Témák
206 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Október 19–20-án több oldal posztolt a MÁV Pályaműködtetési Zrt. „Városliget elágazás – Kőbánya-Teher felújítás” (EKR002402372025) közbeszerzésének eredményéről. A 100-as vasútvonal mintegy 2,5 kilométeres budapesti szakaszának felújítását a Swietelsky Vasúttechnika Kft. nyerte nettó 3 975 599 337 forintos ajánlattal. A cég Magyarországon bejegyzett, osztrák tulajdonú vállalat. A posztok ezt az olcsóbb ajánlatokkal vetették össze: a Homlok…
2026. 10. 21.
A keretezés a nyertes Swietelsky és a két olcsóbb ajánlat árkülönbségét, valamint a cégek „osztrák”, illetve „magyar” hátterét állítja középpontba. A rövid változat, Hegedűs Barbara október 20-i posztja, csak a 2,9 és a 3,98 milliárdos ajánlatot veti össze, és Vitézy Dávidtól kérdezi, hogyan nyerhetett a drágább. A hosszabb változatok (az Ellenpólus október 19-i cikke, a Magyar Nemzet átvétele, Deák Dániel és Szakács István posztja) a magyar cégek tudatos kiszorításáról, a „Tisza-rezsim” által kijátszott közbeszerzésről és az adófizetők milliárdos többletterhéről beszélnek. A V-Híd október 9-i kizárását is ugyanebbe a sorba illesztik. Deák és a Magyar Nemzet megemlíti a jogorvoslatot és az érvénytelenítéseket, de nem mondja ki, hogy a Homlok-ajánlatot a Döntőbizottság hiányos árindokolás miatt találta érvénytelennek. Azt sem, hogy a MÁV kezdetben a Homlok-ajánlatot védte. Szakács István felvétele az olcsóbb ajánlatot tévesen a V-Hídnak tulajdonítja. A keret kihagyja a döntési időrendet (augusztus 12-i kiválasztás, szeptember 17-i szerződés) és a kezdeményező szerepét: a fordulatot a Swietelsky jogorvoslati kérelme és a független Döntőbizottság hozta, nem a minisztérium.
Az olcsóbb ajánlat kiejtése az árindokolás hiányossága miatt nem új gyakorlat. Az Átlátszó 2026. május 14-i cikke szerint a Gubacsi vasúti híd tenderén még a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, vagyis az Orbán-kormány tárcája érvénytelenítette a legolcsóbb, nettó 16,6 milliárdos A-Híd–Swietelsky ajánlatot aránytalanul alacsony ár és hiányos árindokolás miatt. A Döntőbizottság ezt jogszerűnek találta. Az Átlátszó augusztus 11-i cikke szerint így a beruházás 16,5 helyett nettó 20,9 milliárd forintba kerülhet. Akkor tehát ugyanaz a mechanizmus, amelyet most magyar cégek kiszorításaként mutatnak be, a mostani keretezést hangoztató tábor kormányának saját döntése volt, és egy magyar–osztrák konzorcium olcsóbb ajánlatát ejtette ki.
„A magyar Homlok 2,9 milliárdos ajánlatot adott, az osztrák 3,98 milliárdosat, mégis az osztrák nyert.”
A számok helytállnak (2 972 285 865, illetve 3 975 599 337 forint). A Homlok-ajánlatot azonban a Döntőbizottság július 31-i határozata nyomán érvényteleníteni kellett, mert az árindokolásból hiányzott a kért rezsióradíj- és élőmunka-levezetés. Érvénytelen ajánlat nem nyerhet.
„A drágább ajánlat győzelméért Vitézy Dávid, illetve a kormány felel, és tudatosan szorítja ki a magyar cégeket.”
Az ajánlatkérő a MÁV volt, amely május 8-án a Homlok-cégeket hirdette ki, és a vitarendezésben meg a Döntőbizottság előtt is védte őket. A fordulatot a Swietelsky jogorvoslati kérelmére a független Döntőbizottság hozta. Miniszteri utasításra vagy tudatos kiszorításra utaló dokumentumot egyik forrás sem tartalmaz.
„A második magyar ajánlatot (Vasútépítők) a Döntőbizottság döntése után, egy második bírálati körben érvénytelenítették, így „maradt az osztrák”.”
A MÁV a Vasútépítők ajánlatát már a június 11-i módosított összegezésben érvénytelenítette, a július 31-i határozat előtt. Ennek oka a tényleges tulajdonos adatainak elégtelenül indokolt titkosítása volt, a Swietelsky győzelméhez nem volt köze.
„A V-Híd olcsóbb ajánlatot tett, mint a Swietelsky (Szakács István felvétele).”
A V-Híd ajánlata nettó 4 567 417 393 forint volt, 591 818 056 forinttal drágább a nyertesnél. A felvételbe illesztett Ellenpólus-cikk maga is drágábbnak írja.
„A Swietelsky október 7-én újabb tendert nyert.”
Október 7. a TED-hirdetmény közzétételének napja. A nyertes kiválasztása augusztus 12-én, a szerződéskötés szeptember 17-én történt, a hírt az Index augusztus 27-én közölte.
„Az osztrák győzelem miatt a felújítás egymilliárd forinttal többe kerül az adófizetőknek.”
A nettó különbség a Homlok-ajánlathoz képest 1 003 313 472 forint, és ez valós többletköltség a megrendelőnek. Az összevetés azonban érvénytelen ajánlathoz viszonyít. A nyertes ár ugyanakkor 22 százalékkal a becsült érték alatt van.
Ez a keretezés a közbeszerzési iratokból indul ki: a fordulatot nem a kormány, hanem a Közbeszerzési Döntőbizottság hozta. A Homlok-cégek árindokolása hiányos volt, a Vasútépítők ajánlata pedig önálló okból lett érvénytelen. Így a rangsorban következő, a becsült értéknél mintegy 22 százalékkal olcsóbb Swietelsky-ajánlat nyert. A Telex augusztus 24-i összeállítása a minisztérium válaszát idézi („a legolcsóbb érvényes ajánlat nyerjen”), és azt írja, hogy az olcsóbb ajánlatok „a szabályoknak megfelelően” nem nyertek. A Polkorrekt október 20-i elemzése szerint a fideszes lapok egy kéthónapos hírt tálaltak újként, és kihagyják, hogy Homlok Zsolt korábban maga is a Swietelsky Vasúttechnika ügyvezetője volt. Az augusztusi Átlátszó- és Telex-cikk, valamint a Polkorrekt a többletköltséget és a vasútépítési piac beszűkülését is szóvá teszi. Közvetlenül erre az októberi poszthullámra a minisztérium, a MÁV és Vitézy Dávid az elérhető forrásokban nem reagált. A keretezés hajlamos elhallgatni, hogy a Döntőbizottság határozatát bíróságon megtámadták, és hogy a többletköltséget végül a közpénz viseli.
„A fordulatot nem a kormány, hanem a Közbeszerzési Döntőbizottság hozta, egy versenytárs panaszára.”
A D.273/23/2026. határozat kérelmezője a Swietelsky volt. Az ajánlatkérő MÁV a Homlok-ajánlat érvényességét védte, a Döntőbizottság mégis megsemmisítette a május 8-i döntést.
„A legkedvezőbb érvényes ajánlat nyert, a döntés szabályszerű.”
Az iratok szerint a két olcsóbb ajánlat érvénytelen lett, és a Swietelsky volt a rangsor szerinti következő. A Döntőbizottság határozatát azonban keresettel megtámadták, a jogerős bírósági eredmény nem ismert.
„A Döntőbizottság nem azt mondta ki, hogy a Homlok-cégek ára teljesíthetetlen, hanem hogy nem indokolták megfelelően.”
A határozat a Kbt. 72. § (3) bekezdésének utolsó mondatát találta megsértettnek: az árindokolásból hiányzott a kért D/1-es levezetés. Ezt az Átlátszó és a Magyar Nemzet is így közli.
„A Swietelsky győzelme nem októberi hír, már augusztus végén ismert volt.”
Az Index és a Magyar Építők augusztus 27-én beszámolt róla. A TED szerint a nyertest augusztus 12-én választották ki, a szerződést szeptember 17-én kötötték meg.
„A május 8-i MÁV-döntés még az új kormány hivatalba lépése előtt született.”
A Polkorrekt szerint a Tisza-kormány május közepén alakult meg, a Telex pedig a Lázár-minisztérium egyik, a hivatalba lépés előtt négy nappal aláírt szerződéséről ír. A pontos dátumot elsődleges forrásból nem ellenőriztem. A választás április 12-én volt, a május 8-i döntés tehát a választás után, az eljárás indítása előtte történt.
A vitatott eljárás a MÁV Pályaműködtetési Zrt. „Városliget elágazás – Kőbánya-Teher felújítás” című közbeszerzése (EKR002402372025). Tárgya a 100-as vasútvonal mintegy 2,5 kilométeres budapesti szakaszának felújítása, becsült értéke nettó 5 098 659 851 forint. A Döntőbizottság határozata szerint az eljárás 2026. február 5-én indult, a TED-felhívás február 9-én jelent meg. Ez még a 2026. április 12-i kormányváltás előtti időszak. Az április 1-jei határidőre öt…
„Az öt ajánlat nettó összege: Homlok–Vasútvill-Gép 2 972 285 865, Vasútépítők 3 493 260 191, Swietelsky 3 975 599 337, V-Híd 4 567 417 393, Generál 5 071 054 759 forint.”
A TED-eredménytájékoztató és a D.273/23/2026. határozat 4. pontja azonos számokat közöl. A posztokban szereplő 2,9, 3,4 és 3,9/3,98 milliárd ezek kerekítése.
„A MÁV május 8-án eredetileg a Homlok-cégek közös ajánlatát hirdette ki nyertesnek.”
A határozat 13. pontja és a MÁV összegezése szerint a Homlok-ajánlat volt az „Érvényes – Nyertesként kiválasztott”, a Swietelsky a második.
„A Közbeszerzési Döntőbizottság a Swietelsky kérelmére megsemmisítette a MÁV döntését, mert a Homlok-cégek árindokolása hiányos volt.”
A július 31-i D.273/23/2026. határozat megállapította a Kbt. 72. § (3) bekezdésének megsértését, megsemmisítette a május 8-i döntést, és 25 millió forint bírságot szabott ki a MÁV-ra.
„A Vasútépítők ajánlatát a tényleges tulajdonos adatainak üzleti titokká nyilvánítására adott elégtelen indokolás miatt érvénytelenítették.”
A MÁV június 11-i módosított és június 12-i javított összegezése a Kbt. 73. § (1) m) pontjára hivatkozik. Az összegezés szerint a tulajdonos közvetlen tulajdonában álló cég Svájcban van bejegyezve.
„A Swietelsky győzelme október 7-én dőlt el.”
A TED szerint a nyertest augusztus 12-én választották ki, a szerződést szeptember 17-én kötötték meg. Október 7. csak az eredménytájékoztató közzétételének napja, a győzelemről az Index már augusztus 27-én beszámolt.
„A Döntőbizottság határozata nem jogerősen lezárt kérdés: bíróságon megtámadták.”
A Döntőbizottság ügyadatlapja (október 21-i lekérés) szerint a döntést keresettel megtámadták. A per kimeneteléről nincs adat.
„A nyertes Swietelsky Vasúttechnika osztrák cég.”
A TED szerint a tulajdonos osztrák, a cég viszont celldömölki székhelyű, magyarországi bejegyzésű Kft. Ügyvezetője a Telexnek azt mondta, minden munkavállalójuk magyar.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.