082 800 forint juttatást kapott vagyonellenőrként.”

Kizárólag Rétvári Bence szeptember 27-i közlésén alapul. Elsődleges dokumentum nincs, a minisztérium és a miniszter nem nevezte meg az összeget, és nem is cáfolta.

„„Havi egymilliót keresett Lannert Judit férje vagyonellenőrként.””

57 082 800 forint 58 hónapra elosztva havi körülbelül 984 ezer forint, így a kerekítés a kiinduló számmal egyezik. A kiinduló szám viszont igazolatlan, és nem tudni, hogy keresetről (nettó), díjról vagy közterhekkel növelt költségről van-e szó.

„Magyar Péter azt mondta, hogy a kekvák vezetői „szétlopták” az egyetemeket, és ez a vagyonellenőrre is vonatkozik.”

A „szétlopták” fordulatot Rétvári a szeptember 21-i parlamenti ülésen Magyar Péternek tulajdonította, és Magyar a kurátorokra nézve fenn is tartotta. Ugyanott azonban kifejezetten azt mondta, hogy „nem a vagyonellenőrök és nem az alkalmazottak lopták szét az alapítványokat”. Az első elhangzás elsődleges forrását nem találtuk.

„Lannert Judit van megbízva a kekvák átvilágításával, tehát ő vizsgálja a férje munkáját.”

A minisztérium valóban irányítja az átalakítást: kinevezte az új kuratóriumot, és módosítja az alapító okiratokat. A minisztérium szeptember 16-i válasza és Lannert Judit szeptember 28-i közlése szerint viszont az átvilágítás a kuratórium hatásköre. Olyan dokumentumot, amely szerint a miniszter személyesen vezetné a vizsgálatot, nem találtunk.

„„Lannert Judit az egyetemi alapítványok átvilágításában és átalakításában kapott szerepet.””

Az átalakításban betöltött miniszteri szerep igazolt: a kuratóriumi pályázat, a kinevezések és az alapító okiratok felülvizsgálata. Az átvilágításban a szerepe közvetett, mert ő nevezte ki a kuratóriumot, amely azt végzi.

„A juttatás az új rendszer hibáját mutatja („Nesze neked rendszerváltás”, „semmivel” sem jobb).”

A megbízás 2021 júliusától 2026 április végéig tartott, tehát szinte teljesen az előző kormány idején működő kekva-rendszerben. A férj a felesége miniszteri felkérése után lemondott, az új kuratórium mellett már Halász Mihály a vagyonellenőr. A grafika ezt nem közli.

„A vagyonellenőr nem döntéshozó, hanem ellenőrzi a vagyonkezelést és a kuratóriumi döntések vagyoni hatásait.”

A kekva-törvény 9. § (1)–(3) bekezdése szerint a vagyonellenőr a jogszerűséget ellenőrzi, véleményezési és betekintési joga van, szabálytalanság esetén felhívást tehet, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Döntési jogot a törvény nem ad neki.

„Jogi összeférhetetlenség nem állt fenn.”

A kekva-törvény 8. § (3) bekezdésében felsorolt kizáró okok egyike sem illik a helyzetre, és a férj a miniszteri felkérés után lemondott. Ez azonban a tárca saját álláspontja: független jogi döntést vagy az alapító okirat esetleges további összeférhetetlenségi szabályait nem láttuk.

„Az átvilágítást nem a minisztérium, hanem az újonnan megválasztott kuratórium szervezi és koordinálja.”

A minisztérium és az Eduline augusztus 31-i összefoglalója is a kuratóriumi szinthez köti az átvilágítás végrehajtását. Az állítás viszont elhallgatja, hogy az új kuratóriumot az egyetem augusztus 31-i közleménye szerint maga a miniszter nevezte ki.

„„Nem a vagyonellenőrök és nem az alkalmazottak lopták szét az alapítványokat, hanem a kurátorok.””

Magyar Péter szeptember 21-i parlamenti kijelentése. Hogy a debreceni alapítványnál történt-e jogellenes vagyonvesztés, és ki felelős érte, arról lezárt átvilágítást vagy hatósági megállapítást nem találtunk.