Témák
206 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
2026. október 9-én a kormányzati tájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy felfüggesztik a Déli Körvasút II. ütemét kivitelező V-Híd Zrt. munkáját, előkészítik a 2021-es kivitelezési szerződés megszüntetését, és a hátralévő munkákra új közbeszerzést írnak ki. Az indoklás szerint az Európai Számvevőszék vizsgálata összejátszást tárt fel a V-Híd és a megrendelői költségbecslést készítő Kontúr Csoport között. A miniszter…
2026. 10. 12.
A keretezés a beruházást szükségesnek tartja, a V-Híddal kötött szerződés folytatását viszont elutasítja. A szorzóegyezést és a Kontúr két héttel későbbi felvásárlását az összejátszás bizonyítékaként mutatja be. Ehhez köti az uniós támogatás elvesztését, és a felfüggesztést, a feljelentést, a versenyhivatali eljárást meg az új tendert a közpénzek védelmeként írja le. Az október 10-i hosszú bejegyzés a hosszabb leállás műszaki és jogi terheit is vállalja. Kimarad belőle, hogy a kormányhatározat a szerződés megszüntetését és az új tendert a Bizottság hozzájárulásához köti. A posztok azt sem mondják ki, hogy az uniós forrás elvesztése a kormány saját közleménye szerint egyelőre fenyegetés, és hogy a megmentés sem biztos. Szintén elmarad az ÁSZ ellentétes időrendje, amely szerint a záró levél már júliusban, az új kormány idején megérkezett. Vitézy saját szerepéről azt írja, hogy a közbeszerzést nem ő irányította. A NIF-felügyelőbizottsági tagság felvetésére nem válaszol.
A miniszterelnök és Vitézy október 9-én azt kérték számon az Állami Számvevőszéken és az előző kormányon, hogy a januári uniós értesítés után hónapokig semmit nem tettek. Az ÁSZ közleménye szerint azonban a vizsgálat záró levele 2026. július 17-én, már a Tisza-kormány idején érkezett. Vitézy maga mondta a tájékoztatón, hogy a kormány a Bizottság szeptemberi végső levelére várt, a V-Híd pedig október 9-ig dolgozott és számlázott. A tétlenség mércéje tehát a két esetben eltér. Augusztus 7-én a GYSEV-tender kapcsán Vitézy még azt írta, hogy jogszerű eljárásból egy kormány „nem zárhat ki egy ajánlattevőt pusztán politikai alapon”. Ez nem ellentmondás, mert a mostani kizárást összeférhetetlenségre alapozzák, de mutatja, hogy a kizárásnak dokumentált indokkal kell járnia.
„Az összejátszás miatt Magyarország elveszítette a teljes, mintegy 360 milliárd forintos uniós támogatást.”
A kormány ugyanaznapi közleménye szerint a támogatás „elveszhet”, ha nem lépnek. A kormányhatározat szerint a CEF-forrás felhasználása ellehetetlenült, az IKOP Plusz-forrásé veszélybe került. Vitézy maga is azt mondta, hogy új tenderrel a forrás „jelentős része” megmenthető. A végleges, teljes elvesztés tehát nem tény.
„Az előző kormány az uniós megállapításokat eltitkolta, és az adófizetőkkel fizettette volna meg a beruházást.”
Hogy a januári és februári levelezést nem hozták nyilvánosságra, az csak Vitézy beszámolójából ismert. A Fidesz-frakció október 9-i közleménye viszont kimondja, hogy a projektre „akár támogatja az unió, akár nem” szükség van. Ez alátámasztja, hogy a hazai finanszírozás volt az alternatívájuk.
„A 403 tétel 59 százalékánál megjelenő azonos szorzó világosan bizonyítja az összejátszást, és a számvevőszék szerint ez matematikailag nem magyarázható véletlennel.”
A számvevőszéki iratot és a módszertant nem láttuk. Az „Excel-táblás” magyarázatot Vitézy maga is saját feltételezésnek nevezte. A bizonyítottság a hatósági eljárások eredményén múlik.
„Új, tisztességes közbeszerzéssel megmentjük az uniós pénzt.”
Ez jövőbeli vállalás. A kormányhatározat szerint a Bizottság hozzájárulásától és a 2030-as határidő meghosszabbításától függ, és október 12-ig ilyen hozzájárulásról nincs forrás.
„A közbeszerzést nem én irányítottam, annak döntéshozatalában nem vettem részt.”
A NIF 2021-es felügyelőbizottsági névsora és jóváhagyó határozata nem került elő. A bejegyzés a felügyelőbizottsági tagság állítására nem tér ki.
„A V-Híd havonta 500 millió forinttal támogatta a Megafont.”
A Direkt36 október 5-i cikke szerint havi 500 millió forintot 2024 január–márciusára terveztek, a 2024-es teljes támogatás egy belső email szerint 3 milliárd volt. Ez tehát nem folyamatos havi összeg, hanem egy időszak terve.
Ez a keretezés a leállítást politikai bosszúnak, a „magyar cégek kiszorításának” és a hazai kivitelező külföldire cserélésének nevezi. Emellett Vitézy korábbi szerepét állítja előtérbe: a 2020-as BFK-s előkészítést, az állítólagos 2021-es NIF-felügyelőbizottsági tagságot, a 2022-es államtitkárságot és egy 2022-es éttermi fotót a V-Híd vezérigazgatójával. Ebből azt vezeti le, hogy Vitézy tudhatott az összeférhetetlenségről, és felelőssége van. A posztok nem említik, hogy a döntés egy uniós számvevőszéki vizsgálatra és a Bizottság támogatást megtagadó döntésére hivatkozik. Azt sem, hogy a vizsgálat létezését az ÁSZ is megerősítette, és hogy a beruházás uniós forrása veszélyben van. A vitatott közbeszerzés érdemét nem védik. A Fidesz-frakció egyszerre állítja, hogy „akkor nem volt jogsértő”, és sürgeti Vitézy felelősségének vizsgálatát.
2022 júliusában, amikor nyilvánosságra került a Palkovics-, Vitézy- és Sárváry-féle éttermi asztaltársaság, az Orbán-kormány Technológiai és Ipari Minisztériuma azt írta, hogy a „baloldali sajtó” „habosítja tovább a semmit”. A minisztérium szerint az iparág meghatározó vállalataival tartott kapcsolat elengedhetetlen. Most ugyanezt a fotót a mai ellenzéki oldal szereplői a cinkosság jeleként használják. Szintén Vitézy tájékoztatón elhangzott beszámolója szerint az Orbán-kormány 2026 februárjában az Európai Számvevőszéknek azt felelte, hogy a V-Híd versenyelőnye „csak feltételezés”. Most ugyanez a politikai tábor a közbeszerzés miatt Vitézy felelősségének kivizsgálását követeli.
„Politikai bosszúból állítja le a kormány a Déli Körvasút építését.”
A döntés indoklása az Európai Számvevőszék vizsgálata és a Bizottság támogatást megtagadó döntése. A vizsgálat létezését és a júliusi záró levelet az ÁSZ is megerősítette. A minisztérium augusztusban még a V-Hídnak ítélt egy GYSEV-tendert azzal, hogy politikai alapon nem zárhat ki ajánlattevőt.
„A magyar helyett majd külföldi kivitelező jön.”
Új tender még nem indult. A kormányhatározat MÁV-on keresztüli új eljárást ír elő, a nyertes kilétéről nincs forrás. A VEKE által említett Porr-érdeklődést semmi nem igazolja.
„Vitézy 2021-ben a kivitelezési közbeszerzést kiíró NIF Zrt. felügyelőbizottságának tagja volt, és a közbeszerzést a felügyelőbizottság hagyta jóvá.”
Csak a Fidesz-frakció közleménye és a VEKE állítja. A NIF felügyelőbizottsági névsorát, jóváhagyó határozatát és a felügyelőbizottság közbeszerzési hatáskörét igazoló irat nem került elő. Vitézy nem cáfolta kifejezetten.
„Vitézy 2020-ban a BFK vezetőjeként felügyelte a projekt előkészítését.”
A Telex október 9-i cikke és Vitézy saját október 10-i bejegyzése egyaránt megerősíti.
„Vitézy annak a cégnek a vezetőjével borozgatott, amelyet most kizáratna.”
A 2022. július 18-i fotó valódi: Sárváry István V-Híd-vezérigazgató Palkovics László miniszter asztalánál ült Vitézyvel. A Telex akkori forrásai szerint azonban a beszélgetés a Budapest–Belgrád-vasútról szólt. A találkozóból a Déli Körvasút-tender ismeretére következtetni a forrásokból nem lehet.
„A projekt környezetvédelmi engedélye többször elbukott a bíróságon.”
Az Átlátszó 2022. szeptemberi cikke szerint a bíróság 2022 februárjában megsemmisítette az engedélyt. A VEKE szerinti háromszori bukást nem tudtuk ellenőrizni.
„Az uniós problémákról már nyáron tudni lehetett, a kivitelezés és a kifizetés mégis folytatódott.”
Az ÁSZ szerint a záró levél 2026. július 17-én ment ki, Vitézy szerint pedig a kormány a Bizottság szeptemberi végleges levelére várt. A munka október 9-ig folyt.
Az ügy 2026. október 9-én, a kormányzati tájékoztatón indult, tehát a Tisza-kormány idején. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Kontroll, a Telex, a 444 és az Infostart tudósításai szerint ezt mondta. A Déli Körvasút II. ütemének 2021-es kivitelezési közbeszerzését, amely 337,9 milliárd forint nettó értékben a Mészáros Lőrinchez köthető V-Hídé lett, az Európai Számvevőszék megvizsgálta. A vizsgálat szerint a V-Híd ismerhette a megrendelő NIF-nek…
„Az Európai Számvevőszék vizsgálta a Déli Körvasút II. ütemének 2021-es kivitelezési közbeszerzését, és összejátszást vagy összeférhetetlenséget állapított meg a V-Híd és a Kontúr Csoport között.”
Az ÁSZ október 9-i közleménye megerősíti, hogy volt ECA-vizsgálat, és hogy a záró levél 2026. július 17-én ment ki. A megállapítások tartalmát viszont csak a kormány és a miniszter beszámolója közli, mert az uniós irat nem nyilvános.
„A V-Híd ajánlatában a 403 tétel 59 százalékánál ugyanaz a 0,91905122-es szorzó adja ki az árat a titkos megrendelői becsléshez képest, a másik ajánlattevőnél egyszer sem.”
Kizárólag a miniszter prezentációjából ismert. A videóleirat ábrája szerint a kategóriánkénti egyezések összege 239/403, ami 59,3 százalék, tehát a számítás belsőleg következetes. A 403 tételes összevetést és a számvevőszéki iratot azonban nem láttuk.
„A V-Híd Vagyonkezelő két héttel a 2021. szeptember 3-i eredményhirdetés után, szeptember 17-én vásárolta meg a Kontúr Csoportot.”
A pontos dátumok a minisztertől származnak. A Kontroll független cégadatokra épülő cikke szerint a Kontúr 2021 őszén került a V-Híd-csoporthoz, és 2025 tavaszán vált ki belőle.
„A Déli Körvasútra mintegy 360 milliárd forint uniós támogatás jutott.”
A kormány közleménye 320,4 milliárdot ír. A miniszter tájékoztatón elmondott bontása 210 milliárd IKOP Plusz- és 157,5 milliárd CEF-forrás, ez kb. 367 milliárd. A nagyságrend stimmel, de a hivatalos közlések egymástól is eltérnek.
„Az 1325/2026. (X. 9.) kormányhatározat a szerződés megszüntetését és az új tendert ahhoz köti, hogy az Európai Bizottság hozzájáruljon az újratendereztetéshez és a CEF-határidő 2030 végéig tartó meghosszabbításához.”
A Világgazdaság és az Infostart egymástól függetlenül, azonos szöveggel idézi a határozat 4. pontját. Magát a közlönyszöveget nem tudtuk megnyitni.
„A minisztérium a V-Hidat minden folyamatban lévő vasúti beszerzési eljárásból kizárta.”
A minisztérium a Kontrollnak pontosított: azokból az eljárásokból zárja ki, ahol a Kontúr részvétele miatt összeférhetetlenség áll fenn, és nem általános, visszamenőleges eltiltásról van szó. Vitézy szerint gyakorlatilag minden futó eljárás ilyen.
„A V-Hídnak 101,4 milliárd forint előleget fizettek, ebből 57,1 milliárd még nincs elszámolva, és a visszafizetést 2024 októbere óta az állami MFB garantálja.”
Csak a miniszter közléséből ismert. A garanciaszerződést és a kifizetési kimutatást egyik gyűjtés sem találta meg; a Kontroll maga is jelzi, hogy a garancia feltételeit nem ismeri.
„Az uniós vizsgálat záró levele 2026. július 17-én, már az új kormány idején érkezett meg.”
Ezt az Állami Számvevőszék saját közleménye állítja, és senki nem cáfolta. Vitézy szerint az első megállapítások már januárban megjöttek, a Bizottság végleges levele pedig szeptemberben. A két időrend a januári és a júliusi levél megkülönböztetésével összeegyeztethető.
„A V-Híd első reakciójában a bejelentést nem kommentálta, és a dokumentumok áttekintését ígérte.”
A HVG október 9-i cikke a vállalat közlését idézi. Ennél részletesebb vállalati védekezés a gyűjtésben nincs.
„A projektet 2020-ban a Vitézy vezette Budapesti Fejlesztési Központ készítette elő, és ő akkor az elmúlt száz év legfontosabb vasúti fejlesztésének nevezte.”
A Telex október 9-i tudósítása ezt rögzíti. Vitézy maga is írja, hogy „éveken át dolgoztam az előkészítésén”.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.