Mit hazudnak?

„Az adatbázisban szereplő szervezetek az illegális párt- és kampányfinanszírozás bizonyítékai.”

A bejelentés maga is elismeri, hogy nem minden szereplő élt vissza a támogatással, a júliusi kormányhatározat pedig vizsgálatot rendelt el, nem ítéletet. Jogerős hatósági vagy bírósági megállapítás egyetlen megnevezett szervezetről sem került elő, tehát a „bizonyíték” szó a bizonyítási eljárás elé fut.

„A Batthyány Lajos Alapítvány mintegy 65 milliárd, a Mathias Corvinus Collegium alapítványa 52 milliárd forint támogatást kapott a vizsgált időszakban.”

A Kontroll szerint a Batthyány Lajos Alapítvány közel 66 milliárd forintot kapott, főként a Miniszterelnöki Kabinetirodától, az MCC alapítványa pedig 52 milliárdot. A nagyságrend tehát áll, de mindkettő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként, egyedi központi döntésekkel jutott a pénzhez, nem a civil pályázati rendszerben — a két tétel önmagában a 400 milliárd közel harmada.

„A jogosulatlanul kapott támogatásokat az érintetteknek a felszólítás alapján azonnal vissza kell utalniuk.”

Visszafizetési kötelezettséget támogatási szerződés, támogatói döntés vagy hatósági, bírósági eljárás alapoz meg; a térkép önmagában nem állapít meg jogosulatlanságot, és nem is jelöli meg, mely tételt tartja annak. Ahol tényleges eljárás zajlott — az NKA egyes 2026-os döntéseinél —, ott a támogatásokat a tárca valótlan adatközlésre hivatkozva vonta vissza, és a visszautalás így történt.

„A civil szervezetek 2022 és 2026 között nagyjából 400 milliárd forintot kaptak civil támogatási programokból.”

Az összeg egy nagyságrendekben eltérő halmazt fog egybe: a pályázati alapok mellett egyedi központi támogatásokat és vagyonkezelő alapítványi tízmilliárdokat is. A TISZA programja szerint a Nemzeti Együttműködési Alap 2025-es éves kerete mintegy 13 milliárd forint volt, vagyis négy év NEA-kerete együtt is csak töredéke a 400 milliárdnak.

„A feltöltött adatok jelentős része téves, mert nem a kapott, hanem a kérelmezett összeget tartalmazza, és ezt már tucatnyi civil szervezet jelezte.”

Név szerint azonosítható szervezeti helyesbítést, hivatalos korrekciós listát vagy a hibajelzések számáról szóló közlést nem találtunk. A forrásokból igazolható eltérés más természetű: a Nemzeti Kulturális Alap tételei megítélt — vagyis döntéssel odaítélt —, nem kérelmezett és nem is kiutalt összegek.

„A közzététel listázás, a kuláklistához és a Rákosi-korszakhoz hasonló megbélyegzés.”

A történelmi párhuzam értékelés, nem ellenőrizhető tény; a közzétett adatkör jogi alapja viszont dokumentált: az Infotv. 26–28. §-a szerint a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok közérdekűek, a civil szervezetek nyilvántartási adatait pedig a Cnytv. 86. és 91–92. §-a nyilvánosnak minősíti. Az adatbázis nem sorolja be a szervezeteket, és hibajelzési címet ad meg.

„A térkép csak a magyar állami támogatásokat mutatja, a külföldi alapítványi, NGO- és uniós forrásokat nem.”

A felület saját leírása és forrásjegyzéke szerint a tárgyi kör a hazai központi költségvetési és pályázati támogatás, a kiutalási adatok a Magyar Államkincstár adattárházából származnak. A keretezés ugyanakkor elhallgatja, hogy a bemutatott tárgyi kör kimondott, és hogy külföldi forrásokra a kincstári adatállomány nem is terjed ki.

„A közzététel a háromszázmilliárdos megszorításról, a kórházi és oktatási elvonásokról tereli el a figyelmet.”

A 300 milliárdos elvonásra a témához kapcsolódó elsődleges költségvetési dokumentumot nem találtunk, és a figyelemelterelés mint szándék forrásból nem is ellenőrizhető.

„A területért felelős miniszternek a múlt vizsgálata helyett a 250 települést érintő azbesztes kő problémájával kellene foglalkoznia.”

A 250 települést érintő érintettségre nem találtunk hatósági, egészségügyi vagy környezetvédelmi elsődleges forrást; a közlés a videó saját állításaként szerepel, igazolt háttértényként nem.