Témák
206 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én a parlamentben, napirend előtti felszólalásban mutatta be a 2027-es költségvetés terveit. A vállalati adó- és fejlesztési elemekről aznap több bejegyzés jelent meg. A bejelentés szerint a társasági adó csak a 180 milliárd forintnál nagyobb éves árbevételű cégeknél nő, az innovációs járulék 0,3-ról 0,5 százalékra emelkedik (a mikro- és kisvállalkozások továbbra is mentesek), a kettő együtt 260 milliárd forint…
2026. 10. 20.
Ez a keretezés a New Dealként meghirdetett vállalkozásbarát fordulattal állítja szembe a vállalati adóemeléseket. A társasági adóból és az innovációs járulékból várt 260 milliárd forintot, a reklámadót, a kiskereskedelmi adót és a fejlesztési kedvezmények szigorítását sorolja fel. Megemlíti a 114-ről 230 milliárdra emelt fejlesztési forrásokat is, de azt kérdezi, ellensúlyozhatják-e a többletterheket. Deák Dániel a beruházások elvándorlásának, valamint ár- és foglalkoztatási hatásoknak a kockázatáról ír. Szakács István kimondja, hogy a terhek „ismét munkahelyek elvesztését generálják”, képfeliratában pedig a gazdaság „brutális visszaesését” az adóemeléseknek tulajdonítja. A posztok nem említik, hogy a társasági adó emelése csak a 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeket érinti. Azt sem, hogy az intézkedések még nem léptek hatályba, és hogy a GDP 2026-ban nő.
A keretezést ma hangoztató politikai tábor kormányon maga is ágazati különadókra építette a költségvetést. A Telex 2022. május 26-i cikke szerint Orbán Viktor 2010 júniusában a pénzügyi szektorra, majd az energia-, a távközlési és a kiskereskedelmi ágazatra vetett ki különadót. A 2014-ben bevezetett reklámadó a médiacégek árbevételétől függően 0–50 százalékos kulcsú volt. Az Andersen 2022. júniusi összefoglalója szerint a 2022-es extraprofitadó-csomagtól nyolc szektorban évi mintegy 815 milliárd forintot vártak. A Portfolio 2026. március 5-i tudósítása szerint Orbán Viktor a kampányban azt mondta: „Kellettek ugyanis a különadók, hogy fennmaradjon a költségvetés stabilitása… 15 ezer milliárd forintot vontunk el különadók…”. Ehhez képest 2026. október 19-én Bóka János a parlamentben már azt mondta, hogy a Fidesz semmilyen adóemelést nem támogat, mert az munkahelyek megszűnésével jár. A korábbi esetek forrásai korábbi webes keresések találatai, ezeket a lapokat nem nyitottam meg.
„A 2027-es vállalati terhek „ismét munkahelyek elvesztését generálják”.”
Az intézkedések 2027-től lépnének hatályba, foglalkoztatási hatásvizsgálat nem ismert. Regős Gábor szerint a nagyvállalati tao-emeléstől a szűk érintett kör miatt jelentős gazdasági hatás nem várható.
„„Brutális visszaesés a gazdaságban a rengeteg adóemelés miatt!” (képfelirat)”
A KSH szerint a GDP 2026 második negyedévében 1,7 százalékkal nőtt, ez az ötödik egymást követő bővülő negyedév. A bejelentett adók még nincsenek hatályban. A beruházások visszaesése valós (−6,3%), de a Költségvetési Tanács szerint 2022 közepe óta tart.
„A társasági adó emelése általában a vállalkozásokat terheli.”
A posztok nem mondják ki, hogy a tao-emelés csak a 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeket érinti. A minisztérium szerint ez 3000–5000, főleg a globális minimumadó hatálya alá eső cég; a kisebb cégekre a 9 százalékos kulcs marad.
„Új, 0,45 százalékos kiskereskedelmi adókulcsot vezetnek be.”
A 0,45 százalékos kulcs a meglévő, 1–50 milliárd forint közötti sávra vonatkozik, a korábbi 0,15 százalék helyett. Tehát egy meglévő kulcs háromszorozódik, nem új adó jön.
„A fejlesztési kedvezmények szigorítása miatt az innovatív cégek máshol fejleszthetnek.”
Az új feltételrendszert („a hozzáadott értéket megkövetelik”) a kormány nem részletezte. Számszerű beruházási hatásbecslést egyik megnyitott forrás sem közöl.
Ez a keretezés helyes iránynak tartja, hogy nő a legnagyobb cégek társasági adója, szűkülnek a „nem valódi társadalmi hasznot hozó” multik kedvezményei, és bővül a kkv-k fejlesztési támogatása. Jámbor András mindezt az adórendszer igazságosabbá tételének részeként értékeli. Szerinte a kormány „nem húzza meg nagyon a nagytőke bajszát”, és ő maga a társasági adót a 2017 előtti szintre emelné. A kormány saját kommunikációja is „igazságos közteherviselésről” beszél. A miniszterelnök a parlamentben hazugságnak nevezte, hogy a kkv-k rosszul járnak, mert a tao-emelés csak a 180 milliárd feletti cégeket érinti. A keretezés nem részletezi, hogy az innovációs járulék emelése a középvállalatokat is terheli. Azt sem, hogy a kiskereskedelmi adó középső sávjának háromszorozása mintegy 3000, köztük sok hazai tulajdonú vállalkozást érint.
„A kkv-k nem járnak rosszul, mert a változás csak a 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeket érinti.”
A tao-ra igaz, de az innovációs járulék 0,3-ról 0,5 százalékra nő, és a NAV szerint ezt a középvállalatok is fizetik. A kiskereskedelmi adó 1–50 milliárdos sávja is háromszorozódik, Regős szerint ez sok hazai tulajdonú üzletet érint.
„A legnagyobb cégek tényleges társaságiadó-befizetése most sem éri el a 9 százalékot.”
Ez csak a miniszterelnök kijelentéseként szerepel a forrásokban, mögötte nincs megnyitott adatsor. A minisztérium a változás utáni tényleges terhet körülbelül 11,25 százalékra teszi.
„A társasági adót a Fidesz 2017-es csökkentése előtti szintre kellene visszaemelni (Jámbor).”
Ez javaslat. A benne foglalt tény igaz: a VG szerint a 9 százalékos egységes kulcs 2017-ben váltotta a 10 és 19 százalékos sávos rendszert.
„A kormány a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogatja.”
A tervezett uniós keret 230 milliárd forint, emellett indul a Ganz Ábrahám hitelprogram. A programonkénti levezetés még nem ismert, és ugyanezt a kört egyes adóemelések is érintik.
Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én, egy több mint kétórás, napirend előtti parlamenti felszólalásban ismertette a 2027-es költségvetés terveit. A kormány aznapi közleménye szerint ez megelőzte a részletes dokumentum Költségvetési Tanácsnak való megküldését és a parlamenti benyújtást. A Telex tudósítása szerint Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője is azt mondta, hogy érdemi vita csak az október végi benyújtás után lehet. Minden vizsgált közlés a 2026.…
„A társasági adó és az innovációs járulék változásaiból 260 milliárd forint többletbevételt vár a kormány 2027-re.”
A kormány október 20-i közleménye szó szerint ezt az összeget közli; ez bevételi terv, nem tényadat. A Portfolio október 20-i beszámolójában a tao-emelés külön tételként +240 milliárd forint.
„A reklámadó kulcsa 0 százalékról 3,75 százalékra emelkedik.”
A kormány két közleménye és az államtitkár október 20-i nyilatkozata is ezt rögzíti. Az Adózóna szerint a várt bevétel több mint 14 milliárd forint.
„A kiskereskedelmi adó 1–50 milliárd forint közötti adóalaprészének kulcsa 0,45 százalékra nő, az 1 milliárd alatti rész adómentes marad.”
A VG szerint a kulcs 0,15-ről 0,45 százalékra nő, vagyis megháromszorozódik. Az érintettek száma a kormány szerint mintegy 3000, más forrás szerint 3000–3500 vállalkozás; az 50 milliárd feletti sávok 1 és 4,5 százalékos kulcsa változatlan.
„A társasági adó csak a 180 milliárd forintnál nagyobb éves árbevételű cégeknél nő; a névleges kulcs 15, a várt tényleges teher körülbelül 11,25 százalék.”
Az október 19-i bejelentés még csak „néhány százalékpontot” és körülbelül 11 százalékos tényleges terhet említett. A 15 százalékos névleges kulcsot a Pénzügyminisztérium október 20-án mondta ki, tehát a posztok megjelenése után.
„Az innovációs járulék 0,3 százalékról 0,5 százalékra nő, a mikro- és kisvállalkozások mentessége megmarad.”
A NAV 2026. februári füzete szerint a mentesség csak a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozik, a középvállalatok fizetnek. A kormány „0,2%-kal, 0,5%-ra” megfogalmazása 0,3 százalékos kiinduló szintet jelent.
„A vállalkozásfejlesztést és innovációt szolgáló uniós források 114-ről 230 milliárd forintra nőnek 2027-ben.”
A kormány közleménye 116 milliárdos növekedést és 230 milliárdos végösszeget közöl, Magyar a Telex szerint az idei 114 milliárdot nevezte bázisnak. Uniós keretről van szó, nem hazai költségvetési forrásról.
„A bejelentett intézkedések október 19–20-án még tervek voltak, a költségvetési és adótörvény-javaslatot nem nyújtották be.”
A kormány közleménye szerint a dokumentumot még meg kell küldeni a Költségvetési Tanácsnak, majd be kell terjeszteni. Bóka János október végi benyújtással számolt, a VG szerint a részletszabályok még nem ismertek.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.