Témák
206 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
2026. október 13-án, a KSH augusztusi építőipari gyorstájékoztatójának megjelenése után több közösségi oldal – Deák Dániel, Hortay Olivér, Szakács István és Bohár Dániel bejegyzése – az új szerződések volumenének mintegy 55 százalékos éves visszaesését emelte ki. A KSH szerint az augusztusban kötött új szerződések volumene 55,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, magas bázistól: 2025 augusztusában egyetlen nagy értékű közlekedési szerződés miatt az új…
2026. 10. 13.
Ez a keretezés az augusztusi új szerződések 55 százalékos éves visszaesését „brutális visszaesésnek”, „drámai adatnak” vagy „figyelmeztető jelnek” nevezi, és ebből az építőipar, illetve az egész gazdaság nehéz helyzetére következtet. A rövidebb változatok, Bohár Dániel és Szakács István videója, nem mondják ki, hogy az összevetés egy kiugróan magas, egyetlen nagy közlekedési szerződés által felhúzott hónaphoz képest történik. A termelés 21,9 százalékos növekedését sem említik. Ezek a változatok a visszaesést a cégek beruházási félelmével, munkahely-megszűnésekkel és a Tisza-kormány autópálya- és Déli Körvasút-leállításaival kötik össze; Szakács az 55 százalékot közvetlenül állásvesztésként értelmezi. Deák Dániel hosszabb posztja közli a termelési növekedést és a szerződésállomány csökkenését, a termelés alacsony bázisát is, a szerződések magas bázisát viszont nem, és a Déli Körvasút felfüggesztését a jövőbeli kockázatok közé sorolja. A keretezés iránya, vagyis hogy gyengülnek a megrendelések, összhangban van a kumulált adattal és az elemzők értékelésével. Az 55 százalékos szám nagysága és az ok-okozati kapcsolat viszont túlzó.
A beruházás-leállítások bírálata ma azoktól jön, akiknek a tábora kormányon maga is tömegesen állított le állami építési beruházásokat. A 24.hu 2023. június 7-i beszámolója szerint a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium 2022 májusa és 2023. június 6. között 270 beruházást függesztett fel. A Déli Körvasút ferencvárosi III. ütemét is ekkor tették a „halállistára”. Lázár egy parlamenti bizottsági ülésen maga mondta el, hogy 2023. június 6-án 274 beruházás felfüggesztéséről döntött 5472 milliárd forint értékben, amelyből később 125-öt indítottak újra. Tárkányi Zsolt államtitkár a 2026. szeptember 28-i parlamenti vitában éppen erre az esetre hivatkozott a fideszes kritikára adott válaszában.
„Az 55 százalékos zuhanás „tökéletesen megmutatja”, mekkora bajban van az ágazat.”
A szám igaz, de egy kiugró bázishónaphoz mért (2025 augusztusában 123,1, a revideált sor szerint 219,8-as index); összeláncolva az augusztusi szint nagyjából a 2024. augusztusival egyezik. Az ágazat gyengülését inkább a kumulált −28 százalék és a −11,4 százalékos szerződésállomány mutatja.
„A cégek nem mernek beruházni, ezért zuhant az új szerződések volumene.”
A KSH nem bontja megrendelő szerint az új szerződéseket; a legnagyobb esés (−66,5 százalék) az egyéb építményeknél, jellemzően infrastrukturális munkáknál van. Regős Gábor a vállalati óvatosságot az okok egyikének tartja, de az adatból ez nem különíthető el.
„Az új szerződések visszaesése miatt munkahelyek szűnnek meg, alvállalkozók és kkv-k mennek tönkre.”
Előrejelzés. Az augusztusi adatból egyetlen forrás sem számszerűsít ilyen hatást; az ÉVOSZ elnöke októberben általános, két évre szóló becslést adott mintegy 70 ezer építőipari állás elvesztéséről.
„Az új szerződések 55 százalékos visszaesése azt jelenti, hogy százból ötvenöt építőipari dolgozó elveszíti a munkáját.”
A szerződésvolumen éves változása nem foglalkoztatási arány; a KSH módszertana szerint az új szerződés a tárgyhóban visszaigazolt építési szerződések értéke. A termelés ugyanebben a hónapban 21,9 százalékkal nőtt.
„A Tisza-kormány leállítja a beruházásokat, például az autópályát és a Déli Körvasutat.”
A Déli Körvasút kivitelezését október 9–10-én felfüggesztették, az M86 kisajátításait augusztus 21-én leállították. A kormányhatározat és a minisztérium szerint azonban a Déli Körvasutat új közbeszerzéssel folytatni akarják, az M86-ról pedig nincs végleges döntés; a videó ezt nem mondja el.
„A Déli Körvasút leállításának hatása még nincs benne az adatokban, és tovább ronthatja a kilátásokat.”
Időrendileg helytálló, mert az október 9-i döntés az augusztusi tárgyidőszak után született. A felfüggesztés azonban egy meglévő szerződést érint, ezért a termelésben és a szerződésállományban jelenhet meg, nem az új szerződések adatában.
Ez az olvasat két elemből áll. Az elsőt, a bázishatást a KSH maga mondja ki („magas bázishoz mérten”), és az elemzők is jelzik (Regős Gábor: a visszaeséshez „a magas tavalyi bázis is hozzájárult”). Kifejezetten az október 13-i adatra válaszoló kormányzati közleményt nem találtunk. A második elem a kormányzati kommunikációból jön, általános érvként. Vitézy Dávid és a kormány szerint a Déli Körvasút felfüggesztése az Európai Számvevőszék által feltárt összejátszás miatt az uniós források megmentését szolgálja, és a beruházást új közbeszerzéssel folytatják. Az M86-nál a kisajátítás leállítása a minisztérium szerint jogszabályi következmény, nem törlés. A 2026. szeptember 28-i parlamenti vitában Tárkányi Zsolt államtitkár az Orbán-kormány 2023-as tömeges leállításaira emlékeztetett, Porcher Áron államtitkár pedig a vállalati beruházási kedv hosszú távú csökkenésére hivatkozott. Ez az olvasat kihagyja, hogy a megrendelések a bázistól függetlenül is gyengülnek (január–augusztus −28 százalék, szerződésállomány −11,4 százalék), és hogy az elemzők az állami beruházások visszafogását és a kormányváltással járó lassulást is az okok közé sorolják.
„Az augusztusi visszaesés mögött egy kiugróan magas, egyetlen nagy közlekedési szerződés által felhúzott bázis áll.”
A KSH 2025. októberi és 2026. októberi közlése egybehangzóan ezt mutatja; a durva összeláncolás szerint az idei augusztusi szint nagyjából a 2024. augusztusival azonos.
„A Déli Körvasút kivitelezését a szabálytalan közbeszerzés miatt függesztették fel, és a beruházás új közbeszerzéssel folytatódik.”
Az 1325/2026. (X. 9.) Korm. határozat ezt rögzíti, de az új közbeszerzést feltételhez köti (ha az Európai Bizottság hozzájárul a határidő-hosszabbításhoz), és Vitézy szerint a folytatás hónapokat, akár éveket csúszik.
„A vállalati beruházási kedv csökkenése hosszú távú trend, nem a mostani kormány idején kezdődött.”
Porcher Áron a 2026. szeptember 28-i ülésen a vállalkozások 28 százalékos (2014-ben 77 százalékos) beruházási szándékára hivatkozott, de a felmérés forrását nem nevezte meg. A Portfolio szerint az építőipar öt éve lefelé tartó trendben van, Regős Gábor viszont a kormányváltással járó lassulást is az okok közé sorolta.
A KSH 2026. október 13-án tette közzé az augusztusi építőipari gyorstájékoztatót. Eszerint a termelés volumene 21,9 százalékkal nőtt egy év alatt, és 14,0 százalékkal az előző hónaphoz képest. A növekedést az út- és vasútépítés (+142 százalék) és a közműépítés (+319,9 százalék) hozta, a KSH szavaival „a rendkívül alacsony bázis figyelembevételével”. A megkötött új szerződések volumene 55,2 százalékkal csökkent „az egy évvel korábbi, magas bázishoz mérten”: az…
„A KSH szerint 2026 augusztusában a megkötött új építőipari szerződések volumene 55,2 százalékkal csökkent egy év alatt.”
A KSH október 13-i gyorstájékoztatója szó szerint ezt közli, hozzátéve, hogy „az egy évvel korábbi, magas bázishoz mérten”; a STADAT-táblában az augusztusi index 44,8.
„A 2025. augusztusi bázis kiugróan magas volt egyetlen nagy értékű közlekedési szerződés miatt.”
A KSH 2025. októberi közlése szerint akkor 123,1 százalékkal nőtt az új szerződések volumene, „döntő mértékben” egy közlekedési nagyszerződés miatt; a 2026. októberi STADAT-ban ugyanez a hónap már 219,8-as indexszel szerepel (a revízió oka nem ismert).
„Ugyanebben a hónapban az építőipari termelés 21,9 százalékkal nőtt, a szerződésállomány 11,4 százalékkal csökkent.”
A KSH augusztusi gyorstájékoztatója szerint a termelés éves alapon 21,9, havi alapon 14,0 százalékkal nőtt, az augusztus végi szerződésállomány volumene 11,4 százalékkal volt kisebb.
„A visszaesés nem csak az augusztusi hónapban jelentkezik: az év első nyolc hónapjában is kevesebb új szerződést kötöttek.”
A KSH STADAT-táblája szerint a január–augusztusi kumulált új szerződésvolumen indexe 72,0, vagyis 28 százalékos csökkenés; a havi indexek közül a február (54,2) és a június (58,1) is jóval 100 alatt volt.
„Az egyéb építményekre (utak, vasutak, közművek) kötött új szerződések 66,5, az épületekre kötöttek 13,8 százalékkal estek vissza.”
A KSH augusztusi gyorstájékoztatója ezeket a bontott adatokat közli.
„A Déli Körvasút felfüggesztése nincs benne az augusztusi adatokban.”
A kormány 1325/2026. (X. 9.) határozata és a felfüggesztés október 9–10-én született, az augusztusi tárgyidőszak után.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.