Mit hazudnak?

„Magyar Pétert nem érinti a vagyonosodási vizsgálat.”

Magyar Péter 2026. május 9. óta országgyűlési képviselő (Legfőbb Ügyészség), a T/797 1. § (1) bekezdése pedig minden országgyűlési képviselőre kiterjed; Kövesdy államtitkár október 13-án ezt meg is erősítette.

„Sem most, sem két év múlva nem fogja semmilyen vizsgálat érinteni a miniszterelnököt.”

A 2. § (1) bekezdés szerint képviselőként a második mandátumév végét követő 30 napon belül, a (2) bekezdés szerint pedig mandátuma esetleges megszűnésekor 30 napon belül indul vele szemben az eljárás. Az állítás már az október 13-i kormányzati válasz után hangzott el.

„A szabályozás nem vonatkozik a tiszás képviselőkre.”

A javaslat pártállástól függetlenül minden képviselőre vonatkozik. A 2026-ban először megválasztottaknál az eljárás a második mandátumév végén, tehát 2028-ban indul; ez a késleltetés valós, de nem mentesség.

„Az EP-képviselőket azért hagyták ki, mert különben a szabály Magyar Péterre is vonatkozna.”

Szándékra vonatkozó állítás, amelyről forrás nem dönt. A kormány indoka szerint az EP-képviselők nem rendelkeznek magyar közvagyon felett. Tény, hogy Magyar Péter 2024–2026 között EP-képviselő volt, és ez a megbízatása a javaslat szerint nem vizsgált tisztség.

„Magyar Péterrel kapcsolatban tőzsdei bennfentes kereskedés, Jellinek Dánielhez kötődő ingatlanügy, ajándékba kapott budai lakás és diákhiteles ügyek gyanúja merül fel, amelyekről „senki sem vizsgálódhat”.”

A felsorolt ügyekhez sem a dossziéban, sem a tudástárban nem találtunk hatósági iratot. Az, hogy „senki sem vizsgálódhat”, ellentmond annak, hogy képviselőként rá is kiterjed a NAV-eljárás, és az államtitkár szerint az a politikusi pálya előtti időszakot is vizsgálhatja.

„A miniszterelnökre mint országgyűlési képviselőre vonatkozik a javaslat.”

Magyar Péter május 9. óta képviselő, a T/797 1. § (1) bekezdése pedig a képviselőkre kiterjed. A jövőben egy mandátum nélküli kormányfőt a szöveg nem fedne le; erre a KDNP és a Mi Hazánk is rámutatott.

„Nem volt szándék, hogy fideszes politikusokat vizsgáljanak, tiszásokat viszont ne.”

Szándékra vonatkozik. A normaszöveg pártsemleges, de a kétéves szabály miatt a 2026-ban először megválasztott, nagyrészt kormánypárti képviselők vizsgálata 2028-ra tolódik, a korábban távozottaké viszont a hatálybalépés után 30 napon belül indul.

„Az EP-képviselők azért maradtak ki, mert nem rendelkeznek magyar közvagyon felett.”

Az indoklás önmagában helytálló, de a javaslat ezt a szempontot nem alkalmazza következetesen: minden országgyűlési képviselőt bevon, azokat is, akik nem döntenek közvagyonról, a nagyvárosi polgármestereket és az állami cégvezetőket viszont kihagyja.

„A kétéves kezdő időpontot a NAV kapacitása és a mandátumidőre szóló adóbevallás indokolja.”

Ez az előterjesztő indoklása. A Telex által idézett hatásvizsgálat akár 5000 érintettel és 50 új adóellenőrrel számol, ez a kapacitási érvet valószínűsíti, de azt nem, hogy a kétéves időpont ebből következik.