Témák
211 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
A 2027-es költségvetés fő elemeit Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én ismertette az Országgyűlésben, a részleteket október 20-án a kormány és a Pénzügyminisztérium mutatta be. A bejelentés szerint 2027. január 1-jétől a minimálbéren dolgozók személyi jövedelemadó-terhe 15-ről 9 százalékra csökken. A kedvezmény adójóváírás formájában járna, nem új adósávként: a törvényi 15 százalékos kulcs megmarad, a jóváírás a minimálbér fölött fokozatosan csökken,…
2026. 10. 23.
A keretezés szerint a minimálbér szja-terhének 9 százalékra csökkentése és a 680 ezer forintig kifutó adójóváírás az alacsony és közepes keresetűek terheit mérsékli. A nettó béreket emeli, és enyhíti az egykulcsos adó és a magas áfa együttes regresszív hatását. Kármán András október 21-i bejegyzése a fogyasztási és megtakarítási különbségekkel indokol, a „működő és emberséges Magyarország” fordulattal zár, és a társadalmi különbségek növekedéséért az előző kormányokat teszi felelőssé. A keretezés nem említi, hogy a már mentesek nem nyernek, hogy a 240 ezer forint a még meg nem állapított 2027-es minimálbértől függ, és hogy a csomag része az anyák mentességének szűkítése is. Azt sem mondja ki, hogy a 9 százalék csak a minimálbér szintjén érvényes.
A Tisza Párt 2026 februári programja és a Telex április 13-i összefoglalója szerint a párt vállalta, hogy semmilyen munkabért terhelő adót nem emel. Az október 19-i csomag ehhez képest az anyák bérjövedelmének havi bruttó egymillió forint feletti részét szja-kötelessé teszi. Magyar Péter a parlamentben közben azt mondta, hogy senkinek nem növekszik a munkája után fizetett adója, Kövesdy Attila államtitkár viszont 40–60 ezer családról mondta, hogy rosszabbul jár.
„A kormányzati grafika szerint „15-ről 9%-ra csökkentjük az alacsony és közepes keresetűek adóját”.”
A 9 százalékos teher csak a minimálbér szintjén érvényes. Fölötte a jóváírás csökken, és a terhelés 680 ezer forintnál visszaér 15 százalékra, a közepes keresetűek tehát jóval kisebb könnyítést kapnak.
„A minimálbérért dolgozók nettó keresete mintegy 9 százalékkal, évi 240 ezer forinttal nő.”
A 2026-os minimálbéren a nettó 214 662-ről 234 030 forintra nőne (+9 százalék, évi 232 416 forint). A 240 ezer forint egy magasabb, még meg nem állapított 2027-es minimálbért feltételez, és a már mentes dolgozókra nem vonatkozik.
„Összesen 2–2,5 millió embert érint közvetlenül az adójóváírás.”
A kormány közel 2,5 millió érintettről beszél, a miniszterelnök egymillió egyszámjegyű adózóról és további egymillió csökkenő adójú keresőről. Hatásvizsgálatot nem tettek közzé, a Niveus független becslése nagyságrendben egyezik.
„Az egykulcsos szja és a magas áfa miatt az alacsonyabb jövedelműek összességében jövedelmük nagyobb részét fizetik be adóként.”
Az Európai Bizottság 2026. június 3-i országjelentése szerint a fogyasztási adók aránytalanul terhelik a szegényebb háztartásokat, az átlagbér felénél az adóék 41,2 százalék (uniós átlag 31,6). Jövedelmi tizedenkénti, 2026-os teljes adóterhelési számítás a forrásokban nincs.
„Egyes ágazatokban a nettó bérek emelkedése az adójóváírással együtt eléri a 15–20 százalékot.”
Kármán az ATV-ben 15–20 százalékos vagy nagyobb nettó emelkedést említett a közszférában. Ez a bruttó béremelés és az szja-csökkentés együttes, előre jelzett hatása, nem tényadat.
„Az előző kormányok rossz politikájukkal egyenesen elősegítették a társadalmi különbségek növekedését.”
Az Európai Bizottság szerint az adó- és ellátórendszer egyenlőtlenségcsökkentő hatása uniós átlag alatti és gyengülő. A KSH szerint viszont a két szélső tized nettó jövedelmi különbsége 2016 és 2019 között 8,6-szorosról 7,6-szorosra szűkült. Hosszú idősor nélkül az állítás nem dönthető el.
A keretezés elismeri a minimálbéres csökkentést, de az anyák szja-mentességének egymillió forintos plafonjával és a 40 év feletti kétgyermekes anyákra tervezett kiterjesztés elmaradásával együtt értékeli. Deák Dániel szavával ez „hangsúlyeltolódás”: a támogatások keresethez kötése, aminek a dolgozó középosztály a vesztese. Felveti azt is, hogy a kifutó kedvezmény rontja a magasabb kereset megszerzésének ösztönzését. Hegedűs Barbara „támadásként a középosztály ellen” és az anyák mentessége „felszámolásának kezdeteként” írja le, Takács Péter tanárok, ápolók és orvosnők veszteségéről beszél. A keretezés nem mondja ki, hogy a 680 ezer forint alatt keresők, köztük a közepes keresetűek többsége, nyernek az szja-csökkentéssel. Azt sem, hogy a családi adókedvezmény megmarad, és hogy a 40 év felettiek „vesztesége” egy még hatályba nem lépett kiterjesztés elmaradása.
Az Országgyűlés költségvetési bizottságának 2012. január 26-i jegyzőkönyve szerint Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter, a Fidesz-kormány tagja, helyes lépésnek nevezte az adójóváírás kivezetését. Ezzel mintegy 1,2 millió minimálbéres került be az adófizetők közé („Vállalni kell egy alacsonyabb adókulccsal az adózást mindazoknak, akik korábban nem vállalták”). Akkor egy alacsony keresetűeket érintő kedvezmény megszüntetését ugyanez a politikai tábor méltányosnak tartotta, most a magas keresetű anyák mentességének korlátozását a középosztály elleni támadásként mutatja be.
„A minimálbéresek szja-ja csökken, miközben a magasabb jövedelmű családok egyes adókedvezményeit korlátozzák.”
Az anyák mentessége havi bruttó egymillió forintig marad. A Pénzügyminisztérium 45 milliárd forint bevételt vár a célzásból, és Kövesdy Attila szerint 40–60 ezer család rosszabbul jár.
„A középosztály lesz a vesztes.”
A havi 680 ezer forint alatt keresők adója csökken, és a mentességi plafon csak a havi bruttó egymillió forint feletti jövedelemrészt érinti. A kormány szerint 970 ezer–1 millió család kap több támogatást. Valódi veszteség a 40–60 ezer magas keresetű családnál, illetve a 40 év feletti kétgyermekes anyáknál jelentkezik a korábban törvénybe foglalt kiterjesztéshez képest.
„Megkezdődik az édesanyák szja-mentességének felszámolása.”
A 30 év alatti, a 40 év alatti kétgyermekes és a három- vagy többgyermekes anyák mentessége havi bruttó egymillió forintig megmarad. Megszűnés helyett felső határt vezetnek be, és elmarad a 40 év felettiekre tervezett kiterjesztés.
„A kifutó kedvezmény rontja a többletmunka és a magasabb kereset megszerzésének ösztönzését.”
Ha a terhelés a minimálbér és 680 ezer forint között 9-ről 15 százalékra emelkedik vissza, abban a sávban nő a határadókulcs. A jóváírás képlete azonban nem nyilvános, és munkakínálati hatásvizsgálat egyik oldalon sem készült.
Időrend. A Tisza Párt még a 2026. április 12-i választás előtt, ellenzékként vállalta a programjában, hogy a minimálbér adóját 15-ről 9 százalékra csökkenti. A mediánbér alatt sávos adójóváírást ígért, és azt, hogy semmilyen munkabért terhelő adót nem emel. A kormányváltás után, május 12-én Kármán András pénzügyminiszter a meghallgatásán 2027-es bevezetést jelentett be. Akkor azzal érvelt, hogy a 27 százalékos áfa és a csekély vagyonadó miatt a legszegényebbek…
„Magyar Péter 2026. október 19-én bejelentette: 2027. január 1-jétől 9 százalékra csökken a minimálbér szja-ja, és havi 680 ezer forint alatt mindenki adója mérséklődik.”
A kormány október 19-i és 20-i közleménye, a Telex parlamenti tudósítása és Kármán András ATV-interjúja egybehangzóan ezt közli. Ez bejelentés, a törvényjavaslatot október 31-ig tervezik benyújtani.
„A csökkentés adójóváírásként valósul meg, nem új adósávként, és a kedvezmény a jövedelem növekedésével 680 ezer forintig kifut.”
Kármán az ATV-ben október 21-én ezt mondta. Az szja-törvény 8. § (1) bekezdésének 15 százalékos kulcsa érvényben marad, a jóváírás pontos képlete még nem nyilvános.
„A minimálbéresek nyeresége havi 20 ezer, évi 240 ezer forint.”
A 2026-os 322 800 forintos minimálbéren 6 százalékpont havi 19 368, évi 232 416 forint. A 240 ezer forint egy kb. 333 ezres 2027-es minimálbérnél jön ki, a 2027-es minimálbérről viszont nincs megállapodás.
„A 680 ezer forintos határ a minimálbér kétszerese.”
A 2026-os minimálbér kétszerese 645 600 forint. A két érték csak egy kb. 340 ezer forintos 2027-es minimálbérnél esne egybe, ezt a Világgazdaság saját levezetéssel valószínűsítette, de a bértárgyalások október 23-án még folytak.
„Az intézkedés közel 2,5 millió embert érint, és 250 milliárd forintba kerül.”
Ez kormányzati becslés, a mögötte álló mikroszimulációt nem tették közzé. A Niveus májusi független becslése a mediánbérig tartó változatra kb. 2,3 millió érintettet és 300–310 milliárd forintot adott, ami nagyságrendben összhangban van vele.
„Az anyák szja-mentessége havi bruttó egymillió forintig marad meg, a 40 év feletti kétgyermekes anyákra tervezett kiterjesztés elmarad, a családi adókedvezmény megmarad.”
A kormány közleménye, a Telex és az Index tudósítása szerint így van. A kiterjesztést a 2025. évi XIV. törvény 4. §-a 2027 és 2029 között, évjáratonként írta elő.
„Aki ma sem fizet szja-t, az a csökkentésből nem nyer.”
A Pénzcentrum számítása szerint ez érinti a 25 év alattiakat az átlagkeresetig, a mentes anyákat és azokat, akiknél a családi kedvezmény lenullázza az adót.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.