Témák
225 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2026. november 12-én, csütörtökön az Ultrahang (Ultrahang Plusz) YouTube-csatornának adott, Király Tamás által vezetett, mintegy másfél órás interjút. Ebben a 2027-es költségvetést és a mellé csatolt többéves kitekintést bírálta. Szerinte az adóemelések tönkreteszik a vállalatokat, a vállalatok romló helyzete a munkavállalókra és a családokra is visszahat, a költségvetés „az egyik kezével ad, a másikkal többet vesz el”, 2028 pedig…
2026. 11. 14.
A keretezés Orbán Viktor november 12-i interjújára épül, és három videón terjedt: Orbán saját oldalán, Németh Balázsnál és Panyi Miklósnál. Szerinte a Tisza-kormány iránya rossz, mert „adóemelések történnek”, ezek „tönkreteszik a vállalatokat”, és ha a cégeknek rosszul megy, a munkavállalóknak és a családoknak is rosszul megy. A 2027-es költségvetést „elvevő” költségvetésnek, régi szóval megszorításnak nevezi, amelytől „nagyon sok család fog szenvedni”. A 2028-as évre szóló kitekintésből azt vezeti le, hogy az még rosszabb lesz. Panyi Miklós részlete a gazdasági vízió hiányát, a csökkenő teljesítményt és a vállalatok elbocsátási terveit emeli ki. A keretezés kihagyja, hogy a társaságiadó-emelés csak a legalább 500 millió eurós árbevételű cégeket érinti. Azt sem említi, hogy a munkát terhelő adók és a családi pótlék esetében a csomag ad, hogy a hiánycsökkentés zöme a kiadási oldalon és az egyszeri tételek kiesésén múlik, és hogy a GDP a harmadik negyedévben is nőtt.
2022. június 10-én, miniszterelnökként Orbán Viktor a Kossuth Rádióban védte a kormánya által kivetett extraprofitadókat. Azt mondta, hogy a cégeknek „vállalniuk kell a közös teherből többet, mint szoktak”, mert ennek „az árát nem fizethetik meg a magyar családok”. Hozzátette, hogy a különadókat „nem lehet áthárítani”, és hogy a 2010-es évek eleji bank- és energiacégekre kivetett válságadók után a cégek még több profitra tettek szert. Most viszont, ellenzékből, általános tételként állítja, hogy az adóemelések tönkreteszik a vállalatokat, és ez a családokra is visszahat. Október 12-én a Bayer Show-ban szó szerint azt mondta: „minden adóemelés rossz”.
„Az adóemelések tönkreteszik a vállalatokat.”
A társaságiadó-emelés csak a legalább 500 millió eurós árbevételű cégeket érinti, minden más vállalkozásnál marad a 9 százalék. A GKI szerint a 15 százalékos kulcs európai összevetésben továbbra is kedvező; a hazai cégek mérlegét ugyanakkor kedvezőtlennek látja. Az általánosítás elfedi, kit milyen mértékben terhel a csomag.
„A 2027-es költségvetéstől nagyon sok család fog szenvedni.”
A GKI október 24-i értékelése szerint a gyermeket nevelő háztartások többsége jól járhat, a vesztesek inkább a vállalkozások. A minimálbér szja-ja 9 százalékra csökken, a családi pótlék duplázódik, 2,5 millió embernél évi 250 milliárddal több marad. Vannak háztartási vesztesek is: a 14. havi nyugdíj következő heti részlete elmarad, a 40 év feletti kétgyermekes anyák nem kapnak szja-mentességet. Ezek azonban szűkebb csoportok.
„Akinek a költségvetés ad az egyik kezével, attól a másikkal többet vesz el.”
A teljes adócsomag nettó hatása valóban mintegy 665 milliárdos többletbevétel. A terhet viselők és a kedvezményezettek azonban nagyrészt más csoportok: a vagyonadó mintegy 15 ezer adózót, a társaságiadó-emelés a legnagyobb cégeket terheli, a kedvezmények pedig az alacsony keresetűekhez, a családokhoz és a kisnyugdíjasokhoz jutnak. Arra, hogy ugyanazoktól többet vesznek el, mint amennyit adnak, nincs forrás.
„A hároméves kitekintés alapján 2028 még rosszabb lesz, adóemelésekkel és elvonásokkal.”
A minisztériumi program 2028-ra nem tartalmaz új adóintézkedést. Az adók és járulékok GDP-arányos összege 35,4-ről 35,0 százalékra csökken, a növekedési előrejelzés 2,6 százalék. Ami igaz: a hiány 4,9-ről 4,0 százalékra mérséklődik, a kiadások 47,3-ről 46,1 százalékra, vagyis a kiigazítás folytatódik.
„A gazdaság teljesítménye csökken.”
A KSH október 30-i gyorsbecslése szerint a GDP a harmadik negyedévben egy év alatt 1,5, az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal nőtt, az első három negyedévben 1,7 százalékkal. A növekedés lassult, de nem csökkent.
„Kétszer annyi vállalkozás tervez elbocsátást, mint felvételt, és ez a mostani adópolitika következménye.”
A 14 és 7 százalékos arány igaz (GKI, október 22.). A felmérés azonban az adótörvények október 27-i és a költségvetés október 30-i benyújtása előtt készült, és szándékot mér. A leépítést tervezők a kormányváltás előtt is többségben voltak: 2026 januárjában 12 százalék szemben 9-cel. A 2027-es adóváltozások a dohányadó kivételével még nem léptek hatályba.
„Elindult a munkanélküliség (Panyi Miklós részletében a kérdésre adott „hát hogyne” válasz).”
A KSH szerint a munkanélküliségi ráta júliustól szeptemberig 4,7 százalék volt, júniustól augusztusig 4,8; a foglalkoztatás lényegében az egy évvel korábbi szinten állt, a változás hibahatáron belüli. A nyilvántartott álláskeresők száma 1,1 százalékkal nőtt. Mérsékelt romlás látszik, határozott fordulat nem.
„Ha felhívnák a 15 legnagyobb építőipari céget, mind elbocsátásokról és rossz tervekről számolnának be.”
Ilyen adatfelvételről nincs forrás. Az ágazat nehéz helyzetét ugyanakkor több forrás alátámasztja: a GKI szerint az építőipari cégek 22 százaléka tervez leépítést, az ÉVOSZ november 9-i felmérése szerint 60 százalékuk bevételcsökkenésre számít.
Ez a keretezés a kormány és Magyar Péter miniszterelnök álláspontja; a kapott posztok között nem szerepel. A kormány október 28-i közleménye és a T/950-es javaslat indoklása szerint a munkából élők kevesebb adót fizetnek, a vagyonosok és a legerősebb gazdasági szereplők pedig nagyobb arányt vállalnak a közterhekből. A hiánycsökkentés terhét elsősorban maga az állam viseli, a lépések „nem a magyar emberektől vesznek el”. Magyar Péter november 13-án az Orbán-interjúra azt válaszolta, hogy megalapozott költségvetést nyújtottak be, a növekedésről pedig reális számokat adnak. A keretezés kevesebbet beszél arról, hogy a csomagnak háztartási vesztesei is vannak: elmarad a 14. havi nyugdíj következő heti részlete, a 40 év feletti kétgyermekes anyákra nem terjed ki az szja-mentesség, és drágul a használt lakás hitele. A többletbevétel egy része fogyasztási adókból és díjakból jön (dohány, alkohol, szén-dioxid-adó, tranzakciós illeték). A Világgazdaság szerint a miniszterelnök a vállalatokra számított hatást sem részletezte.
2025. október 21-én, még ellenzékből, a Tisza Párt saját oldalán közölt interjúban Magyar Péter azt mondta: „Senki terhe nem fog nőni – sem a dolgozóké, sem a vállalkozásoké. A milliárdosok vagyonadóját viszont bevezetjük.” Kormányon a 2027-es csomag a vagyonadó mellett a nagyvállalatok társasági adóját, az innovációs járulékot, a reklámadót, a cégautóadót és a rehabilitációs hozzájárulást is emeli. A vállalkozások egy részének terhe tehát nő, ami ellentmond a választás előtti vállalásnak.
„A munkából élők kevesebb adót fizetnek: 2,5 millió embernél évente 250 milliárd forinttal több marad.”
A kormány október 28-i közleménye és a T/950 preambuluma szerint: a minimálbér szja-ja 9 százalék, a sávos adójóváírás bruttó 680 ezer forint körüli keresetig jár. A preambulum szerint a minimálbéresek nettó bére mintegy 9 százalékkal, évi 240 ezer forinttal nő.
„A többletterhet a legnagyobb teherbírók viselik.”
A társasági adó csak a legalább 500 millió eurós árbevételű cégeknél emelkedik, a vagyonadó mintegy 15 ezer adózót érint. A Világgazdaság tételsora szerint azonban a többletbevétel egy része fogyasztói terhekből jön (dohány jövedéki adója 90 milliárd, szén-dioxid-adó 25 milliárd, tranzakciós illeték 40 milliárd), a GKI pedig a költségek fogyasztói árakba való áthárítására figyelmeztet.
„A hiánycsökkentés elsősorban a kiadási oldalon valósul meg.”
A minisztériumi program szerint 2026 és 2027 között a kiadások 51,2-ről 47,3 százalékra csökkennek a GDP arányában, az adók és járulékok viszont csak 34,9-ről 35,4 százalékra nőnek. A kiadáscsökkenés jelentős része azonban az egyszeri 2026-os tételek kiesése (a tőketranszfer 3,9-ről 1,5 százalékra esik). A Világgazdaság a Költségvetési Tanácsra hivatkozva a felhalmozási kiadások 20 százalékos csökkentéséről ír, ami az építőipart sújtja.
„A lépések nem a magyar emberektől vesznek el, hanem a pazarló rendszertől.”
A T/950 preambuluma maga rögzíti, hogy csak a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege marad meg, vagyis a következő heti részlet elmarad. Az Index szerint ez átlagosan 60–70 ezer forint. Emellett szűkülnek egyes családi kedvezmények. Vannak tehát háztartási vesztesek.
„A kormány 2027-re várt 2,4 százalékos növekedése reális szám.”
Független előrejelzések ennél magasabbat várnak: az ING 2,7, a GKI 2,8 százalékot (a Világgazdaság november 9-i, illetve az Index október 24-i cikke szerint). A harmadik negyedéves 0,1 százalékos negyedéves bővülés azonban lassulást jelez, és az eredmény csak 2027 végén lesz ismert.
Időrend. A kormány október 19-én mutatta be a 2027-es költségvetés főbb számait. Az adótörvény-csomagot október 27–28-án nyújtotta be; a kormány október 28-i közleménye szerint a minimálbér jövedelemadója 9 százalékra csökken, bruttó 680 ezer forint körüli keresetig sávos adójóváírás jár, ami 2,5 millió embernél évi 250 milliárd forinttal több jövedelmet jelent. A családi pótlék megduplázódik. A 15 százalékos társaságiadó-kulcs csak az évi legalább 500 millió…
„A terjesztett részletek Orbán Viktor november 12-én megjelent Ultrahang- (Ultrahang Plusz-) interjújából származnak.”
A Telex, az Index és a Világgazdaság november 12-i, valamint a Hetek november 13-i beszámolója a posztokban hallható mondatokat szó szerint idézi. A Hetek Király Tamást nevezi meg kérdezőként. Az „AZ IRÁNY” feliratot egyik írott forrás sem azonosítja.
„A 2027-es költségvetés adóintézkedései mintegy 930 milliárd forint többletbevételt hoznak, a munkát terhelő adók csökkentésével együtt pedig a nettó hatás mintegy 665 milliárd forint.”
A T/950-es törvényjavaslat preambulumának [8] bekezdése szerint. A Világgazdaság 950 milliárdot közöl; a két összeg tételes egyeztetése nem ismert. A javaslatokat az Országgyűlés november közepén kezdte tárgyalni, végleges elfogadott szövegük nem áll rendelkezésre.
„A kormány a hiányt 2026-os 7,5 százalékról 2027-re 4,9, 2028-ra 4,0 százalékra csökkentené.”
A Pénzügyminisztérium 2027–2030-as programjának táblája szerint. Ezek tervszámok, nem tények.
„A társasági adó 15 százalékra emelése csak az évi legalább 500 millió eurós árbevételű vállalatokat érinti, a többieknél marad a 9 százalék.”
A kormány október 28-i közleménye szerint. A GKI az Indexnek azt mondta, hogy a kabinet számítása szerint az effektív terhelés 11,25 százalék körül lesz.
„A GKI októberi felmérésében kétszer annyi vállalkozás tervezett létszámcsökkentést, mint bővítést.”
A GKI október 22-i közlése szerint 14 százalék tervezett csökkentést és 7 százalék bővítést a következő három hónapra; az építőiparban 22, illetve 4 százalék volt ez az arány.
„Magyar Péter november 13-án megalapozottnak nevezte a költségvetést, és fenntartotta a 2027-re várt 2,4 százalékos növekedést.”
A Telex és a Világgazdaság november 13-i tudósítása szerint. A Világgazdaság szerint a vállalati adóterhek hatását nem részletezte.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.