Témák
119 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
A közlekedési miniszter 2026. augusztus 19-én bejelentette, hogy eredményesen lezárult az Almásfüzitő és Komárom közötti 13,6 kilométeres vasúti szakasz átépítésének kivitelezési tendere: a közlése szerint az EU Kohéziós Alapjából finanszírozott munkát a legolcsóbb ajánlattevőként a Swietelsky végezheti nettó 36,3 milliárd forintért. Az uniós eljárásrendű nyílt közbeszerzést 2025. április 15-én még az előző kormány minisztériuma indította el, az ajánlatok…
2026. 08. 20.
Ez a keretezés a közbeszerzés eredményességére, a 36,3 milliárd forintos legalacsonyabb ajánlatra és a műszaki tartalomra összpontosít: teljes pályaátépítés, 160 km/h célsebesség, szőnyi ívkorrekció, az 1-es főút különszintű kiváltása, magasperonok, liftek, aluljárók, P+R és B+R parkoló, 2030-ig várható megvalósulás. A bejelentés a tender lezárását saját eredményként mutatja be, és nem említi, hogy az eljárást 2025 áprilisában még az előző kormány minisztériuma indította el, ahogy azt sem, hogy hány ajánlat érkezett, mennyi volt a többi ajánlati ár, illetve hogy a közölt összeg nettó és tartalékkeret nélküli.
Ugyanez a szereplő két héttel korábban, 2026. augusztus 7-én épp azzal magyarázta a GYSEV sínhegesztési tenderének kimenetét, hogy „a közbeszerzési eljárás még az előző kormány idején indult”, és az ajánlat még a mostani kormány megalakulása előtt érkezett be. Az Almásfüzitő–Komárom eljárásnál viszont — amelyet az EKR szerint szintén az előző kormány minisztériuma indított 2025. április 15-én, és amelyben az ajánlattételi határidő 2025. szeptember 4-én lejárt — ez az eredet nem szerepel a bejelentésben, ott a hangsúly azon van, hogy „eredményesen lezártuk a kivitelezési tendert”. Vagyis a kellemetlen kimenetnél az eljárás örökölt jellege az érv, a kedvezőnél nem kerül szóba.
„A tender eredményes lezárása a mostani kormányzati munka eredménye.”
Az elbírálás és a szerződéskötés valóban a mostani minisztériumra esik, de az eljárást 2025. április 15-én az Építési és Közlekedési Minisztérium indította, a műszaki tartalom és az engedélyek a 2018-as megvalósíthatósági tanulmányra és a 2022 végéig elkészült tendertervekre épülnek. Az uniós forrás felszabadítása ugyanakkor a 2026-os megállapodáshoz köthető, és a felhívás feltételes jellege mutatja, hogy 2025 áprilisában a támogatás még nem volt biztosítva.
„A fejlesztés 36,3 milliárd forintba kerül.”
Ez nettó, tartalékkeret nélküli vállalkozói ár; a közbeszerzés értéke 40,5 milliárd forint, a MÁV-csoport összefoglalója 41 milliárdos programösszeget említett. A közpénzben mért teljes költség tehát magasabb a bejelentett számnál.
„A beruházás 2030-ig megvalósul.”
A felhívás szerint a szerződés időtartama a hatálybalépéstől 36 hónap, a tervekre 365 napos kötbérterhes határidő van. Szerződés 2026. augusztus 20-án még nem szerepelt a nyilvános szerződéstárban, tehát a határidő tartása egyelőre ígéret.
Ez a keretezés a nyertes osztrák tulajdonosi hátterét állítja középpontba („osztrák multi építhet vasutat Magyarországon”), és ehhez az egyik poszt azt is hozzáteszi, hogy a magyar céget kiszorítják, és „újra az idegen érdek” érvényesül. A megfogalmazások nem nevezik meg egyetlen kizárt vagy vesztes magyar ajánlattevőt sem, nem közlik a többi ajánlatot, és nem vitatják, hogy az értékelésben az ár súlya 70 pont volt, a nyertest pedig a bejelentés szerint a legalacsonyabb ár alapján választották ki. Azt sem említik, hogy a szerződést a celldömölki székhelyű, magyar munkavállalókat foglalkoztató leánycég kapja.
Ugyanaz a politikai oldal, amely most idegen érdek érvényesüléseként keretezi az eredményt, kormányon maga folytatta ezt a gyakorlatot: az eljárást 2025. április 15-én az Építési és Közlekedési Minisztérium indította — öt nappal azután, hogy Lázár János akkori miniszter 2025. április 10-én a Strabagot, a Swietelskyt és a Colast név szerint megnevezve arról beszélt, hogy „a külföldieknek hátrébb kell lépniük”, és a magyar vállalkozásoknak kell juttatni a megrendeléseket. A kiírásba mégsem került semmilyen hazai preferencia, az ár súlya 70 pont volt. Hosszabb távon ugyanez látszik: a G7 elemzései szerint a magyar út- és vasútépítési közbeszerzések legnagyobb nyertesei 2010 után is a Strabag és a Swietelsky voltak, 2017-ben az uniós finanszírozású állami megrendelések 22 százaléka e két osztrák cégnél kötött ki.
„A döntéssel magyar céget szorítottak ki az eljárásból.”
Egyetlen konkrét kizárt vagy érvénytelenített magyar ajánlattevőt sem nevez meg sem poszt, sem dokumentum, az elbírálási összegezés tartalmához pedig nem jutottunk hozzá. Ami tudható: az értékelés 70 százalékban áron alapult, és a bejelentés szerint a nyertes adta a legalacsonyabb árat.
„A magyar cégek kimaradnak a hazai vasútfejlesztésből.”
Az Átlátszó 2026. augusztus 11-i cikke szerint két MÁV-os felújítási tenderen a magyar Homlok-cégeket hirdették ki nyertesnek (nettó 4,4, illetve 2,9 milliárd forintért, a Swietelsky drágább ajánlatával szemben), ajánlatot adott a Vasútépítők Kft., a Generál Zrt. és a V-Híd Építő Zrt. is, a Gubacsi híd felújítására pedig a mostani minisztérium várhatóan a magyar HE-DO Építő Zrt.-vel köt szerződést.
„Magyar vasútfejlesztési pénz kerül egy osztrák vállalathoz.”
A miniszteri közlés és a sajtóbeszámolók szerint a forrás az EU Kohéziós Alapja, nem tisztán hazai pénz; a szerződést pedig a Magyarországon bejegyzett Swietelsky Vasúttechnika Kft. kapja, a csoport magyarországi állománya 2024. március 31-én 813 fő volt. A nyereség tulajdonosi oldalon valóban osztrák érdekeltséghez kerül, a kivitelezés maga hazai bejegyzésű társaságnál marad.
„Osztrák multinacionális vállalat építhet vasutat Magyarországon.”
A Swietelsky AG ausztriai központú, teljes egészében két tulajdonosi család magánkezében lévő cégcsoport, amelynek a magyarországi Swietelsky Vasúttechnika Kft. százszázalékos tagja; a csoport 21 országban dolgozik.
Az ügy tárgya egy konkrét közbeszerzés. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatlapja szerint az „Almásfüzitő-Komárom vasútvonal fejlesztése” tárgyú, uniós eljárásrendű nyílt eljárás 2025. április 15-én indult, az ajánlatkérő akkor az Építési és Közlekedési Minisztérium volt, a felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2025/75. számában, 2025. április 16-án jelent meg. Az ajánlattételi határidőt hat alkalommal tolták ki: a 2025. június 5-i eredeti dátumból végül 2025.…
„Az Almásfüzitő–Komárom szakasz átépítésének kivitelezési tenderét a Swietelsky nyerte nettó 36,3 milliárd forintos ajánlattal.”
A miniszteri bejelentést a Telex, az Index, a HVG, az iho.hu és az MTI-alapú lapok is így ismertették, és a szaklap a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-t nevezi meg kivitelezőként. Az elsődleges irat (a 2026. július 22-én közzétett elbírálási összegezés) tartalmát nem sikerült megnyitni, szerződés pedig 2026. augusztus 20-án még nem volt a nyilvános szerződéstárban.
„A közbeszerzést uniós eljárásrendű nyílt eljárásként 2025. április 15-én indította az akkori Építési és Közlekedési Minisztérium, az ajánlattételi határidő többszöri hosszabbítás után 2025. szeptember 4. volt.”
Az EKR eljárás-adatlapja mindkét dátumot rögzíti; a hirdetménytörténet szerint a határidőt hatszor tolták ki 2025. június 5-től szeptember 4-ig. Az indítás a 2026. április 12-i kormányváltás előtti.
„Az értékelésben az ár súlya 70 pont volt, a maradék 30 pontot a bemutatott szakemberek többlettapasztalata adta.”
A hirdetmény adatai szerint az „Ár” súlyozása 70, a négy minőségi kritérium 10+5+5+10 ponttal szerepelt; részajánlat nem volt megengedett.
„A Döntőbizottság végzése a közbeszerzés értékét 40 535 047 409 forintban jelöli meg, vagyis a nyertes ajánlat körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb ennél.”
A D.389/24/2025. számú végzés fejrészében szerepel a 40,535 milliárd forintos érték; ehhez képest 36,3 milliárd forint 10,4 százalékos elmaradás.
„Az eljárás ellen a V-Híd Zrt. 2025. június 13-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a szerződéstervezetek tartalma miatt, majd 2025. október 30-án visszavonta.”
A Döntőbizottság 2025. november 3-i végzése és ügyadatlapja szerint az eljárást okafogyottság miatt megszüntették, és a 17,5 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat visszatérítették.
„A nyertes a celldömölki székhelyű Swietelsky Vasúttechnika Kft., amely a magántulajdonú osztrák Swietelsky AG százszázalékos csoporttagja.”
A Döntőbizottság végzése egyéb érdekeltként ezt a társaságot nevezi meg, a magyarepitok.hu a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft.-t jelöli meg kivitelezőként, a csoport 2023/24-es jelentése szerint a Swietelsky AG két tulajdonosi család magánkézében van, magyarországi állománya 2024. március 31-én 813 fő.
„A bejelentett 36,3 milliárd forint nettó, tartalékkeret nélküli vállalkozói ár, a beruházás teljes közköltsége ennél magasabb.”
A felhívás kifejezetten kimondja, hogy „a nettó ajánlati árnak a tartalékkeret összegét NEM kell tartalmaznia”; a közbeszerzés értéke 40,5 milliárd, a MÁV-csoport 2026. július 23-i összefoglalója 41 milliárd forintos programösszeget említett.
„Az eljárásban a Swietelskyn kívül más ajánlattevők is voltak, és ismert, kinek milyen árat ajánlott.”
Az ajánlattevői listát, az ajánlati árakat és az esetleges érvénytelenítések indokát elsődleges iratból nem sikerült megállapítani: a 2026. július 22-i összegezés tartalmához nem jutottunk hozzá, a felhívás- és változás-hirdetmények pedig ajánlattevőt nem tartalmaznak.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.