Témák
119 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
2026. augusztus 14–15-én négy oldal öt bejegyzése foglalkozott azzal, hogy a 2025/2026-os tanévre a pedagógus-teljesítményértékelést (TÉR) nem folytatják le. Rétvári Bence két posztja, Dr. Hegedűs Barbara bejegyzése és a Filep Dávid – A kopasz oldal posztja ehhez köti a minőségi bérpótlék elmaradását, és elvonásként írja le; a PDSZ augusztus 15-i bejegyzése ezzel szemben azt állítja, hogy a felfüggesztés egyetlen forintot sem vett ki a pedagógusok zsebéből. Filep…
2026. 08. 18.
Ez a keretezés a felfüggesztést pénzelvonásként írja le: a pedagógusok egész évben a tanév eleji vállalásaikon dolgoztak, az értékelés mégis kimarad, így a következő tanévre járó bérelemet nem kapják meg. Az összeget 33 milliárd forintban adja meg, „minőségi bérpótléknak” nevezi, kampányígéret-szegést állít, és azt, hogy a legjobban teljesítők járnak a legrosszabbul. Nem tárgyalja, hogy a hivatkozott törvény egy tanévre szóló átmeneti rendelkezés és a rendszer megújítására kötelezi el az Országgyűlést, azt sem, hogy a már megállapított emeléseket jogszabály védi, és azt sem, hogy 2026-ra a szakszervezet szerint eleve nem terveztek erre külön keretet. A számhoz egyik bejegyzés sem ad forrást; a grafikán sincs forrásmegjelölés.
Az ezt a keretezést hangoztató oldal kormányon éppen az ellenkezőjét tette a bérbeépítés kérdésében. A még Orbán Viktor által jegyzett, 2025. december 23-i tanárbéremelési rendelet előírta, hogy a 2026-os kiegészítő támogatás terhére kell rendezni a 2025-ös teljesítményértékelés alapján megállapított emelést is, vagyis a differenciált emelést az általános béremelés keretéből fedezte; a PDSZ 2025. júniusi elemzése szerint így a 20 ezer forintos átlagos értékelési összeg a 67 ezer forintos általános felzárkóztatási keret része volt. Ugyanez a kormány az egyszeri, 152 400 forintos bérkompenzációt nem építette be a következő béremelés alapjába — a PDSZ szerint ez a pedagógusok valódi vesztesége. Dokumentált fordulat az is, hogy a törvényt július 7-én ellenszavazat nélkül, 135 igennel fogadta el a parlament: az augusztusban elvonásról beszélő oldal a szavazáskor nem szavazott a rendszer fenntartása mellett.
„A teljesítményértékelés megszüntetésével 33 milliárd forintot vesznek el a pedagógusoktól.”
A szám nagyságrendje egy teljes évre kiterjesztett korábbi emelés bruttó költségével esik össze (a 2025-re szóló 10,9529 milliárd négy hónapra, évesítve 32,86 milliárd), de „elvonás” csak meglévő előirányzatból lehetséges: 2026 szeptemberétől nevesített, elkülönített 33 milliárdos keretet egyetlen megnyitott elsődleges dokumentum sem tartalmaz, a már megállapított emeléseket pedig jogszabály védi.
„A döntéssel megszüntették a minőségi bérpótlékot.”
A hatályon kívül helyezett 18/2024. BM rendelet illetmény-megállapításról, nem „minőségi bérpótlékról” szól; a fogalom a korábbi, elkülönített forrásból fizetett keresetkiegészítéshez kötődik, és 2025 novemberében a Pedagógusok Szakszervezetének követeléslistájában jelent meg — vagyis egy nem létező bérelem eltörlését állítja.
„A kampányban azt ígérték, hogy növelik a minőségi bérpótlék összegét.”
A Tisza hivatalos 2026-os programja a Magyar Hang ismertetése és a program szövege szerint a régi értékelési rendszert kritizálja, többéves bérfelzárkóztatást és 25 százalékos NOKS-béremelést vállal, minőségi bérpótlék növelését nem; ilyen tartalmú elsődleges párti vállalást a kutató sem talált, de egyetlen kampánynyilatkozat hiányát nem lehet teljes körűen bizonyítani.
„A fizetések emelése helyett csökkentés jön a pedagógusoknál.”
2026-ban intézményi szinten átlagosan 10 százalékos emelést kellett végrehajtani, ehhez júniusban további, január 1-jéig visszamenőleges 0,4 százalékpontos korrekció jött; a már megállapított illetmény egyoldalú csökkentését pedig az életpályatörvény kizárja.
„A legjobban teljesítők járnak a legrosszabbul.”
Egy jövőbeli, feltételes emelés elmaradásáról van szó, nem meglévő bér csökkentéséről: a 2025-ös kiemelkedő értékelések után adott 20–60 ezer forintos emelés megmarad. A PDSZ 1240 válaszon alapuló felmérése szerint ráadásul a pontszám az emelések különbségeinek csak körülbelül 20 százalékát magyarázta, tehát a rendszer maga sem a teljesítmény szerint differenciált.
Ez az olvasat a jogszabály szövegére és a szakszervezeti érvekre épül: a törvény átmeneti rendelkezésként csak a 2025/2026-os tanévre zárja ki az értékelést, preambuluma a megújítás mellett kötelez, az indokolás az új rendszer kialakításáig tartó felfüggesztésről szól, és a munkáltatói béremelés lehetősége megmarad. Emellett azt állítja, hogy a már megállapított illetményt jogszabály garantálja, 2026-ra eleve nem terveztek forrást erre a célra, ezért elvonás sem történt, és hogy a teljesítményértékeléshez kötött bér nem azonos a korábbi minőségi bérpótlékkal. Ez a keretezés kevés hangsúlyt ad annak, hogy a régi rendelet szerinti értékelési határidő már lejárt, amikor a felfüggesztő törvény hatályba lépett, tehát sok pedagógus munkája utólag vált tárgytalanná, és nem tárgyalja, mikor lép életbe a megújított rendszer.
A rendszer felfüggesztését támogató oldalon dokumentálható elmozdulás. A PDSZ 2025. június 22-i háttéranyagában még azt írta, hogy a 20 ezer forintos értékelési összeg az általános, 67 ezer forintos bérfelzárkóztatási keret része, ezért aki nem kapott belőle, annak az „kvázi elveszett” — vagyis akkor a pedagógusoknak szánt pénzként kezelte; 2026. augusztus 15-én ugyanez a szervezet arra hivatkozik, hogy a felfüggesztés egyetlen forintot sem vett ki senki zsebéből, mert nem volt betervezve. A kormányzati oldalon az érdemi előzetes egyeztetés ígéretével áll szemben, hogy a lépés a 2025/2026-os tanév értékelési határidejének lejárta után zárta le a folyamatot: a Pedagógusok Szakszervezete június 7-én épp azt kifogásolta, hogy „menet közben a játékszabályokon módosítottak”, miközben az értékelések feltöltése már megkezdődött.
„A felfüggesztés egyetlen forintot sem vett ki a pedagógusok zsebéből.”
Meglévő bért valóban nem vontak el, és 2026-ra közzétett, elkülönített értékelési keretet nem találtunk; ugyanakkor a 2025/2026-os tanévi vállalásokért 2026 szeptemberétől nem jár új, értékeléshez kötött emelés, miközben egy évvel korábban ugyanezért átlagosan 20 746 forintos emelés járt — a PSZ elnöke ezt június 7-én igazságtalannak nevezte.
„2026-ra eleve nem terveztek forrást a teljesítményértékeléshez kapcsolódó béremelésre, mert az előző évi keretből az általános béremelést csoportosították át erre.”
A 2026-os tanárbéremelési rendelet kimondja, hogy a kiegészítő támogatás terhére kell rendezni a 2025-ös értékelés alapján megállapított emelést is, és a megnyitott költségvetési dokumentumokban nem szerepel külön, 2026 őszétől kiosztandó értékelési előirányzat; egy nem létező előirányzat teljes körű kizárása azonban nyilvános adatból nem bizonyítható.
„A teljesítményértékeléshez kötött illetmény nem azonos a korábbi minőségi bérpótlékkal vagy a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel.”
A 18/2024. BM rendelet illetmény-megállapítást írt elő fenntartói fejkvótából, míg a korábbi bérelemekhez az intézmények elkülönített forrást kaptak; a hatályos szabályozás a „minőségi bérpótlék” kifejezést nem használja.
„A törvény átmeneti rendelkezés, amely a rendszer megújításáig szünetelteti az értékelést.”
A törvény preambuluma, az átmeneti rendelkezés egy tanévre szóló hatálya és az indokolás ezt támasztja alá, a kormányhatározat augusztus 31-i határidőt adott az új javaslatra; a részletszabályokat tartalmazó rendelet ugyanakkor véglegesen hatályát vesztette, és 2026. augusztus 18-ig nincs közzétett új modell vagy hatálybalépési időpont.
Az ügy időrendje elsődleges iratokból végigkövethető. A pedagógus-teljesítményértékelés részletszabályait a 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet tartalmazta: három személyre szabott teljesítménycél és hét értékelési szempont alapján százpontos értékelés, az iskolákban június 30-i, óvodákban augusztus 15-i befejezési határidővel. A 2024/2025-ös tanév értékeléséhez az akkori, Orbán-kormány 2025. június 30-i határozatával 2025-re legfeljebb 10 952 900 000 forintot…
„A 2026. évi XXVI. törvény átmeneti rendelkezésként csak a 2025/2026-os tanévre mondja ki, hogy a munkáltató nem folytatja le a teljesítményértékelést.”
A kihirdetett szöveg 163/A. §-a szó szerint a 2025/2026. tanévre, óvodánál az ugyanezen időszakra eső nevelési évre szól; a preambulum az értékelés megújítása mellett kötelezi el az Országgyűlést.
„Ugyanez a törvény véglegesen hatályon kívül helyezte a teljesítményértékelés részletszabályait tartalmazó 18/2024. (IV. 4.) BM rendeletet.”
A törvény 2. §-a hatályon kívül helyezi a rendeletet; a Nemzeti Jogszabálytár szerint a rendelet 2026. július 11-én vesztette hatályát.
„A törvényt az Országgyűlés 2026. július 7-én fogadta el 135 igen szavazattal, és július 10-én hirdették ki.”
A Magyar Közlöny 2026. évi 88. száma a július 7-i elfogadást és a július 10-i kihirdetést rögzíti; a szavazati arányt a Telex és az Eduline egyaránt 135 igenként közli.
„A 2024/2025-ös értékelés alapján 2025. szeptember 1-jén megállapított illetményemelést a felfüggesztés nem vonja el.”
A 2026. évi tanárbéremelési rendelet előírta, hogy ez az emelés egyértelműen meghatározott maradjon és összege ne változzon; a pedagógus-életpályatörvény 43. § (3) bekezdése szerint alacsonyabb illetményt a munkáltató egyoldalúan csak törvényben meghatározott okból határozhat meg.
„A 2025/2026-os értékelés elmaradása miatt a régi rendszer alapján 2026 szeptemberétől nem történik új, értékeléshez kötött illetménymegállapítás.”
A törvény kizárja az értékelés lefolytatását, a részletszabályokat tartalmazó rendelet pedig hatályát vesztette; a hivatalos indokolás szerint az általános munkáltatói béremelés lehetősége ettől megmarad.
„A posztokban szereplő 33 milliárd forintot egyetlen elsődleges dokumentum sem nevesíti 2026 őszétől kiosztandó, elkülönített keretként, és a bejegyzések sem vezetik le.”
A legközelebbi dokumentált adat a 2025-re szóló, négy hónapra elegendő 10 952 900 000 forint, amelynek háromszorosa 32,86 milliárd; sem a kutató, sem a saját keresésem nem talált 2026 szeptemberétől nevesített előirányzatot.
„A 2024/2025-ös értékeléshez az előző kormány 2025-re legfeljebb 10 952 900 000 forintot biztosított, fenntartónként havi átlagosan 20 ezer forintos fejkvótával.”
Az 1231/2025. (VI. 30.) Korm. határozat nevezi meg az összeget, a 182/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet a havi átlag 20 ezer forintos keretet, az átlagos teljesítményre legfeljebb 20 ezer, a kiemelkedőre 20–60 ezer forintos emelést, 2025. szeptember 1-jei hatállyal.
„2026. augusztus 18-ig nincs közzétett új értékelési modell, de az egyeztetések elindultak.”
A kormányhatározat augusztus 31-i határideje a posztok idején még nem járt le; a miniszter augusztus 13-án arról számolt be, hogy pedagógusok, intézményvezetők, diákok, szülők és szakértők részvételével műhelybeszélgetések zajlanak.
„A hatályon kívül helyezett rendelet és a megnyitott életpálya-szabályok nem „minőségi bérpótléknak” nevezik a teljesítményértékeléshez kötött illetményemelést.”
A 18/2024. BM rendelet illetmény-megállapításról szól, nem pótlékról; a „minőségi bérpótlék (intézményi bértömeg 10%-a)” a Pedagógusok Szakszervezetének 2025. november 29-i, a következő kormánynak címzett követeléscsomagjában szerepel.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.