Témák
206 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról (kata) és a vagyonadóról szóló törvénytervezetet. Az egyeztetés október 14-én zárult, a tervezeteket még nem fogadták el. A kata-tervezet szerint a főállású katások havi tételes adója 2027-től 100 ezer forint, a mellékállásúaké 50 ezer forint, 2028-tól pedig a minimálbérhez igazodik. A jelenleg katás, kizárólag magánszemélyeknek számlázó…
2026. 10. 14.
Ez a keretezés Deák Dániel október 13-i videójában, Orbán Viktor Bayer Show-interjújában, valamint Toroczkai László, Rétvári Bence és Bóka János parlamenti felszólalásaiban jelenik meg. Állítása szerint a kata „megduplázása” (Orbán szavával „100 százalékos adóemelés”) a magukat eltartó kisvállalkozókat terheli. A céges számlázás szabályai szerinte követhetetlenek, ezt Tibi atya bírálatával támasztják alá. A vagyonadó a keretezés szerint a munkaadóktól, akár egy üzem vagy gyár tulajdonosától, a nyereségtől függetlenül von el pénzt a beruházás és a béremelés elől. Ennek nyomán elbocsátásokat, elmaradó munkahelyteremtést és a magyar tulajdonosok versenyhátrányát jósolja, és felhozza, hogy a vagyonadót Európában jórészt eltörölték. Toroczkai szerint a munkanélküliség folyamatosan nő, és ehhez a vagyonadó is hozzájárulhat. A keretezés nem említi, hogy az ellátási alap háromszorosára nő, hogy a céges számlázás a mai szabályhoz képest megnyílik, és hogy a vagyonadó határa a személyes nettó vagyonra vonatkozik. A beruházási kockázatra vonatkozó fő aggályát ugyanakkor az MKIK és a kormány saját hatásvizsgálata is megfogalmazza.
A 2022. évi XIII. törvényt még az Orbán-kormány fogadtatta el. Ez a katát a magánszemélyeknek számlázókra szűkítette, és bármely kifizetőtől származó bevétel esetén megszüntette az adóalanyiságot. Az indokolás szerint azért, mert egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették a munkavállalóikat. Ma a Fidesz szereplői a céges számlázás 50 százalékos korlátját és a szabályok bonyolultságát bírálják, holott a jelenlegi tervezet ennél a 2022-es szabálynál lazább. A Telex is felidézte, hogy Orbán a 2022-es választások után a korábbi formájában megszüntette a katát. (Toroczkai pártja a 2022-es szigorítás ellen tüntetett, rá ez a kettős mérce nem vonatkozik.)
„A kata adóját megduplázták.”
A régi katán lévők tétele 50 ezerről két lépésben, 2028-ra lesz 100 ezer forint. A keretezés elhallgatja, hogy közben az ellátási alap 108 ezerről 317 ezer forintra nő, és a cégeknek is lehet majd számlázni.
„Ha valaki egy cégnek 50 százalékban számláz, nem lehet katás.”
A szabály létezik: ugyanattól a kifizetőtől és kapcsolt vállalkozásaitól származó, legalább 50 százalékos bevétel esetén megszűnik a kata. Ma viszont bármely céges bevétel kizár a katából, a tervezet tehát lazít, nem szigorít.
„Tibi atya szerint a kata-tervezetet ki kell dobni, és újra kell kezdeni.”
Az Origo idézete szerint ezt írta: „dobjátok ki a p....ba ezt, aztán fogjatok egy üres papírt, és álljatok neki újra”.
„Egy üzem vagy gyár tulajdonosa rögtön vagyonadót fizet, attól függetlenül, hogy a cége termel-e profitot.”
Az adó csak az 1 milliárd forint feletti teljes nettó személyes vagyonra jár, a hatásvizsgálat szerint mintegy 15 ezer embert érint. A részesedés értékének kétharmadát a nyereség adja, veszteség esetén a saját tőke egyharmada számít. A nyereségtől független rész tehát létezik, de a „rögtön” túloz.
„A vagyonadó miatt elbocsátások lesznek, és nem jönnek létre új munkahelyek.”
Előrejelzés egy még el sem fogadott adóról, az első befizetés 2027. augusztusában esedékes. A hatásvizsgálat és az MKIK beruházási kockázatot jelez, mért foglalkoztatási adat nincs.
„A legtöbb európai országban pár év után kivezették a vagyonadót, mert több kárt okozott, mint hasznot.”
Az OECD szerint 1990 és 2017 között 12-ről 4-re csökkent az ilyen adót szedő országok száma, hatékonysági és adminisztrációs okokból, alacsony bevétel miatt. A „pár évre” fordulatot a forrás nem támasztja alá.
„A Tisza kormányzása alatt folyamatosan nő a munkanélküliség, amihez a vagyonadó is hozzájárul.”
A KSH szerint a ráta augusztusban 4,7 százalék volt, júliusban 4,5, a választás előtti februárban 4,8 százalék. Az ingadozás nem „folyamatos” növekedés, a még be sem vezetett adó pedig nem lehet az oka.
Magyar Péter október 6-i bejelentése, a kormány közleménye, a Kormányinfó és az október 12-i parlamenti válasz szerint a kata újra széles kör számára elérhető. Visszatérhetnek a mellékállásúak, a nyugdíjasok és a diákok, lehet cégeknek számlázni, a bevételi határ 22 millió forint. A magasabb tételért cserébe a katások valódi táppénzt, anyasági ellátást és nyugdíjat kapnak, ezért a kormányfő szerint ez „nem adóemelés”, és a költségvetés szempontjából „nagyjából nullszaldós”. A vagyonadó a keretezés szerint csak az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőket érinti, a magánvagyont terheli, „a cégek vagyonát nem”. Magyar Péter Toroczkainak úgy válaszolt: a milliárdosok, például Mészáros Lőrinc vállalati részesedéseit is be kell vonni, különben a vagyonadó kiüresedne. A keretezés elhallgatja, hogy a mostani katások tétele 2028-ra a duplájára nő, és hogy a részesedések bevonása a kormány saját hatásvizsgálata szerint is hátráltathatja egyes kkv-k beruházásait.
Magyar Péter 2025. október 21-én, még ellenzéki pártelnökként, a Tisza honlapja szerint azt mondta: „Senki terhe nem fog nőni – sem a dolgozóké, sem a vállalkozásoké. A milliárdosok vagyonadóját viszont bevezetjük.” A kormányra kerülés után benyújtott tervezet a jelenlegi főállású katások havi tételes adóját 50 ezerről 2028-ra 100 ezer forintra emeli, ezt a miniszterelnök most többletellátással indokolja, és tagadja, hogy adóemelés volna.
„A kata átalakítása nem adóemelés, hanem többletszolgáltatás jár mellé.”
A tételes adó a régi katán lévőknek 50 ezerről 2028-ra 100 ezer forintra nő, ez adóemelés, akkor is, ha közben az ellátási alap 108 ezerről 317 ezer forintra emelkedik.
„A kata-változás a költségvetés szempontjából nagyjából nullszaldós.”
A hatásvizsgálat négy évre 275 milliárd forint egyenlegjavító és 215 milliárd forint egyenlegrontó hatással, vagyis 60 milliárd forint nettó többletbevétellel számol.
„A vagyonadó a magánvagyont terheli, a cégek vagyonát nem.”
Formálisan a magánszemély az adóalany, de a cégrészesedés az adóalap része, saját tőke és nyereség alapján értékelve. A hatásvizsgálat szerint ez osztalékkivételre ösztönözhet, és hátráltathatja a beruházásokat.
„A vagyonadó csak az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőket érinti.”
Bevallást csak annak kell tennie, akinek a nettó vagyona eléri az 1 milliárd forintot, és csak a milliárd feletti rész adózik. A hatásvizsgálat 15 ezer érintettel számol.
„Több mint százezer új kisvállalkozó léphet be a katába.”
Ez a Pénzügyminisztérium előrejelzése (100–150 ezer fő), mért adat nincs és nem is lehet, mert a szabály 2027-től élne.
„A milliárdosoknál 1500 milliárd forintnyi vállalati részesedés kerülne ki az adóalapból, ha a részesedéseket nem adóztatnák.”
Magyar Péter parlamenti válaszában elhangzott szám, forrást nem jelölt meg, és a megnyitott dokumentumokban nem szerepel.
Időrend. A Pénzügyminisztérium a vagyonadóról szóló hatásvizsgálati lapot 2026. szeptember 28-i, a katáról szólót szeptember 30-i dátummal készítette el. A két törvénytervezetet október 6-án tette közzé, a kormány közleményével együtt, október 14-i egyeztetési határidővel. Mindez a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, a javaslatok tehát a Magyar Péter vezette kormányéi. A bírálók által viszonyítási pontnak használt jelenlegi kata a 2022. évi XIII.…
„A kata- és a vagyonadó-tervezetet 2026. október 6-án bocsátották társadalmi egyeztetésre, október 14-i határidővel; ezek tervezetek, nem elfogadott törvények.”
A kormány közleménye és a két közzétételi oldal október 6-i. Elfogadásról vagy módosított végleges szövegről nincs forrásunk.
„A tervezet szerint a főállású katások havi tételes adója 2027-től 100 ezer forint, a mellékállásúaké 50 ezer forint; a mostani katások 2027-ben 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forintot fizetnének.”
A normaszöveg 7. §-a és 30. §-a ezt rögzíti. 2028-tól az új kata tétele a minimálbér szocho- és tb-járulék-tartalmához igazodik.
„A katások ellátási alapja jelentősen nő.”
A régi katán 108 ezerről 161, majd 215 ezer forintra nő, az új katán 2027-ben 317 ezer forint, 2028-tól a minimálbér (10. § és 30. §).
„A katások újra számlázhatnak cégeknek, 15 százalékos kiegészítő adóval, de a katás adóalanyiság megszűnik, ha a bevétel legalább fele ugyanattól a kifizetőtől és kapcsolt vállalkozásaitól származik.”
A tervezet 5. § (1) g) pontja és 8. §-a ezt mondja. A 2022-es törvény szerint ma bármely kifizetőtől származó bevétel megszünteti a katát.
„A vagyonadó az 1 milliárd forint feletti nettó személyes vagyonra vonatkozik, 1 százalékos, 100 milliárd felett 1,5 százalékos kulccsal, és a társasági részesedések is beletartoznak.”
A tervezet 6. §-a, 9. §-a és 1. melléklete szerint a nem tőzsdei részesedés értéke a saját tőke és a hozamérték kétszeresének átlaga.
„A vagyonadó a becslés szerint mintegy 15 ezer magánszemélyt érint, és négy év alatt 800 milliárd forint bevételt hoz.”
A PM/4400/2026 hatásvizsgálati lap 15 ezer vagyonos magánszeméllyel, 2 ezer vagyonkezelési adóalannyal és négy évre 800 milliárd forinttal számol. Ez előzetes becslés.
„A kormány saját hatásvizsgálata is elismeri, hogy a vagyonadó egyes kkv-knál hátráltathatja a beruházásokat.”
A lap szerint az adó egyes kkv-tulajdonosokat magasabb osztalék kifizetésére ösztönözhet, „ami bizonyos esetekben hátráltathatja” a beruházásokat.
„Az OECD-ben 1990-ben 12, 2017-ben 4 ország szedett általános nettó vagyonadót.”
Az OECD 2018-as jelentésének vezetői összefoglalója szerint így van. Az adat 2017-es, nem a mai állapotot mutatja.
„Az építőipari új szerződések volumene 55 százalékkal zuhant.”
A KSH 2026. augusztusi adata 55,2 százalékos csökkenés, de egy év/év összevetésben, magas bázishoz mérve. Ugyanebben a hónapban a termelés 21,9 százalékkal nőtt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.