Mit hazudnak?

Tanács Zoltán korábbi munkahelye, az IFUA Horváth & Partners valóban kapott állami megbízásokat, 2021-ben például 12 millió forintos keretösszegű tanácsadást az egyetemi modellváltás támogatására. Hogy a miniszter személyesen díjat kapott volna „a kekvák kialakításáért”, azt egyetlen névtelen forrás állítja. Dokumentum nem köti őt személyesen a munkához, a több milliárdos összegek pedig konzorciumok teljes keretei.

Igaz, hogy a kormány 2026. október 27-én délelőtt még azt jelentette be, hogy az Otthon Start másnaptól megszűnik, és csak az aznapig aláírt adásvételi szerződésekre lehet igényelni, majd a miniszterelnök délután október 31-re (szerződés) és november 15-re (hitelkérelem) tolta ki a határidőt. A kampányígéret is valós volt. Vitézy Dávid szeptember 8-i „hazugság” vádja azonban egy konkrét törvényjavaslat tartalmára vonatkozott, nem a program jövőjére, augusztusban pedig a program felülvizsgálatát is bejelentette.

Egy dátum nélküli hangfelvételen egy azonosítatlan harmadik személy mondja el, hogy Bangó Sándort a Kontrollban kényszerítették a név kimondására, és a négymillió forint hátralékát egy András nevű személytől kapta meg. Ezt hatóság nem állapította meg, az érintettek tagadják, több lap helyreigazításban vonta vissza a hasonló állításokat, az október 21-én ismertté vált ügyészségi határozat pedig nem a Kontroll-interjú körülményeiről és nem a „Zsolti bácsi”-vádról döntött.

A kormány 2026. október 19–20-án bejelentette, hogy a 40 év feletti kétgyermekes anyákra nem terjeszti ki az szja-mentességet. A 2027 és 2029 közötti három lépcsőből így kimaradó 420–460 ezer nő pontosan megfelel a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium becslésének. A kampányban Magyar Péter és a Tisza nem jelentette be ezt a szűkítést: a családtámogatások megtartását ígérték, bár Magyar Péter 2025 februárjában a 2027–2029-es ütemezést „ócska hazugságnak” nevezte.

Forsthoffer Ágnes október 19-én pótolta a vagyonnyilatkozatából a 28 százalékos családi cégtulajdonát, de a kiegészítésben sem szerepel a Talajerőgazdálkodási Kft.-ben 2026 márciusáig viselt ügyvezetői tisztsége. Erről október 26. óta nem nyilatkozott, és a hivatalos munkarend szerint az Országgyűlés következő ülése hétfőn, november 2-án kezdődik. Nem igaz viszont, hogy az első ügyre adott reakció csaknem öt napig váratott magára, hogy korábban nem volt szankció, vagy hogy az osztalék jogilag fizetésnek számítana.

Igaz, hogy az orvosi kamarai tagság 2026. október 22-től ismét kötelező, és hogy a Magyar Orvosi Kamara szeptember 30-i tagfelvételi kérelmén a nemnél a „férfi” és a „nő” mellett „egyéb” is választható. Ez azonban a kamara saját nyomtatványán szereplő, nem kötelező, statisztikai célú mező. Nem vezet be harmadik nemet, nem a kormány döntése, és az orvosok megszólítására sincs hatással. Az október 13-án elfogadott gyermekvédelmi módosítással sincs kapcsolatban, a nyomtatvány ugyanis két héttel korábbi.

Az ügyészség szeptember 22-i, október 21-én nyilvánosságra került határozata csak a Juhász Péter Pál elleni eljárás Bangó Sándort érintő szexuális részét szüntette meg, a „Zsolti bácsi”-állításról nem döntött, ezért túlzás azt mondani, hogy ebből az egész ügy kitalált volta derült ki. Az viszont igaz, hogy Bangót névvel és arccal a Kontroll 2026. áprilisi interjúja vitte a nyilvánosság elé, korábban csak névtelenül szerepelt egy DK-videóban. A Kontroll október 21-én tényszerű cikkben ismertette a határozatot, a saját interjújának körülményeiről azonban nyilvánosan nem számolt el.

Igaz, hogy a Népszabadság 2026. október 26-án közölte az Iránytű Intézet hozzá került kutatását, amely szerint a Tisza egy kivétellel minden választói csoportban vezet, és ezt több nagy hírportál is átvette. Az is igaz, hogy Magyar Péter október 4-én, az erdőbényei kihelyezett kormányülés idején egy héten belüli 6 pontos javulásról írt, de nem a Tisza támogatottságáról, hanem a Tisza Fidesszel szembeni előnyéről, egy párt által rendelt, módszertan nélkül közölt mérés alapján.

Chronowski Nóra a Tisza Párt jelöltjeként 2026. szeptember 15-én valóban alkotmánybíró lett, és alkotmányjogászként nyilvánosan bírálta az LMBTQ-embereket érintő korlátozásokat. Arra azonban nincs nyilvános adat, hogy érdekvédelmi szervezet megbízásából dolgozott volna, így az „LGBTQ-lobbista” megnevezés tényként nem áll meg.

A 2027-re bejelentett kiskereskedelmiadó-emelés arányaiban valóban a közepes méretű, jellemzően magyar tulajdonú láncokat terheli a leginkább, de a külföldi láncokat nem segíti: nekik is ugyanannyival, legfeljebb 147 millió forinttal nő az adójuk. Az 1 milliárd forint alatti kisboltok mentesek maradnak, a legnagyobb, a kormány szerint többnyire külföldi tulajdonú cégek társasági adója pedig emelkedik, így nem igaz, hogy az adóemelések összességében a nyugati multiknak kedveznek. A hivatkozott gazdasági elemzés sem állít mást, a munkahelyek elvesztéséről pedig nincs adat.