Témák
206 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
2026. október 16-án 12:19-kor Bohár Dániel egy hozzá eljutott, meg nem nevezett forrású értesülésre hivatkozva azt írta, hogy a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökségen utasítást adtak ki: minél hamarabb minél több feljelentést kell tenni a korábbi Orbán-kormány ügyeiben, mert a tárca állítólag elmaradt a többi minisztériumtól. Kérdések formájában azt is felvetette, hogy külső ügyvédi irodák munkatársai – egy-egy dolgozóval szemben hat-hét ügyvéd – órákon át…
2026. 10. 16.
A keretezés szerint a Miniszterelnökségen belső utasítás született: minél több és minél gyorsabb feljelentés kell a korábbi Orbán-kormány ügyeiben, mert a tárca lemaradt a többi minisztériumtól. A régi munkatársakat külső ügyvédi irodák emberei órákig kérdezik ki, egy dolgozóval szemben hat-hét ügyvéd ül. A terhelő vallomás állítólag előnyt jelent, a megnevezett irodák pedig nem szerepelnek a tárca szerződött partnerei között. A két hosszabb poszt névtelen értesülésre hivatkozik, és az állítások egy részét kérdésként fogalmazza meg. Deák Dániel kifejezetten elismeri, hogy az átvilágítás „indokolt lehet”. A legrövidebb változat már nem feljelentésekről, hanem arról szól, hogy Ruff személyesen parancsot adott, mert sok fideszest akar letartóztatva látni. A keretezés kihagyja, hogy az ügyvédek bevonását a tárca nyilvánosan bejelentette. Azt sem említi, hogy a feljelentéseket a kormány ügyenként közzéteszi, és hogy a nyomozásról és a kényszerintézkedésekről a hatóságok és a bíróság döntenek.
2026. június 12-én az Origo idézte Deák Dánielt a miniszterelnökségi elbocsátások ügyében. Akkor Deák abból vezette le az elbocsátások politikai jellegét, hogy a tárca nem tett feljelentést a volt munkatárs ellen: ha bűncselekmény gyanúja állt volna fenn, annak feljelentésekben kellett volna megjelennie. Július 29-i videójában pedig azt kérte számon Ruffon, hogy elmaradtak a beígért konkrétumok: „Ha valaki bűncselekményt követett el, akkor jelentsék fel és döntsön a bíróság.” Nyáron tehát a feljelentések hiányát kifogásolta, októberben pedig a feljelentések sürgetését mutatja be nyomásgyakorlásként.
„A Miniszterelnökségen utasítást adtak ki, hogy minél hamarabb minél több feljelentést kell tenni a korábbi kormány ellen.”
Az egyetlen forrás Bohár Dániel meg nem nevezett értesülése. Sem irat, sem névvel vállalt tanú, sem hatósági vagy tárcai közlés nem került elő. Cáfolatot vagy reakciót sem találtam.
„A tárca azért sürgeti a feljelentéseket, mert jelentős lemaradásban van a többi minisztériumhoz képest.”
A kormány összesítőjének szeptember 30-i állapota ellentétes képet mutat: a 37 ügyből 8 a Miniszterelnökségé, ez tételszámban a legtöbb egy tárcánál. A TTM-nél a p2m-ügyekkel együtt szintén 8 feljelentés van. Az október 14-i változatot nem láttam, ezért az októberi megoszlás ebből a futásból nem ellenőrizhető.
„Külső ügyvédi irodák munkatársai egyesével, órákig kérdezik ki a régi dolgozókat, akár hat-hét ügyvéd egy munkatárssal szemben.”
Külső jogászok bevonását Ruff júliusban maga jelentette be. A kikérdezések módjáról, hosszáról és létszámáról viszont semmilyen dokumentum vagy beszámoló nem került elő.
„Aki terhelő vallomást tesz a korábbi kabinetre, az „hamarabb szabadul”.”
Kérdésként felvetett, névtelen értesülés. Ilyen megállapodásra utaló forrás nem került elő.
„Az AZS Partners és a Dr. Szabó István Ügyvédi Iroda nincs feltüntetve a Miniszterelnökség szerződött partnereként.”
A szeptember 21-én közzétett, május–augusztusi listán valóban csak a Garancsi és a Dr. Rácz Gergely Ügyvédi Iroda szerepel. Szeptemberi–októberi lista nem került elő, és azt sem tudni, hogy a két iroda egyáltalán részt vesz-e a munkában, akár alvállalkozóként.
„Ruff Bálint parancsot adott, hogy sokkal több fideszest akar letartóztatva látni.”
Az állítás egyetlen forrása, Bohár bejegyzése, feljelentésekről szól, letartóztatásról nem. Letartóztatásról a büntetőeljárási törvény 278. § (1) bekezdése szerint az ügyészség indítványára a bíróság dönt, nem miniszter.
Ez az olvasat a Miniszterelnökség és Ruff Bálint korábbi, nyilvános közléseiből áll össze. Az október 16-i értesülésre adott válasz nem került elő, tehát ezt a keretezést erre az ügyre senki nem hangoztatta, a tárca saját, korábban rögzített szabályaiból és gyakorlatából következik. Ruff május 12-én a bizottsági meghallgatáson „a valaha volt legnagyobb átvilágítást” ígérte, de azt mondta, ő „nem elszámoltató”, a dolga az, hogy egy másik hatalmi ág politikai béklyó nélkül tehesse a dolgát. Júliusban bejelentette, hogy ügyvédeket és jogászokat von be. A kormány ügyenként közzéteszi a feljelentéseket, a gyanút és a nyomozó hatóság eljárásának állapotát, a tárca pedig a szerződéseit is nyilvánosságra hozta. Ebből az olvasatból az következik, hogy a feljelentések szaporodása az átvilágítás bejelentett eredménye, nem rejtett kvóta, és hogy nyomozásról és letartóztatásról nem a minisztérium dönt. A keretezés nem válaszol a konkrét állításokra: arra, hogy van-e belső elvárás a feljelentések számára, és hogyan zajlanak a munkatársak meghallgatásai. A szerződéslista szeptember–októberi része sem nyilvános.
„A feljelentéseket a kormány nyilvánosan, ügyenként dokumentálja, a nyomozásról a hatóságok döntenek.”
Az összesítő minden tételnél közli a feljelentés napját, a gyanút és az állapotot, például: „a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 07. 30-án elrendelte a nyomozást”.
„A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem elszámoltató, a büntetőjogi felelősségre vonás más hatalmi ág feladata.”
Ruff május 12-én az MTI szerint ezt mondta, és a Be. 278. § is bírói hatáskörbe utalja a letartóztatást. A szöveg viszont a tárca saját önmeghatározása. A feljelentések kezdeményezése és sürgetése nem tartozik ezek közé a korlátok közé, és ezt az állítás nem zárja ki.
„A tárca átláthatóan közzéteszi a külső jogi megbízásait.”
A május–augusztusi lista a díjakkal együtt nyilvános, szeptember 21-én tették közzé. A szeptember–októberi időszakról viszont nem került elő lista, így az október 16-i állapotra az állítás nem ellenőrizhető.
Időrend. A három poszt 2026. október 16-án, vagyis a kormányváltás után jelent meg, 12:19 és 12:51 között. Bennük „a korábbi Orbán-kormány” a 2026. április 12. előtti kabinetet jelenti, „a Miniszterelnökség” pedig a Tisza-kormány Ruff Bálint vezette tárcáját. Elsőként Bohár Dániel írt arról, hogy „a hozzá eljutott információk szerint” parancsot adtak ki: minél hamarabb minél több feljelentés kell, mert a tárca „jelentős elmaradásban” van a többi minisztériumhoz…
„Ruff Bálint 2026. júliusban bejelentette, hogy a korábbi kormány ügyeinek vizsgálatába ügyvédeket és jogászokat von be, és feljelentési köröket helyezett kilátásba.”
A 24.hu július 10-i, MTI-alapú szemléje szerint Ruff az Ötpont podcastban azt mondta, hogy „bevonva a legjobb ügyvédeket, jogászokat” vizsgálják meg a történteket. Azt is mondta, hogy napokon belül jöhet egy feljelentési kör, „aztán majd többet is”.
„A Miniszterelnökség május–augusztusi közzétett szerződéslistáján két ügyvédi iroda szerepel: a Garancsi Ügyvédi Iroda és a Dr. Rácz Gergely Ügyvédi Iroda.”
A tárca szeptember 21-én közzétett júliusi kimutatása szerint a Garancsi-megbízás havi nettó 1,9 millió forint plusz áfa (2026.07.13.–2027.06.30.). A Rácz-keretszerződés nettó 5 millió forint plusz áfa keretösszegű, óradíja nettó 50 ezer forint. Az MTI szerint május és augusztus között összesen három visszterhes szerződés született.
„A Miniszterelnökség több feljelentést is tett a korábbi kormány ügyeiben, és ezeket ügyenként nyilvánosságra hozta.”
A kormány összesítőjének szeptember 30-i állapotában 8 miniszterelnökségi tétel szerepel, összesen mintegy 146 milliárd forint értékben. Október 14-én a tárca újabb feljelentést tett a 2,97 milliárdos EAC-tanácsadói szerződés ügyében.
„Letartóztatásról nem miniszter, hanem az ügyészség indítványára a bíróság dönt.”
A büntetőeljárási törvény 278. § (1) bekezdése szerint a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről a vádemelés előtt az ügyészség indítványára a bíróság határoz. A szöveget a 2024. szeptemberi időállapotból olvastam; a 2026. októberi változatot ennél a szakasznál nem ellenőriztem.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.