Témák
220 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
2026. október 28-án Szakács István két bejegyzése és Deák Dániel bejegyzése ugyanazt az összesített adómérleget állította az adócsökkentési ígérettel szembe: 929 milliárd forint tervezett többletbevételt, 264 milliárd forint adócsökkentést és a kettő 665 milliárd forintos különbségét. A számok nem az október 27-én este benyújtott adótörvény-javaslatokból (T/927., T/929.) származnak. A Pénzügyminisztérium az október 20-i költségvetési sajtótájékoztatón közölte…
2026. 10. 28.
Ez a keretezés a PM 929 milliárdos többletbevételét a 264 milliárdos adócsökkentéssel veti össze. A nettó 665 milliárdot és a kb. 3,5-szeres arányt az „adócsökkentés kormánya” ígérettel állítja szembe („Ez lenne az adócsökkentő politika?”, „a matek nem hazudik”). Szakács a csomagot „brutális megszorításnak” és „az adóemelés kormányának” nevezi, és a végső teherviselőt „a magyar emberben” jelöli meg. Deák az adójóváírás egyenlőtlen hatását, a béremelésekbe beszámított adócsökkentést és a vállalati terhek lehetséges áthárítását teszi hozzá. A keretezés elhagyja, hogy a 665 milliárd a hiánycsökkentés része, amelyben a kiadáscsökkentés nagyobb. Nem mondja ki azt sem, hogy a 264 milliárd csak a lakossági adócsökkentés, és hogy a háztartásoknak jutó kiadási tételek (családi pótlék, nyugdíj, béremelés) nem szerepelnek az összevetésben. A „végül a magyar ember fizet” állításhoz nincs mérés. A központi ténymag, vagyis hogy az adóintézkedések összességében növelik az adóbevételt, a PM saját számaival igazolható.
Ugyanezt az üzenetet október 6. és 13. között Fidesz-politikusok is vitték, és a 2026. április 12. előtt kormányzó tábor korábban ellenkezőleg érvelt a vállalati különadók áthárításáról. Kisgergely Kornél, az Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztériumi államtitkára 2025. október 22-én az Országgyűlésben azt mondta, hogy a különadók célja a multinacionális vállalatok többletprofitjának elvonása. Hozzátette: „Az, hogy ezt ők egy az egyben áthárítják a fogyasztókra, nem igaz”, a terhek jelentős részét „az ő külföldi részvényeseik állják”. Orbán Viktor 2026. februári évértékelőjében pedig azzal büszkélkedett, hogy 2010 és 2025 között „a bankoktól, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól” 14 956 milliárd forintot „elvettünk, és odaadtunk a magyar embereknek”. Ma ugyanez a tábor azzal érvel, hogy a vállalati többletterheket „végül mindig a magyar ember” fizeti meg.
„„Most már a parlament honlapján elérhető az új költségvetés … ott vannak a számok”: a 929/264-es mérleg a benyújtott dokumentumokból származik.”
A 929/264/665 milliárdos számokat a PM október 20-i sajtótájékoztatója közölte. A parlamentnek október 27-én benyújtott adójavaslatokban (T/927., T/929.) összesített mérleget nem találtunk, és a teljes költségvetési törvényjavaslat benyújtását egyetlen megnyitott forrás sem dokumentálja.
„Kilencszázhuszonhat milliárd forintos megszorítás.”
A PM-szám 929 milliárd. Ez bevételnövelés (adóemelés és vagyonadó), nem kiadási megszorítás. A kiadáscsökkentés külön tétel, 1465 milliárd forint.
„A grafikán felsorolt 9 adócsökkentő tétel adja a 264 milliárdot, és ez „a kormány saját bontása”.”
Az összesítő számok a PM-éi, de a 264 milliárd a 444 szerint csak 250 milliárd szja-csökkentés és 14 milliárd gyógyszer-, illetve tűzifaáfa. A lakásáfa határidő nélküli 5 százaléka, a K+F-kedvezmények, a nyáron már eltörölt kvótaadó és bevándorlási különadó nincs benne. A 21/9 tételes listának minisztériumi forrása nem került elő.
„Minden elengedett forintért 3,5 forintot szednek be.”
929/264 = 3,52, a számtan helyes. A mondat azt sugallja, hogy a beszedett többlet visszaosztás nélkül eltűnik, holott a PM szerint a nettó 665 milliárd a hiánycsökkentést szolgálja.
„„A végén mindig ugyanaz fizet: a magyar ember.””
Nincs hatásvizsgálat az áthárításról. Magyar Péter elismerte, hogy az áthárítás nem zárható ki teljesen, és az egészségvédelmi adók (158 milliárd), valamint az szja-kedvezmények szűkítése (45 milliárd) közvetlenül a háztartásokat terheli. A vagyonadó viszont kb. 15 ezer adózót érint, a vállalati terhek egy részét pedig a tulajdonosok viselhetik.
„A Tisza adócsökkentést ígért, a csomag pedig nettó adóemelés.”
2025 augusztusában a Tisza „az adócsökkentés kormányának” nevezte magát, és a PM saját számai szerint a nettó hatás +665 milliárd. Az ígéret viszont célzottan az szja-ra és az áfára szólt, vagyonadós fedezettel, és az szja-csökkentés (250 milliárd) teljesül.
A kormány október 19-i, 20-i és 28-i közleményei, valamint a PM középtávú programja szerint a 2027-es adóváltozások alapelve az, hogy „a munkából élőknek kevesebb adót kell fizetniük, a vagyonosoknak nagyobb arányt kell vállalniuk a közterhekből”. A 9 százalékos minimálbér-szja és az adójóváírás 2,5 millió embernél évi 250 milliárddal több jövedelmet hagy. A többletterhet a 15 százalékos nagyvállalati társasági adó, a vagyonadó, a kiskapuk bezárása és az ágazati adók hordozzák, „a munkát terhelő adókulcsok emelése nélkül”. A bevételi intézkedések a hiánycsökkentést szolgálják, amely elsősorban kiadásoldali. A kormányzati kommunikáció az „adócsökkentést” állítja előtérbe. Kevésbé hangsúlyozza, hogy a PM saját számai szerint az adóintézkedések összhatása nettó 665 milliárd forint többletbevétel, és hogy ennek egy része (jövedéki adók, kedvezményszűkítés) közvetlenül a háztartásokat terheli. Ezt a keretezést a vizsgált posztok közül egyik sem viszi; a kormányzati közleményekből és sajtótájékoztatókból áll össze.
A Tisza 2026. április 12. előtti, ellenzéki ígéretei mást mondtak, mint a mostani csomag. 2025. szeptember 5-én Magyar Péter azt ígérte, hogy „minden magyar ember adója csökken vagy változatlan marad”, és „egyetlen új adó lesz: az 5 milliárd forint feletti vagyonokra bevezetendő vagyonadó”. Ennek bevétele a 2025. augusztus 29-i közlés szerint az szja-csökkentést fedezte volna. A 2027-es csomagban a vagyonadó küszöbe 1 milliárd forint. Kármán András október 20-án általános szén-dioxid-adó bevezetését jelentette be, a reklámadó sávosan visszatér, a 40 év feletti kétgyermekes anyák pedig elveszítik szja-mentességüket. Ez utóbbi a PM bontásában 45 milliárdos „célzás”.
„Az adójóváírás és a 9 százalékos minimálbér-szja 2,5 millió embernél évi 250 milliárd forinttal több jövedelmet hagy.”
A 250 milliárd a PM tervszáma. A T/929. szerint a jóváírás a minimálbér kétszeresénél fogy el, és az szja-mentes adózók gyakorlatilag nem részesülnek belőle, így az egyéni hatás erősen eltér. A végső összeg a 2027-es minimálbértől is függ.
„A bevételi oldali változások a munkát terhelő adókulcsok emelése nélkül valósulnak meg.”
Az szja 15 százalékos kulcsa és a járulékkulcsok nem változnak. A 40 év feletti kétgyermekes anyák mentességének megszűnése és az átalányadózók költséghányad-emelésének elmaradása viszont egyes munkajövedelmek adóterhét növeli.
„A többletterhet elsősorban a nagyvállalatok és a legvagyonosabbak viselik.”
A 929 milliárd nagyobbik része formálisan vállalatokat és vagyonosokat terhel (tao és innovációs járulék 240, vagyonadó 200, adótervezés 70, ágazati adók 54 milliárd). Az egészségvédelmi jövedéki adók (158 milliárd) és az szja-kedvezmények szűkítése (45 milliárd) viszont a háztartásokat terheli, és Magyar Péter maga mondta, hogy az áthárítás teljesen nem zárható ki.
„Magyar Péter október 19-én: a Fidesz azt hazudta, hogy adót fognak emelni, miközben csökkentenek.”
A Telex beszámolója szerint hangzott el. A PM másnap közölt számai szerint az adóintézkedések együttes hatása nettó 665 milliárd forint többletbevétel, a középtávú program szerint pedig az adók és járulékok GDP-aránya 34,9-ről 35,4 százalékra nő. Csökkentés tehát csak a lakossági szja- és áfatételeknél van.
A vita számai a Pénzügyminisztérium 2026. október 20-i költségvetési sajtótájékoztatójáról származnak. Ezt Magyar Péter miniszterelnök október 19-i parlamenti felszólalása előzte meg. A 444 és a Portfolio aznapi beszámolója szerint a PM várakozása az, hogy az adóemelések és az új vagyonadó 929 milliárd forint többletbevételt hoznak 2027-ben. Ezt 264 milliárd forinttal csökkenti a lakossági adócsökkentés, amely 250 milliárd szja-csökkentésből és a tűzifa, illetve…
„A Pénzügyminisztérium 929 milliárd forint adóügyi többletbevétellel és 264 milliárd forint lakossági adócsökkentéssel számol 2027-re, a nettó hatás 665 milliárd forint.”
A PM október 20-i bemutatását a 444 és a Portfolio egyezően közli: a 264 milliárd 250 milliárd szja-csökkentésből és 14 milliárd áfacsökkentésből áll, a 665 milliárd a GDP kb. 0,7 százaléka. Ezek tervszámok, nem teljesült bevételek.
„A többletbevétel és az adócsökkentés aránya körülbelül 3,5 az 1-hez.”
929/264 = 3,52. Az arány csak az adóoldalt méri, a háztartásokhoz jutó kiadási tételeket (családi pótlék kb. 300 milliárd, nyugdíj 368 milliárd, béremelés 677 milliárd) nem tartalmazza.
„A PM saját előrejelzése szerint 2027-ben nő az adók és járulékok GDP-arányos összege.”
A középtávú program 2. táblázata szerint az adók, a tb-hozzájárulások és a tőkeadók együtt a GDP 34,9 százalékáról 35,4 százalékára nőnek. Az összes bevétel aránya ugyanakkor 43,7-ről 42,4 százalékra csökken az egyéb bevételek visszaesése miatt.
„A nettó adóbevétel-növekedés a hiánycsökkentés kisebbik része; a nagyobbik a kiadási oldalról és az egyszeri tételek kifutásából jön.”
A 7,5 százalékról 4,9 százalékra tervezett hiánycsökkentésből az egyszeri tételek 1,9, a kiadáscsökkentés (1465 milliárd) 1,5, a közteherviselés 0,9 százalékpontot ad, a lakossági intézkedések 1,4 százalékponttal rontják az egyenleget.
„Az adójóváírást elsőként kell érvényesíteni, így aki más kedvezmény miatt nem fizet szja-t, annak nem jelent további nettó jövedelmet.”
A T/929. a jóváírást az első helyre teszi, és a HVG szerint az szja-mentességet élvezők gyakorlatilag nem részesülnek belőle. A családi kedvezmény ki nem használt része viszont járulékból is levonható (37. § (12) bekezdés), így a gyermekesek egy részénél a hatás nem nulla.
„A benyújtott csomag emeli a cégautóadót, a rehabilitációs hozzájárulást és egyes jövedéki adókat, és elmarad az átalányadózók 2027-re elfogadott költséghányad-emelése.”
A Portfolio október 28-i ismertetése szerint az 50 százalékos költséghányad nem lép hatályba (marad 45 százalék), és az 1000 fős cégeknél kétharmaddal nő a rehabilitációs hozzájárulás. A cégautóadó felső tétele havi 204 500 forint, a tömény szesz jövedéki adója 12 százalékkal emelkedik.
„A közszféra egyes meghirdetett béremeléseibe az adócsökkentés hatását is beleszámítják.”
Magyar Péter október 20-án megerősítette, hogy az ágazati béremelések nettó módon értendők, és az adócsökkentés hatását is tartalmazzák. A 24.hu a PM-re hivatkozva közli, hogy a béremelés és az adócsökkentés együtt emeli 17 százalékkal az egészségügyi szakdolgozók nettó bérét.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.