Témák
119 témaUgyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
Ugyanazt az üzenetet gyakran több oldal viszi egyszerre. A téma ezeket a posztokat fogja össze: az elemzés egyszer készül el, és a másolatok azt öröklik.
2026. augusztus 8-án a TISZA-frakció Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek, az Országgyűlés augusztus 11-én 140 igen és 6 nem szavazattal megválasztotta, augusztus 19-én pedig hivatalba lépett. A megválasztásáról szóló vita középpontjába a 2008-as Korbely kontra Magyarország ügyben leadott strasbourgi szavazata került: Baka az Emberi Jogok Európai Bírósága nagykamarájának 11–6-os többségéhez tartozott abban az ügyben, amelyet az 1956. október 26-i tatai…
2026. 08. 20.
Ez a keretezés úgy mutatja be a 2008-as strasbourgi döntést, mint Korbely János felmentését, a magyar ítélet eltörlését, illetve a sortűz elkövetőjének pártolását, és ebből vezeti le, hogy Baka András 1956 hetvenedik évfordulójának évében nem alkalmas a nemzet egységét kifejező államfői tisztségre. Az érvelés középpontjában az áldozatok, a hozzátartozók és a tatai megemlékezés áll; a szóhasználat a „kivégzés”, a „gyilkos felmentése” és a „karhatalmista” szavakat használja, és rendszerint elhagyja, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem büntetőbíróságként járt el, hogy a magyar ítéletet nem semmisítette meg, és hogy a magyar eljárás 2009-ben a többi sértett tekintetében fenntartotta az emberiség elleni bűncselekményi minősítést. A Velkey Györgyre irányított változat szerint a képviselő azzal, hogy a megválasztást felállva megtapsolta és nyilvánosan köszöntötte, saját 1956-os családi örökségét tagadta meg. Ez a változat Mészáros Gábort a sortűz áldozatainak bajtársaként kapcsolja az ügyhöz, és a magatartást nem politikai támogatásként, hanem személyes árulásként értelmezi.
A Korbely-ítélet 2008. szeptember 19-én született, Baka azt vállaló interjúja 2008 októberében jelent meg – ehhez képest 2009. június 22-én az Országgyűlés 309 igen és 36 nem szavazattal a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta Bakát, és a KDNP saját honlapján közölt tudósítás szerint Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a párt nevében örömét fejezte ki az eredmény miatt és gratulált neki. A ma méltatlanságot állító tábor tehát a strasbourgi szavazat ismeretében támogatta ugyanennek a jelöltnek a legmagasabb bírói tisztségbe kerülését.
„A strasbourgi bíróság – és benne Baka András – felmentette Korbely Jánost.”
Az EJEB nem büntetőbíróság: az ítélet 73. pontja szerint nem feladata a kérelmező büntetőjogi felelősségéről dönteni. Felmentő ítéletet nem hozott és nem is hozhatott; a magyar elítélés a 2009-es felülvizsgálat után a négy másik sértett vonatkozásában emberiség elleni bűncselekményként fennmaradt.
„A magyar bíróságok ítéletét Strasbourg (illetve „Brüsszel”) eltörölte, megsemmisítette.”
Az EJEB nem helyezhet hatályon kívül nemzeti ítéletet, egyezménysértést állapít meg; a magyar határozat felülvizsgálatáról a Legfelsőbb Bíróság döntött 2009-ben. A „Brüsszel” megnevezés is téves: a strasbourgi bíróság az Európa Tanács, nem az Európai Unió szerve.
„Korbely János karhatalmista volt.”
A strasbourgi ítéletben rögzített tényállás szerint Korbely 1956 októberében a Magyar Néphadsereg századosa, a tatai tiszti iskola tanfolyamparancsnoka volt, és ebben a beosztásában kapott parancsot a rendőrség épületének visszaszerzésére; a „karhatalmista” megjelölést az ügy dokumentumai nem támasztják alá.
„A strasbourgi döntés azt mondta ki, hogy 1956 nem forradalom volt, és a történteket köztörvényes bűncselekményként kell értékelni.”
Az ítélet ilyet nem mond. Azt kifogásolta, hogy a magyar bíróságok nem vizsgálták az emberiség elleni bűncselekmény további elemeit (állami politika, széles körű vagy szisztematikus támadás), és hogy Kaszás Tamás a megállapított tények alapján nem minősült a genfi közös 3. cikk szerinti védett személynek.
„Mészáros Gábor bajtársait, harcostársait gyilkolta meg Korbely János a tatai sortűzben.”
Tata önkormányzati beszámolói, a helyi lapok és a Mészáros Gáborról szóló életrajzi közlések a kórházi munkástanácsban és a nemzeti tanácsokban betöltött szerepét rögzítik, a sortűz három halálos áldozatához fűződő személyes vagy szervezeti bajtársi viszonyt egyik általunk elért forrás sem írja le.
„Velkey György azzal, hogy felállva tapsolt és köszöntötte Baka Andrást, megtagadta a dédapja emlékét.”
A tények igazak (2023-as beszéd, taps, köszöntő bejegyzés), de a taps a tudósítások szerint az eredményhirdetés utáni közös parlamenti gesztus volt, a köszöntő bejegyzés szövege pedig a megválasztást üdvözli, a Korbely-ügyet nem érinti. Az „árulás” minősítés ráadásul arra a téves előfeltevésre épül, hogy Baka felmentette Korbelyt.
Ez a keretezés az ítélet szövegéből indul ki: a strasbourgi bíróság nem Korbely bűnösségét vizsgálta, hanem azt, hogy az emberiesség elleni bűncselekményi minősítés megfelelt-e a „nincs büntetés törvény nélkül” elvének és az előreláthatóság követelményének. Ebből következően a döntést nem tekinti felmentésnek: a magyar büntetőítéletet Strasbourg nem semmisítette meg, a magyar felülvizsgálat pedig a többi sértett tekintetében fenntartotta az emberiség elleni bűncselekményi minősítést. Azt is felhozza, hogy Baka bírói pályáját korábban éppen a ma őt bíráló oldal támogatta. A keretezés szerint egy testületi bírói szavazatból nem következik 1956 örökségének elutasítása vagy az államfői méltatlanság. A Velkey-szálra ez az oldal érdemben nem válaszolt: sem Velkey, sem a pártja nem tett közzé cáfolatot, így az ellenérv itt a nyilvános dokumentumokból következik – a taps kollektív parlamenti gesztus volt, a köszöntő bejegyzés pedig nem foglal állást a Korbely-ítélet történelmi vagy jogi kérdéseiben.
Ugyanez a tábor 2026 májusában éppen korábbi döntésekre hivatkozva minősített közjogi tisztségviselőket vállalhatatlannak: a kormánypárti képviselő nyilvános felszólítása szerint a legfőbb ügyésznek, a Kúria, az Alkotmánybíróság, az OBH, a NAIH, a GVH és az ÁSZ vezetőinek azért kellene haladéktalanul lemondaniuk, mert „az utóbbi években, évtizedekben számtalan olyan döntést hoztak meg, vagy éppen nem hoztak meg”, amely rombolta a jogállamiságot. A most hangoztatott tétel – hogy egy korábbi döntésből nem vezethető le a tisztségre való alkalmatlanság – ezzel áll szemben.
„Baka András 1994 és 2008 között három cikluson át volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja, posztjára 2001-ben a Fidesz-kormány jelölte.”
Az Országgyűlés és a Sándor-palota hivatalos életrajza szerint Baka 1991 és 2008 között, két cikluson át volt strasbourgi bíró – a „1994–2008, három ciklus” adat ettől eltér. A 2001-es kormányzati jelölésre az általunk elért forrásokban csak a képviselő saját állítása szolgál bizonyítékul.
„A strasbourgi döntés szakmailag magától értetődő, technikai jellegű jogi megállapítás volt.”
A tizenhét tagú nagykamarából hat bíró különvéleményt írt, és a Btk.-hoz kiadott, az Országos Bírósági Hivatal honlapján közzétett kommentár a Bíróság „egyik legrosszabb döntésének” nevezi az ítéletet. A döntés jogi tartalma tehát vitatott maradt, még ha a „felmentés” szó akkor sem illik rá.
„A magyar eljárás a strasbourgi ítélet után is fenntartotta Korbely elítélését.”
A 2009. február 9-i felülvizsgálati ítélet a Kaszás Tamás sérelmére elkövetett cselekményt kivette a minősítés alól és elévülés miatt megszüntette e részben az eljárást; a másik négy sértett vonatkozásában viszont fenntartotta az emberiség elleni bűncselekményt. Ez tehát nem változatlan helybenhagyás volt, hanem részleges korrekció.
1956. október 26-án a tatai járási rendőrkapitányság épületét a felkelők elfoglalták és lefegyverezték a rendőröket. Korbely János százados, a tatai Dózsa Páncélos és Lövésztiszti Iskola tanfolyamparancsnoka mintegy tizenöt fős, géppisztolyokkal, golyószórókkal és kézigránátokkal felszerelt tiszti különítménnyel érkezett a helyszínre. A belső udvaron már csak néhány lefegyverzett rendőr és öt civil tartózkodott; a magyar bíróságok megállapítása szerint Korbely…
„Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2008. szeptember 19-én 11–6 arányban megállapította az Egyezmény 7. cikkének sérelmét a Korbely kontra Magyarország ügyben, és Baka András a többséghez tartozott.”
Az ítélet rendelkező része szó szerint így szól, a bírói névsorban Baka András szerepel, a hat különvéleményt Lorenzen, Tulkens, Zagrebelsky, Fura-Sandström, Popović és Loucaides bírák jegyezték. Baka 2008 októberében maga is megerősítette: „szavazatommal én is ezt támogattam.”
„1956. október 26-án a tatai rendőrkapitányságon Korbely János százados tűzparancsot adott és maga is lőtt; három ember (Kaszás Tamás, Rónavölgyi Béla, Senkár János) meghalt, ketten (Balázs István, Fasing Sándor) súlyosan megsebesültek.”
Ezt a tényállást a magyar bíróságok állapították meg, és a strasbourgi ítélet is ezt ismerteti; Tata önkormányzatának helytörténeti összefoglalói ugyanezt a névsort és lefolyást közlik.
„A strasbourgi bíróság nem magyar büntetőbíróságként járt el, nem döntött Korbely bűnösségéről, és a magyar büntetőítéletet nem semmisítette meg.”
Az ítélet 73. pontja kimondja: „nem feladata, hogy a kérelmező egyéni büntetőjogi felelősségéről döntsön”. A Bíróság az elítélés jogalapját, az előreláthatóságot vizsgálta; hatályon kívül helyezésre nincs hatásköre.
„A Legfelsőbb Bíróság 2009. február 9-i felülvizsgálati ítélete a Kaszás Tamás sérelmére elkövetett cselekményt kivette az emberiség elleni bűncselekmény köréből és elévülés miatt megszüntette az eljárást, a többi sértett vonatkozásában viszont fenntartotta a minősítést, és az ötéves büntetés is fennmaradt.”
A minősítés változását a Bfv. X. 1.055/2008/5. számú döntést idéző OBH-joganyag és Békés Ádám doktori értekezése is rögzíti. A büntetés fennmaradását csak korabeli tudósítás igazolja; a határozat teljes, hivatalos közzétételét nem találtuk, és Korbely 2005 óta feltételes szabadságon volt, tehát nem új büntetéskiszabásról volt szó.
„Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én 140 igen és 6 nem szavazattal köztársasági elnökké választotta Baka Andrást, aki augusztus 19-én lépett hivatalba.”
A 42/2026. (VIII. 11.) OGY határozat a Magyar Közlöny 109. számában jelent meg és rögzíti a hivatalba lépés napját; a szavazati arányt az Országgyűlés közleménye és a helyszíni tudósítások, a hivatalba lépést a Sándor-palota közleménye erősíti meg.
„Velkey György László 2023. október 26-án Tatán a dédapja, Mészáros Gábor emléktáblájánál mondott beszédet; Mészáros a tatai forradalmi szervek meghatározó alakja volt, akit 1957-ben letartóztattak és tíz évre ítéltek.”
Tata önkormányzatának 2023-as beszámolója névvel rögzíti a beszédet és a tízéves ítéletet; a helytörténeti források szerint Mészáros Gábor szülész főorvos a Kórházi Munkástanács, az Ideiglenes és a Komárom megyei Nemzeti Tanács tagja volt, 1957. május 29-én tartóztatták le, 1963-ban amnesztiával szabadult.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.