Mit hazudnak?

„Magyar Péter azért szólította fel lemondásra Windisch Lászlót, mert megsértődött Varga Judit párjára.”

A felszólítás közvetlen indoka az Index és a Telex szerint a Déli Körvasút-ügyben állított ÁSZ-tétlenség volt. Az ÁSZ-elnök eltávolítását Magyar már 2026. március 23-án ígérte, és júliusban is követelte. A személyes indítékra egyetlen forrás sem utal; ez a szerzők értelmezése.

„A videóban elhangzó „emiatt is” Windisch és Varga Judit kapcsolatára vonatkozik (a montázs a mondat után a közös fotót mutatja).”

Az Index szó szerinti idézete szerint az „emiatt” előzménye: „Tíz hónapja tud erről az Állami Számvevőszék. Ők küldték tovább.” A vágás ezt a mondatot elhagyja, és a fotó beillesztésével más jelentést sugall.

„Magyar Péter nem az ÁSZ-elnök szakmai hozzáállását kritizálja, hanem csak azt, hogy „Orbán-báb”.”

A reggeli bejegyzés szerint az ÁSZ „nem volt képes betölteni a közpénzek ellenőrzésére irányuló fontos feladatát”, a csatolt ATV-részletben pedig a bírságolási gyakorlatot, a Megafon-ügyet és az MNB-vizsgálatot kifogásolta. Ezeket az ÁSZ vitatja, de működési kifogások voltak.

„Kormányzás nulla, a kormány csak bosszúhadjáratot folytat.”

Ugyanezen a napon, ugyanazon a tájékoztatón a kormány bejelentette a vagyonadó részleteit, a kata átalakítását, 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrást és a fuvarozók jövedékiadó-kedvezményét, a kormány közleménye és az Index szerint. Ezek helyességéről lehet vitatkozni, de kormányzati döntések.

„Az IMF „tegnap beköszönt”: többkulcsos adó és a rezsicsökkentés kivezetése jön, amit a tiszások is megfizetnek.”

Az IMF stábja október 8-án tette közzé zárónyilatkozatát, amely progresszívebb szja-t és a támogatott energiafogyasztási küszöbök csökkentését javasolja. Ezek ajánlások, nem kormányzati döntések, és nem a rezsicsökkentés teljes kivezetéséről szólnak.

„Az ÁSZ tíz hónapja tud a Déli Körvasút közbeszerzésének összejátszásgyanújáról, ő továbbította az értesítést, és nem tett semmit.”

Csak Vitézy Dávid és Magyar Péter közlése áll rendelkezésre. Sem az Európai Számvevőszék értesítése, sem az ÁSZ válasza nem került elő; az ÁSZ október 9-i reakcióját nem találtuk.

„A lezárt közbeszerzést ennyi idő után már csak néhány szerv, például az ÁSZ támadhatná meg.”

Az ÁSZ-törvény 5. § (5) bekezdése szerint az ÁSZ ellenőrizheti a közpénzből finanszírozott beszerzéseket. A közbeszerzési jogorvoslat kezdeményezésére vonatkozó szabályt (Kbt.) nem láttuk, így a „csak az ÁSZ” állítás nem igazolt.

„Az ÁSZ az MNB-ügyben megvárta, míg több százmilliárd eltűnik, és csak utána kezdett vizsgálódni.”

Az ÁSZ szeptember 30-i közleménye szerint Windisch hivatalba lépése után (2022) „haladéktalanul” megkezdték a vizsgálatot, 2025 januárjában feljelentést tettek, és 2025 márciusában jelentést közöltek. A vagyonvesztés és a vizsgálat időzítésének összevetéséhez nincs független forrásunk.

„Az április 12-i választás felhatalmazást adott az ÁSZ-elnök leváltására.”

Az ígéret valóban elhangzott a kampányban (HVG, március 23.), de az ÁSZ-törvény 11. §-a szerint a megbízatás csak törvényi okokból (például felróható kötelességszegés miatti kizárással) szűnik meg. A választási eredmény nem jogalap.