Témák
207 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én a parlamentben mutatta be a 2027-es költségvetés tervezetét. Eszerint az állami egészségügy kiadásai az idei 4094 milliárd forintról 4604 milliárdra, vagyis 510 milliárddal (12,5 százalékkal) nőnének. A kormány október 20-i közleménye és a pénzügyminiszteri sajtótájékoztató szerint ebből 192 milliárd jutna a szakdolgozói béremelésre, 318 milliárd pedig gyógyszerekre, a kórházak működésére, mentőautókra és…
2026. 10. 21.
Ez a keretezés Kármán András, Kulja András és a kormány saját közlései alapján az 510 milliárdot az „évente legalább 500 milliárdos” kampányígéret túlteljesítéseként mutatja be („megvalósítjuk”). A többletet a béremelés mellett közvetlenül a betegek számára érzékelhető javulásokhoz köti: rövidebb várólisták, jobb kórházi koszt, megbízhatóbb ügyelet, több orvos és szakdolgozó, több támogatott gyógyszer, új CT- és MR-gépek. Nem mondja ki, hogy október 21-én a költségvetést még nem nyújtották be. Nem említi, hogy a 2026-os évben a vállalás időarányos része elmaradt, és hogy a minisztérium tételei eltérnek a kormány két nappal korábbi felsorolásától. A 17 százalékos bérnövekedés az szja-csökkentés hatását is tartalmazza, ezt a keretezés nem jelzi. Az ellátási javulások jövőbeli célok, mérhető vállalás (például várólista-hossz vagy létszám) nélkül.
„Az egészségügyi szakdolgozók bére 17 százalékkal emelkedik.”
Az Egészségügyi Minisztérium szerint a bruttó emelés átlagosan 15 százalékos, és csak az szja-csökkentéssel együtt érheti el „akár” a 17 százalékot. Az adócsökkentés nem munkáltatói béremelés.
„A 2027-es költségvetésben megvalósítjuk a legalább 500 milliárdos vállalást.”
A tervezet 510 milliárdot tartalmaz, ez 2027-re meghaladja az 500 milliárdot. A törvényjavaslatot azonban október 21-én még nem nyújtották be, így a teljesítés még nem történt meg. Az „évente” szóló ígéret 2026-ra nem teljesült, ezt Hegedűs Zsolt is elismerte.
„A többletből rövidebbek lesznek a várólisták, és megbízhatóbb lesz az ügyelet éjjel és hétvégén.”
Jövőbeli ígéret. A várólistákra 18,9–20 milliárd jut, de a program a Népszabadság szerint legkorábban novemberben indulhat. Az ügyeletre egyik kormányzati vagy minisztériumi felsorolás sem nevez meg külön tételt.
Szakács István október 19-i videója szerint a bejelentett többlet nem valódi finanszírozásnövelés. Szerinte beleszámították a felújításokat, az új gépek és mentők beszerzését, valamint a gyógyszeráfa eltörléséből kieső bevételt. A kórházak működésére jutó 51 milliárdot a kórházi hiánnyal állítja szembe, és azt mondja, hogy „nem adtak semmit az egészségügynek”. A keretezés valós elemre épít: a többletben valóban vannak beruházási és beszerzési tételek. Ezek a kormány felsorolása szerint nagyjából 75–80 milliárdot tesznek ki: mentőautók és mentőállomások 21 milliárd, CT/MR 20 milliárd, klimatizálás 25 milliárd, krónikusbeteg-gondozási eszközök mintegy 11 milliárd. A keretezés azonban elhallgatja, hogy a többlet nagyobb része folyó kiadás: 192 milliárd bér, mintegy 125 milliárd gyógyszer, 35 milliárd háziorvosi ellátás. A gyógyszeráfa beszámítására nem ad bizonyítékot. Ugyanabban az ágazatban a fideszes Takács Péter és a szakdolgozói kamara is bírálta a többletet, de más alapon: a bér arányát, illetve a 2026-os elmaradást kifogásolták.
Az Orbán-kormány Nemzetgazdasági Minisztériuma 2025. május 7-én, tehát a kormányváltás előtt, „Tények az egészségügy finanszírozásáról” címmel közleményt adott ki a 2026-os költségvetésről. Ebben a bírálatokra azzal válaszolt, hogy az ágazati források „több helyről érkeznek, nem kizárólag egy soron szerepelnek”. A 3919,3 milliárdos és a 280,5 milliárdos többletet úgy mutatta ki, hogy más fejezetek kiadásait is beszámította, például a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Országos Sportegészségügyi Intézetét és a belügyi fejezet egészségügyi szerveit. Akkor tehát a tábor kormánya a tágan összeszámolt ágazati összeget védte. Ma a vele rokon keretezés kifogásolja, hogy a Tisza-kormány a többletbe beszerzési és felújítási tételeket is beszámít. Szakács István személyesen nem nyilatkozott 2025-ben; az ellentét a tábor kormányzati gyakorlata és a mai kritika között áll fenn.
„Az 510 milliárdba beleszámították a felújításokat, az új gépek és az új mentők beszerzését.”
A kormány felsorolásában szerepel 21 milliárd mentőautóra és mentőállomás-felújításra, 20 milliárd CT/MR-gépre és 25 milliárd klimatizálásra; a minisztérium 10,9 milliárdos eszközfejlesztést is említ. Ezek együtt az 510 milliárd nagyjából 15 százalékát teszik ki.
„Az 510 milliárdba beleszámították a gyógyszeráfa megszüntetéséből kieső bevételt is.”
Sem a kormány, sem a minisztérium tételes felsorolása nem tartalmaz ilyen tételt; a kormány az áfaeltörlést az adóintézkedések között, külön említi. A NEAK tájékoztatója szerint az áfacsökkentés a tb-támogatás összegét is csökkenti, vagyis nem kiadásnövelő tétel. Költségvetési levezetés egyik irányban sem nyilvános.
„A kórházak működésére jutó 51 milliárd „csak a hiányuk duplája”.”
A kórházak lejárt tartozása augusztus végén 66,7 milliárd volt, az 51 milliárd ennek mintegy 76 százaléka, nem a duplája. Az állítás akkor helytálló, ha azt jelenti, hogy az 51 milliárd nem fedezi a felhalmozott tartozást, de a számszerű viszony hibás.
„Nem adtak semmit az egészségügynek, a finanszírozás valójában nem nő.”
A tervezet szerint a kiadások 4094-ről 4604 milliárdra nőnek. Ennek nagyobb része folyó kiadás: 192 milliárd béremelés, 124,7 milliárd gyógyszertöbblet, 35,4 milliárd háziorvosi ellátás. A beruházási tételek is egészségügyi kiadások. A számok tervek, de nem nulla többletet mutatnak.
Az események menete. Magyar Péter miniszterelnök október 9-én sajtótájékoztatón, majd október 10-én Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy a 2027-es költségvetésben 500 milliárd forinttal nő az állami egészségügy finanszírozása. Október 19-én a parlamentben a Hugonnai Vilma-program részeként 510 milliárdot jelentett be. A Portfolio és a Kontroll beszámolója szerint a kiadások 4094 milliárdról 4604 milliárdra nőnének, ez 12,46 százalék. A kormány aznapi és október…
„A 2027-es tervezetben az állami egészségügy kiadásai 510 milliárd forinttal, 4094-ről 4604 milliárdra nőnek, ez 12,5 százalék.”
A kormány október 19-i és 20-i közleménye, valamint a Kontroll és a Portfolio beszámolója egyezően közli; 510/4094 = 12,46 százalék. Ez azonban terv: október 21-én a törvényjavaslatot még nem nyújtották be.
„A többletből 192 milliárd jut béremelésre, 318 milliárd működésre, gyógyításra és eszközökre.”
Az Index október 20-i beszámolója és a pénzügyminisztériumi infografika ezt a bontást adja (192 + 318 = 510). A grafikán tételesen felsorolt összegek csak 458 milliárdot adnak ki, a különbség egy részét (25 milliárd klimatizálás) a kormány közleménye nevezi meg.
„A minisztérium október 21-i részletezése több tételnél más összeget közöl, mint a kormány október 19–20-i felsorolása.”
Nagy értékű gyógyszerre 95 helyett 86,7 milliárd, várólistára 20 helyett 18,9, CT/MR-re 20 helyett 19,7, mentésre 21 helyett 14 + 5,3 milliárd. A Népszabadság szerint az eltérést a tárca nem magyarázta meg.
„Az egészségügyi szakdolgozók bére átlagosan 15 százalékkal emelkedik, az szja-csökkentéssel együtt akár 17 százalékkal; a béremelés mintegy 123 ezer dolgozót érint.”
Ezt közli az Egészségügyi Minisztérium (Telex, MedicalOnline). A Népszabadság szerint Magyar Péter megerősítette, hogy a 17 százalék a bruttó emelés és az adócsökkentés együttes hatása.
„A kormány 2027-re 3 százalékos inflációval számol, így a 12,5 százalékos nominális növekedés reálértékben is jelentős.”
A kormány számát a Világgazdaság és a Portfolio október 20-i beszámolója közli, az MNB szeptemberi előrejelzése 3,1 százalék. A reálnövekedés így nagyjából 9 százalék, de csak előrejelzés, és csak ha a terv megvalósul.
„A kórházak lejárt tartozása 2026 augusztus végén 66,7 milliárd forint volt.”
Az Economx szeptember 25-i cikke a Magyar Államkincstár adataira hivatkozik: 42,5 milliárd a központi költségvetési intézményeknél, 24,2 milliárd az egyetemi klinikákon; ez egy hónap alatt 7,7 milliárdos növekedés.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.