Témák
154 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter 2026. október 5-én délelőtt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának a BYD-nél vállalt munkájáról tartott zárt meghallgatása előtt a folyosón azt mondta: „12 év alatt 2305 beruházásról kötöttem megállapodást, ez összesen 23 500 milliárd forintot és 187 ezer munkahelyet jelent Magyarország számára.” A számok a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség 2026. januári adatközlésével egyeznek. Eszerint a HIPA 2014…
2026. 10. 09.
A keretezés a 2305 beruházást, a 23 500 milliárd forintot és a 187 ezer, illetve „több mint 180 ezer” munkahelyet Szijjártó Péter személyes eredményeként mutatja be („kötöttem megállapodást”, „hozott Magyarországra”). Egyes változatai úgy fogalmaznak, hogy a munkahelyek „létrejöttek”. Köszönetet mondanak, a „léc ott van” és a „lehet utána csinálni” fordulattal a jelenlegi kormánytól kérnek hasonlót, és gyárbezárásokkal, munkanélküliségi adatokkal állítják szembe a mérleget. A számok forrása a HIPA hivatalos adata, de a keretezés kihagyja, hogy (1) ezek egy állami ügynökség közreműködésével született beruházói döntések, nem egy miniszter személyes megállapodásai; (2) a munkahelyek vállalt, részben jövőbeli számok, és az ÁSZ szerint nagyrészt nem nettó többletek; (3) a haszonnal szemben álló közvetlen és infrastrukturális támogatási költség sehol nem szerepel. Szűcs Gábor változatai a szembeállításhoz hibás munkaerőpiaci adatot használnak.
A G7 2026. szeptember 21-i elemzése dokumentálja, hogy májusban Szalai Piroska fideszes képviselő a munkaerőpiaci adatokkal érvelt amellett, hogy az ország nincs rossz állapotban. Pedig a KSH április 24-i adatközlése szerint a még teljesen az Orbán-kormány alatti 2026. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak száma 65 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól. Augusztus végétől fideszes képviselők (Palóc André, szeptember 14-én a parlamentben Hidvéghi Balázs) már gyárbezárásokkal érveltek a munkaerőpiac romlása mellett. A KSH szerint ekkor az éves elmaradás kisebb, 24 ezres volt, és hibahatáron belüli. Ugyanazt a mutatót a tábor tehát a kormányváltás előtt és után ellentétes irányba olvasta.
„Szijjártó Péter személyesen 2305 beruházásról kötött megállapodást.”
A HIPA szerint az ügynökség „2305 pozitív beruházási döntésben működött közre”, ezeket a befektetők hozták a HIPA támogatásával. A miniszteri felügyelet tény, a személyes megállapodás-szám nem.
„A beruházások révén 187 ezer, illetve több mint 180 ezer munkahely jött létre.”
A HIPA a munkahelyek „megteremtéséhez járult hozzá”, a 2025-ös 18 227 munkahelyet jövő időben közli. Joó István is úgy fogalmazott, hogy a munkahelyek „létrejött, illetve jön létre”. Az ÁSZ szerint a felvettek többsége korábban is dolgozott, tehát ez nem nettó foglalkoztatás-bővülés.
„Augusztusról szeptemberre 21 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma (Szűcs Gábor, október 8.; október 5-én: „1 hónapon belül 21 ezer fővel”).”
A KSH szerint júliusról augusztusra a FOGLALKOZTATOTTAK száma csökkent 21 ezerrel, a munkanélkülieké 7 ezerrel nőtt (222 ezerről 229 ezerre). Szeptemberi adat október 8-ig egyik forrásunkban sem jelent meg.
„21 ezerrel csökkent a dolgozók száma, vagyis 21 ezerrel nőtt a munkanélkülieké.”
Az ING elemzése szerint a 21 ezres csökkenésből 14 ezren kiléptek a munkaerőpiacról (népességfogyás, nyugdíjba vonulás), és csak 7 ezren lettek munkanélküliek.
„A foglalkoztatottak száma éves összevetésben mérséklődött (Hegedűs Barbara, október 5.).”
A KSH szerint június–augusztusban 24 ezerrel kevesebb volt a foglalkoztatott, mint egy évvel korábban, de ez mintavételi hibahatáron belüli. Május–júliusban a foglalkoztatás 30 ezerrel nőtt február–áprilishoz képest.
„A cégek sorra zárnak be a jelenlegi kormány alatt.”
Négy jelentős bezárás valóban történt (Electrolux, Accell, WKW, Bonyhád). Az Electroluxét viszont tíz nappal a választás után jelentették be, a Nestlé-gyárat átvették. Országos szinten a foglalkoztatás tavasz óta nem esett: május–júliusban 30 ezerrel nőtt.
Ez a keretezés a mérleg számait nem tagadja, hanem a tartalmukat pontosítja. A KözTér október 5-i posztjához a keresési találat ezt a kommentárt társítja: a 2305 a HIPA közreműködésével született pozitív beruházási döntés, nem Szijjártó személyes megállapodása, és a 187 ezer nem azt jelenti, hogy ennyien már ott dolgoznak. Ezt a kommentárt mi nem olvastuk letöltött szövegként. A Tisza-kormány oldaláról a meghallgatás után Velkey György László és Czakó-Czirbus Pál a BYD-nek adott támogatásokat és infrastruktúrát bírálta. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium irányítása alatt a HIPA július 23-án azt közölte, hogy a beruházásokat már nem pusztán méretük és munkahelyszámuk, hanem a munkahelyek minősége és a hazai hozzáadott érték alapján értékelik, és felülvizsgálják a korábbi ügyeket. A keretezés szakmai háttere az ÁSZ 2025-ös elemzése és kutatói bírálat (Medve-Bálint Gergő: alacsony hozzáadott értékű, pazarló rendszer). Ami kimarad belőle: az ÁSZ maga is rögzíti, hogy 2019 után a támogatások a magasabb hozzáadott érték felé mozdultak. A HIPA 4,1 forintos adóbevételt mutat ki minden támogatási forintra. A kormány 2026 júliusában maga is újraindította az EKD-alapú döntéshozatalt. A teljes 12 éves mérlegre tételes kormányzati válasz az elérhető anyagban nincs.
„A 2305 nem Szijjártó személyes megállapodása, hanem a HIPA közreműködésével született pozitív beruházási döntés.”
A HIPA 2026. januári közleménye és intézményi ismertetője szó szerint így fogalmaz: „2305 pozitív beruházási döntésben működött közre”.
„A 187 ezer nem azt jelenti, hogy ennyien már ott dolgoznak.”
A HIPA jövő idejű és „hozzájárult” típusú megfogalmazása ezt alátámasztja. A ténylegesen betöltött állások számáról viszont nincs nyilvános adat, tehát az eltérés mértéke nem ismert.
„Az EKD-rendszer költségvetési megtérülését felnagyító módszertannal számolták.”
Az ÁSZ 2025. áprilisi elemzése szerint a megtérülésszámítás csak az elsőkörös hatásokat nézi, a járulékbevételt teljes egészében többletként kezeli, és ez felnagyítja a pozitív hatást. A HIPA vitatja: minden támogatási forintra 4,1 forint adóbevétel jut.
„Szijjártó több száz milliárd forintos támogatást tárgyalhatott ki a BYD-nek (Velkey György László).”
Velkey az október 5-i ülés után üzleti titokra hivatkozva nem részletezte. Szijjártó szerint a támogatás a szokásos kereten belül maradt. Az összeget egyik elérhető forrás sem igazolja.
Az esemény menete: Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter 2026. október 5-én, hétfőn délelőtt 10 óra előtt érkezett az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának meghallgatására. A bizottság a kínai BYD-nél vállalt vezetői munkáját vizsgálja. A folyosón a sajtónak azt mondta, hogy az elmúlt évek kormányzati munkájának legsikeresebb területe a beruházásösztönzés volt, és „12 év alatt 2305 beruházásról kötöttem megállapodást, ez összesen 23 500…
„Szijjártó Péter 2026. október 5-én, a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt meghallgatása előtt azt mondta: 12 év alatt 2305 beruházásról kötött megállapodást, 23 500 milliárd forint és 187 ezer munkahely értékben.”
A Telex és a Portfolio október 5-i beszámolója szó szerint közli. A posztok videóleiratai ugyanezt a folyosói nyilatkozatot mutatják.
„A HIPA hivatalos adata szerint 2014 és 2025 között 2305 pozitív beruházási döntés született, több mint 66 milliárd euró értékben, mintegy 187 ezer új munkahellyel.”
A HIPA 2026. január 8-i közleménye pontosan ezt rögzíti. A 23 500 milliárd forint a 66 milliárd euró kb. 356 Ft/eurós átváltása. Az adat a kormányváltás előtti időszakra vonatkozik.
„A 187 ezer munkahely a beruházási döntésekhez kapcsolt vállalt, illetve tervezett munkahelyszám, nem ténylegesen betöltött és fennmaradó állások mért száma.”
A HIPA „megteremtéséhez járult hozzá” fordulatot használ, a 2025-ös döntéseknél jövő időt („18 227 új munkahely jön létre”). Nyilvános adat a teljes kör tényleges megvalósulásáról nincs. A G7 szerint 2026-ban 42 EKD-projektből csak 11-nél volt létszámvállalás.
„Az ÁSZ szerint a támogatott beruházások új munkahelyeinek többségét korábban is dolgozók töltik be, ezért a munkahelyszám nem azonos a foglalkoztatás nettó bővülésével.”
Az ÁSZ 2025. áprilisi EKD-elemzése szerint Magyarországon gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság van, „az új munkahelyekre felvettek többsége korábban is végzett munkát”. Ezért hibásnak tartja, hogy a járulékbevételt teljes egészében többletként számolják.
„A KSH szerint 2026 júliusáról augusztusára a foglalkoztatottak száma 21 ezerrel csökkent, a munkanélkülieké 7 ezerrel nőtt.”
Júliusban 4 millió 675 ezer foglalkoztatott és 222 ezer munkanélküli, augusztusban 4 millió 654 ezer és 229 ezer volt. A havi adatok modellbecslések. Az ING szerint a 21 ezerből 14 ezren kiléptek a munkaerőpiacról.
„2026 tavasza és szeptembere között több hazai gyár bezárását jelentették be.”
Electrolux Jászberény (kb. 600 fő, április 22-én, tíz nappal a választás után bejelentve), Accell Hunland Tószeg (400–483 fő), WKW Győr (kb. 470 fő), bonyhádi zománcgyár (kb. 150 fő). A Nestlé diósgyőri üzemét végül átvették.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.