Mit hazudnak?

„„Mára már a benzinkutak jelentős részében az üzemanyagárak meghaladják a korábbi védett árszintet.” (2026. július 18.)”

A közlemény napjához legközelebbi adat szerint július 14-én az országos átlag 587 és 608 forint volt, tehát mindkét termék a 595, illetve 615 forintos korábbi védett szint alatt; a kutak „jelentős részére” vonatkozó arányra nincs közölt adat. A gázolajnál a július 30-i 647 forintos átlaggal utóbb részben beigazolódott az állítás.

„„A Fidesz-kormány alatt a legolcsóbb volt az üzemanyag a régióban, most már a legdrágább országok között vagyunk.””

A KSH júliusi adata szerint a magyar benzin- és dízelár is a szomszédos és a régiós átlag alatt maradt; a Lakmusz által feldolgozott bizottsági adatok szerint július 27-én a dízel a régióban Magyarországon volt a legolcsóbb, a benzinnél csak Horvátország és Szlovénia előzött meg minket.

„Kapitány István a Hormuzi-szoros első lezárásán a Shell-részvényein keresztül mintegy 900 millió forintot keresett.”

A hivatalos vagyonnyilatkozat 8,74 millió euró névértékű részvényt tüntet fel, de nem nevezi meg a kibocsátót, nem közöl darabszámot és szerzési időpontot; a 900 millió forintos nyereségre sem a frakcióközlemény, sem más elérhető dokumentum nem közöl számítást.

„A miniszter olyan kérdésekben dönt vagy nem dönt, amelyekből közvetlen gazdasági haszna keletkezhet, ezért összeférhetetlen.”

Nyilvános hatósági, parlamenti vagy bírósági összeférhetetlenségi megállapítást a dossziéban szereplő és az általunk megnyitott források egyike sem tartalmaz; a miniszter vagy a tárca érdemi válasza a felszólításra szintén nem került elő.

„Magyar Péter a kampányban 480 forintos benzinárat követelt.”

A HVG 2026. március 3-i beszámolója szerint a Tisza Párt akkor még ellenzéki elnöke azonnali benzinárstopot követelt, és azt írta, a benzin árát 480 forintban kellene maximalizálni.

„A védett ár intézménye havi 50 milliárd forintba került, illetve a visszaállítása havi 50 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek.”

Az összeg Magyar Péter június 17-i bejegyzésében és a július 23-i tájékoztatón is elhangzott, de nyilvános kormányzati számítás vagy költségvetési levezetés nem került elő; a két közlés a nyelvtani idejében is eltér („került”, illetve „kerülne az áprilisi adatok alapján”).

„„Az elmúlt hetekben a nagykereskedelmi ár emelkedett, de a kiskereskedelmi árak nem, vagy csak egy-két forinttal nőttek.” (2026. július 23.)”

A Holtankoljak adatai szerint július 1. és július 30. között a benzin országos átlaga 568-ról 599 forintra (+31 Ft), a gázolajé 585-ről 647 forintra (+62 Ft) emelkedett; a kúti árak tehát érdemben követték a nagykereskedelmi emeléseket.

„„Magyarországon a legalacsonyabb a dízel, a gázolaj és a benzin ára az összes körülöttünk lévő országhoz képest.””

Az Európai Bizottság július 27-i adatai alapján a dízelre igaz volt, a benzinre nem: Horvátországban 581, Szlovéniában 585 forintos átlagárral szemben itthon 596 forint volt. A július 23-i kormányzati ábráról Horvátország hiányzott, és az autópálya-kutakat sem tartalmazta; a miniszterelnök július 31-én már a bizottsági adatokkal egyezően nyilatkozott.

„A kivezetés azért indokolt, mert a piaci ár már a védett szint alá csökkent.”

A Holtankoljak június 27-i és július 1-jei közlése szerint az árak a kivezetés idején a 595, illetve 615 forintos szint alatt voltak; a törvény indokolása is a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulására hivatkozik.

„Az üzemanyag áfáját uniós előírások miatt nem lehet külön csökkenteni, a jövedéki adó pedig közel van az uniós minimumhoz.”

A Lakmusz elemzése szerint az uniós áfairányelv melléklete nem tartalmazza az üzemanyagot, így arra az általános kulcs alkalmazandó; a benzin jövedéki adója 139,55 Ft/liter, az uniós minimum literenként 0,359 euró, nagyjából 131 forint.

„A drágulást a világpiaci olajár emelkedése és a geopolitikai feszültség hajtja.”

A Portfolio július 23-i elemzése szerint a Brent egy hónap alatt több mint 30 százalékkal, hordónként 96 dollárra emelkedett, és az orosz dízelexport kiesése helyenként fizikai áruhiányt okozott — ugyanez az elemzés azonban harmadik tényezőként a forint gyengülését is megnevezi, amit a kormányzati magyarázat nem említ.