Témák
119 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
Sulyok Tamás távozása után Magyar Péter széles körű társadalmi egyeztetést ígért, majd egy napon belül bejelentette, hogy felkéri Polgár Juditot. A TISZA-frakció a legalkalmasabbnak nevezte, de a végleges jelölési döntés előtt Polgár visszautasította a felkérést. A TISZA-frakció később titkos szavazáson Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta jelöltnek. Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én, egyetlen hivatalos jelölttel, 140 igen és 6 nem…
2026. 08. 16.
Ez a keretezés a jelölt életútját állítja középpontba: strasbourgi bírói évek, a Legfelsőbb Bíróság elnöksége, a 2011-es jogellenes eltávolítás és a bírói függetlenség melletti kiállás. Azt hangsúlyozza, hogy pártpolitikától független szaktekintélyről van szó, akit 2009-ben a másik politikai oldal is támogatott, és a megválasztást a NER lezárásának jelképeként mutatja be. Kevésbé beszél arról, hogy a végső kiválasztás zárt frakcióülésen, titkos szavazással dőlt el, hogy egyetlen érvényes jelölt volt, és hogy a 140 igen szavazat kizárólag a kormánypárti frakcióból érkezett, két másik frakció bojkottja mellett.
Ugyanez a tábor a 2011-es Baka-ügyet épp azért nevezi jogsértésnek, mert egy hivatalban lévő közjogi tisztségviselő mandátumát alkotmányos szintű, személyre szabott átmeneti rendelkezéssel szüntették meg — a kormány saját, augusztus 11-i tájékoztatása szerint ez volt „a jogállam leépítésének egyik első lépése”. A Sulyok Tamást eltávolító tizenhetedik módosítás 34. pontja szerkezetében ugyanezt tette: a Záró és vegyes rendelkezések közé illesztett egyetlen mondat, amely a hivatalban lévő elnök megbízatását szünteti meg, bírósági felülvizsgálat nélkül. Az Amnesty International Magyarország június 27-i véleménye kifejezetten a Baka-ügyet hozza fel analógiaként a tervezet ellen, és azt is szóvá teszi, hogy a kormány a jogszabály-előkészítési törvény szerinti nyolc nap helyett öt napos „társadalmi párbeszédre” adta ki a szöveget — miközben a korábbi kormányzati gyakorlat ilyen megkerüléseit ugyanez az oldal évekig kritizálta. Magyar Péter július 18-án „nem szivarszobákban” zajló, széles körű egyeztetést ígért, a jelölést mégis egy nap alatt bejelentette, a végső döntést pedig zárt frakcióülés hozta meg.
„A jelölt teljesen pártpolitikán kívüli szereplő.”
Baka András 1990–1991-ben az MDF budapesti területi listájáról szerzett mandátumot (pártonkívüliként), majd strasbourgi bírói kinevezése után lemondott róla. Az „egyetlen napig sem politizált” olvasat így pontatlan, még ha 1991 óta valóban nem viselt pártpolitikai tisztséget.
„A megválasztás széles körű társadalmi egyeztetés eredménye.”
A jelöltek nevei csak a döntés után váltak ismertté, a végső választás zárt frakcióülés titkos szavazásán történt, és a Polgár-felkérést maga a miniszterelnök is kommunikációs hibaként értékelte. Az Amnesty és a megszólaltatott elemzők épp az eljárás elkapkodását kritizálták.
„Az új államfő megválasztása a nemzet egységét fejezi ki.”
A szavazáson egyetlen érvényes jelölt volt, a 140 igen a kormánypárti frakcióból érkezett, a Fidesz és a KDNP távol maradt, a Mi Hazánk hat képviselője nemmel szavazott, majd az eskütételtől is távol maradt. Az „egység” tehát a szavazási képből nem következik.
„Baka Andrást 2011-ben jogellenesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről.”
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016. június 23-án megállapította, hogy a mandátum idő előtti, alkotmányos szintű megszüntetése sértette a bírósághoz fordulás jogát és a véleménynyilvánítás szabadságát, mert a bírói reformokat érő kritikáira volt visszavezethető.
Ez a keretezés szerint a tisztség megüresedése maga jogtalan volt, ezért az egész választás érvénytelen: a Fidesz közleménye „a rendszerváltás utáni magyar demokrácia mélypontjának” nevezi az eljárást. A jelöltet nem semleges szereplőként, hanem a korábbi kormánnyal perben álló, sértett emberként írja le, akit két régi bírói döntése — a Korbely-ügy és a Dukán-ügy — tesz alkalmatlanná a nemzet egységének kifejezésére; emellett a jelölési eljárás zártságát és a korábbi ígéretek megszegését is felhozza. Az érvelés rendszerint nem részletezi, hogy a strasbourgi döntés nem „felmentés” volt, hanem a visszaható hatályú büntetés tilalmát rögzítő 7. cikk megsértését állapította meg a magyar ítélet érintése nélkül, és hogy a kúriai döntések háromfős tanácsi határozatok voltak.
A Fidesz 2009-ben ugyanezt a jelöltet támogatta: a KDNP tudósítása szerint az Országgyűlés 309 igennel és 36 nemmel választotta a Legfelsőbb Bíróság elnökévé Baka Andrást Sólyom László államfő jelölésére, és Répássy Róbert „a Fidesz nevében örömét fejezte ki a szavazás eredménye miatt és gratulált Baka Andrásnak”. A Korbely-ügyben született strasbourgi ítélet 2008-ban, tehát a támogató szavazat előtt volt már ismert. Ezen túl 2011–2012-ben éppen a Fidesz–KDNP kétharmad szüntette meg Baka hatéves mandátumát három és fél évvel korábban, alkotmányos átmeneti rendelkezéssel, bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül — vagyis azzal az eszközzel, amelyet most Sulyok esetében illegitimnek nevez; ezt a strasbourgi bíróság 2016-ban jogsértésnek minősítette.
„A köztársasági elnöki tisztség nem üresedett meg, ezért Baka András megválasztása közjogilag érvénytelen.”
A hatályos Alaptörvény 34. pontja szerint a mandátum megszűnt, és az Országgyűlésnek harminc napon belül választania kellett — a választás a hatályos szöveg szerint zajlott. Az érvényességet támadó utólagos normakontroll 2026. augusztus 16-án még folyamatban van; az Alkotmánybíróság augusztus 13-án nem döntött róla, egy párhuzamos ügyben viszont kimondta, hogy alaptörvény-módosítás tartalmát nem vizsgálhatja.
„Baka András az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként „felmentette” az 1956-os tatai sortűz vádlottját.”
A Korbely kontra Magyarország ügyben a nagykamara 2008-ban az Egyezmény 7. cikkének megsértését állapította meg, és kifejezetten kimondta, hogy nem feladata a büntetőjogi felelősségről dönteni. A magyar ítéletet a döntés nem érintette: Korbely János öt éves szabadságvesztését 2009-ben jóváhagyták. Baka a hat különvéleményt jegyző bíró között nem szerepel, tehát a többséghez tartozott — de a többségi döntés nem felmentés volt.
„Baka András megtagadta a jóvátételt a 2006-os rendőri erőszak áldozatától.”
A Kúria Baka vezette tanácsa 2018-ban valóban elutasította Dukán Dániel rendőrség elleni kárigényét, de ez háromfős tanácsi határozat volt, és a Lakmusz forrásfeltárása szerint erről sajtóbeszámoló nincs, a részletek a felperes ügyvédjének közléséből ismertek. Ugyanakkor egy másik perben a Fővárosi Ítélőtábla kétmillió forint kártérítést állapított meg Dukánnak, tehát a „jóvátétel megtagadása” általánosítás.
„Baka András „a saját hazáját perelte be nemzetközi fórumon lényegesen kisebb sérelemért”, mint amit most a köztársasági elnöki tisztség megüresedése jelentett.”
A strasbourgi bíróság 2016-ban két egyezménysértést állapított meg és 70 000 euró kártérítést ítélt meg, vagyis a panasz megalapozott volt; az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága később a végrehajtás elmaradása miatt is fellépett. A két eset „sérelmi” összemérése értékelő állítás, nem tényállítás, és elhallgatja, hogy a jogorvoslat igénybevétele maga a jogállami eljárás.
„A jelölt a kormánypárti többség bábja lesz.”
Előrejelzés, amely a hivatalba lépés (2026. augusztus 19.) előtt tényekkel nem ellenőrizhető. Baka az eskütétel utáni beszédében a bosszú elutasításáról és arról beszélt, hogy „a bűnösséget a bíróságoknak kell megállapítaniuk”, korábbi interjújában pedig a kétharmad korlátait hangsúlyozta — ezek szándéknyilatkozatok, nem bizonyítékok.
Az időrend a dokumentumokból egyértelmű. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítását az Országgyűlés július 13-án fogadta el; a Magyar Közlöny július 20-i, 93. száma az Alaptörvény július 19-én hatályos, egységes szerkezetű szövegét közli, amelynek Záró és vegyes rendelkezései közé beiktatott 34. pontja kimondja: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”, és hogy az Országgyűlés…
„Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem szavazattal választotta meg köztársasági elnökké Baka Andrást.”
A 42/2026. (VIII. 11.) OGY határozat rögzíti a megválasztást; a szavazás számait (146 felvett szavazólap, 140 igen, 6 nem, 0 érvénytelen) a helyszíni beszámolók és a kormányzati közlés is ugyanígy adják meg.
„A szavazáson egyetlen érvényes jelölt volt, mert a Mi Hazánk jelölése hat ajánlással érvénytelen lett.”
Az elfogadott napirend szerint Baka S/482. számú ajánlóívén 140 TISZA-képviselő szerepel; Tóth Máté S/483/1. ajánlóívét az Országgyűlés érvénytelennek minősítette, mert a hat ajánlás nem érte el az Alaptörvény 11. cikk (2) szerinti egyötödös küszöböt.
„Baka András 2026. augusztus 19-én lép hivatalba, addig nem gyakorolja az államfői hatásköröket.”
Az OGY határozat az Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdése alapján augusztus 19-ét jelöli meg; a Sándor-palota közlése szerint Baka „2026. augusztus 19-től gyakorolja teljeskörűen államfői feladat- és hatásköreit”. 2026. augusztus 16-án tehát megválasztott, nem hivatalban lévő elnök.
„A most megválasztott köztársasági elnök megbízatása az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart.”
Az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezéseinek a tizenhetedik módosítással beiktatott 34. pontja mondja ki; a Magyar Közlöny 2026. évi 93. száma közli az egységes szerkezetű szöveget.
„Magyar Péter a jelöltjavaslatok kérése után egy napon belül bejelentette, hogy felkéri Polgár Juditot, aki a felkérést visszautasította.”
Sulyok július 18-i aláírása napján hangzott el a jelölésre szóló felhívás, július 19-én este jött a Polgár-felkérés bejelentése, július 20-án pedig Polgár közlése: „nem érzek magamban elég erőt”. Magyar aznap elismerte, hogy „a felelősség kizárólag engem terhel”.
„A TISZA-frakció augusztus 8-án titkos szavazással választotta jelöltjének Baka Andrást, tíz megkeresett jelölt közül három rövidlistázott személy után.”
A frakció saját közleménye szerint a vezetés tíz jelölttel tárgyalt, hármat ajánlott a képviselők figyelmébe, és a döntés titkos szavazással született. Ez arra elsődleges forrás, hogy a frakció mit állított az eljárásról.
„A Fidesz–KDNP sem a választáson, sem a beiktatáson nem vett részt; a Mi Hazánk részt vett a jelölési-szavazási folyamatban, de az eskütételtől távol maradt.”
A Fidesz közleménye szerint „nem asszisztálnak a mai eljáráshoz, a választásban és beiktatáson nem vesznek részt”; a Mi Hazánk hat ajánlást adott le Tóth Mátéra, és előzetesen jelezte, hogy a beiktatástól marad távol.
„Sulyok Tamás megbízatása 2026. július 20-án szűnt meg, miután ő maga írta alá az ezt kimondó alaptörvény-módosítást, közben közleményben jogállami kifogásokat fogalmazott meg.”
A módosítás július 19-én hatályos szövege szerint a mandátum a hatálybalépést követő napon szűnt meg; Sulyok július 9-i közleménye szerint a javaslat „számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét”, és „félreérthetetlenül személyre szabott”.
„A Sulyok elmozdítását kimondó rendelkezés alkotmánybírósági felülvizsgálata 2026. augusztus 16-án még folyamatban van.”
Az Alkotmánybíróság augusztus 13-i teljes ülésén csak a vagyonkezelő alapítványokat érintő indítványról döntött (hatáskör hiányában visszautasította), a köztársasági elnöki megbízatásról szóló II/1984/2026. ügy az augusztus 17-i ülés napirendjén szerepel újra.
„Baka András 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, 2009-től a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mandátuma 2012. január 1-jén idő előtt megszűnt, és emiatt Strasbourg 2016-ban jogsértést állapított meg.”
A strasbourgi bíróság sajtóközleménye szerint a nagykamara 15:2 arányban a 6. cikk (1) bekezdésének és 15:2 arányban a 10. cikknek a megsértését állapította meg, és 70 000 euró kártérítést ítélt meg; az életrajzi adatokat a Sándor-palota és a kormányzati közlés is ugyanígy adja meg.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.