Témák
157 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
2026. október 9-én Deák Dániel, Hegedűs Barbara és Bohár Dániel egymáshoz közeli időpontban tette közzé Orbán Viktor aznapi nyilatkozatát az ukrán aranykonvoj ügyéről. A nyilatkozat a Fidesz által kiadott, a Nemzeti Közleménytárban megjelent, „Orbán Viktor, a Fidesz elnöke” aláírású közlemény, és ugyanaznap Németh Balázs is közölte. A közlemény a március 5-i akciót, vagyis két ukrán pénzszállító autó megállítását és a hét kísérő elfogását „Európa legnagyobb…
2026. 10. 09.
A keretezés a március 5-i akciót „Európa legnagyobb korrupciós botránya” és „az ukrán maffia pénzügyi akciói” sikeres felszámolásaként mutatja be. A hosszabb változatok szerint a hatóságok saját jogkörükben, kormányzati utasítás nélkül, példamutatóan jártak el, Orbán pedig csak akkor adott volna utasítást, ha szükséges lett volna. Az intézkedők elleni eljárásokat a „mostani kormány” általi meghurcolásnak nevezi, és jutalmat sürget. Ugyanez a keret a Fidesz október 8-i közleményében is szerepel, ott a jogi és pénzügyi elégtétel ígéretével. A közlések nem említik, hogy a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosási nyomozást. Azt sem, hogy a gyanúsítások jogellenes fogva tartásról és valótlan hivatalos jelentésekről szólnak, és hogy az eljárást az ügyészség folytatja. Elhallgatják az Alkotmányvédelmi Hivatal beismerését is, amely szerint a rajtaütés időpontjáról szóló döntés kormányzati államtitkárságtól érkezett.
2026 márciusában, még kormányon, az Orbán-kormány az akciót saját politikai lépéseként kezelte. A TEK videóját a kormány hivatalos Facebook-oldalán tette közzé, Orbán rendeletben tartotta magyar felügyelet alatt a lefoglalt vagyont, Lázár János miniszter pedig március 9-én azt mondta: „amíg Kijev nem nyitja újra a Barátság kőolajvezetéket, addig nem adjuk vissza a pénzt nekik.” Ez a Telex június 3-i és az Euronews március 11-i beszámolója szerint történt. Most, hogy büntetőjogi felelősség merül fel, ugyanez az oldal azt állítja, hogy a hatóságok kormányzati utasítás nélkül, saját jogkörükben jártak el.
„Európa legnagyobb korrupciós botrányát, az ukrán maffia pénzügyi akcióit sikeresen megállították és felszámolták Magyarországon.”
A NAV 2026. augusztus 19-én bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosási nyomozást. A szállítmány a Raiffeisen és az Oscsadbank közötti bankközi ügyletből származott, eredetét osztrák hatósági válasz igazolta. Olyan forrás nincs, amely „ukrán maffiát” vagy összehasonlítható „legnagyobb” botrányt állapítana meg.
„A hatóságok saját jogkörükben, kormányzati utasítás nélkül jártak el.”
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a Telexnek írásban megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetbiztonsági államtitkárságától jött a döntés: a rajtaütésnek március 5-én kell megtörténnie. Fürcht Pál levele szerint március 3-án Orbán adta ki a feladatot. Orbán személyes szerepét bíróság nem állapította meg.
„A mostani kormány meghurcolja a munkatársakat, amiért a kötelességüket teljesítették.”
Az eljárást a független ügyészség folytatja. Az ügyészség június 3-án közölte, hogy sem a régi, sem az új kormánnyal nem tart kapcsolatot, a fogva tartás miatti nyomozás pedig április végén, a korábbi ügyészségi vezetés alatt indult. A gyanúk a tanúk kilencórás jogalap nélküli megbilincseléséről és valótlan rendőri jelentésről szólnak, nem a puszta kötelességteljesítésről.
„„Legutóbb éppen három rendőrt vontak eljárás alá” (Fidesz, október 8.)”
A KNYF ATV-nek adott válasza szerint a rendőrökkel már 2026 júliusában közölték a gyanút; októberben csak a nyilvánosság értesült róla.
„Orbán Viktor Ruszin-Szendi Romulusz felszólítására reagált (Deák Dániel).”
A miniszter felszólítása október 8-án este, Orbán közleménye október 9-én jelent meg. A közlemény a minisztert nem nevezi meg, a Telex szerint „feltehetőleg” arra utalt, és az időrend ezt alátámasztja.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter október 8-i bejegyzése és Magyar Péter ugyanaznapi posztja szerint botrányos, hogy „kisrendőröket” gyanúsítanak, miközben egy volt főügyész szerint az utasítás a legmagasabb politikai szintről érkezett. Szerintük Orbán Viktornak vállalnia kell a felelősséget, vagy meg kell neveznie, ki döntött. A keretezés az AH beismerésére, Fürcht Pál nyílt levelére és sajtóértesülésekre épít. Ez a keretezés a téma kapott posztjaiban nem fut, a Telex, az ATV és az Economx cikkei, valamint a miniszter és a miniszterelnök saját bejegyzései hordozzák. Kevésbé hangsúlyozza, hogy a rendőrök gyanúja egy általuk elismert valótlan jelentésről szól, nem magáról a megállításról. Azt sem, hogy Orbán személyes utasítását eddig csak Fürcht állítása, név nélküli források és egy állítólagos ügyészségi feljegyzés támasztja alá, hatósági megállapítás nincs.
„Egy volt főügyész nyilvánosan azt állítja, hogy az akcióra a legmagasabb politikai szintről érkezett utasítás.”
Fürcht Pál szeptember 28-án kelt, ügyvédje által közzétett nyílt levele szerint 2026. március 3-án maga Orbán Viktor adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak.
„Orbán Viktor volt az akció kitalálója és parancsnoka (Magyar Péter, október 8.).”
Az AH szerint a döntés kormányzati államtitkárságtól jött, a Telex több forrása és Fürcht Orbánt nevezi meg. Orbán ezt tagadja, gyanúsítás vele szemben nincs, bírói vagy ügyészi megállapítás nem született.
„A végrehajtó rendőröknek egyedül kell viselniük egy felülről jött döntés következményeit.”
Az öt gyanúsított között a TEK volt főigazgatója és egy AH-vezető is ott van. A három rendőrt nem a konvoj megállítása, hanem egy éjszakai, valótlan tartalmú jelentés miatt gyanúsítják közokirat-hamisítással, amit a Telex értesülése szerint elismertek.
Az előzmény 2026. március 5., vagyis a kormányváltás előtti időszak. Ekkor a Terrorelhárítási Központ az M0-s autóút alacskai pihenőjénél megállította az ukrán Oscsadbank két pénzszállító autóját. Hét ukrán állampolgárt elfogtak, és lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat, összesen több mint 27 milliárd forint értékben. Az akkori Orbán-kormány a TEK videóját saját oldalán tette közzé, rendeletben tartotta magyar felügyelet alatt a…
„Orbán Viktor október 9-én a Fidesz által kiadott közleményben szólalt meg az aranykonvoj ügyében, és a posztok ezt pontosan idézik.”
A Nemzeti Közleménytár október 9-i közleménye „Orbán Viktor, a Fidesz elnöke” aláírással és FIDESZ kiadóval szó szerint tartalmazza a posztokban idézett mondatokat.
„A TEK 2026. március 5-én hét ukrán állampolgárt fogott el, és több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát foglalt le.”
A NAV április 8-i közleménye és a sajtó szerint 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kg arany volt a két páncélozott autóban; ez még a kormányváltás előtt, az Orbán-kormány alatt történt.
„A pénzmosás gyanúja miatt indult NAV-nyomozást megszüntették.”
A NAV júliusban felfüggesztette, majd 2026. augusztus 19-én bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. Az MTI által idézett NAV-közlemény szerint az osztrák válasz igazolta a szállítmány eredetét és a dokumentáció szabályszerűségét.
„Az akcióban részt vevők közül öt személy gyanúsított, köztük három rendőr.”
A KNYF ATV-nek adott válasza szerint jogellenes fogva tartás miatti eljárásban öt gyanúsított van: a TEK volt főigazgatója, egy AH-vezető és három rendőr. A rendőrökkel 2026 júliusában közölték a közokirat-hamisítás gyanúját, kényszerintézkedést senkivel szemben nem indítványoztak.
„Orbán Viktort az ügyben nem gyanúsították meg.”
A pénzszállítók ügyvédje október 9-én azt mondta, indítványozták a meggyanúsítását, de az ügyészség nem válaszolt. Gyanúsítást vele szemben nem közöltek.
„Az eljárást az ügyészség folytatja, október 2-án a Központi Nyomozó Főügyészség vonta magához.”
Az ügyészség október 2-i közleménye szerint célszerűségből vonták hatáskörbe a sanyargatással elkövetett jogellenes fogva tartás miatti nyomozást, és az a nyomozás „az ügy minden szálára kiterjed”.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.