Mit hazudnak?

A FIFA alapszabálya és az Olimpiai Charta valóban előírja a sportszervezetek politikai befolyástól való függetlenségét, a kormány pedig valóban kivette a köztestületeket, köztük a MOB-ot a sportvezetői összeférhetetlenségi szabályozás alól. Abból azonban, hogy a T/914-es törvényjavaslat miatt a magyar sportolókat kizárhatják a világversenyekről, semmi nem következik: a nemzetközi szövetségek nem jeleztek ilyen veszélyt, a NOB-hoz tartozó MOB-ot a javaslat már nem érinti, a korábbi felfüggesztések pedig egészen más jellegű kormányzati beavatkozások miatt történtek.

A 25–28 ezer forintos nettó növekedés a munkáltatók 4 százalékos nyitóajánlatán alapul, a 30 ezer forint pedig egy feltételes, a megállapodás szerint újratárgyalandó 14 százalékos emelésen, ezért egyik szám sem eldöntött; azonos bruttó emelés mellett az adójóváírással mindig több marad, mint a korábbi adórendszerben, így téves az a következtetés, hogy a régi rendszer többet adott volna.

A 25–28 ezer forintos nettó növekedés a munkáltatók 4 százalékos nyitóajánlatán alapul, a 30 ezer forint pedig egy feltételes, a megállapodás szerint újratárgyalandó 14 százalékos emelésen, ezért egyik szám sem eldöntött; azonos bruttó emelés mellett az adójóváírással mindig több marad, mint a korábbi adórendszerben, így téves az a következtetés, hogy a régi rendszer többet adott volna.

A kormány 2026. október 27-én valóban benyújtotta a 2027-es adócsomagot, és abban sok adóemelés van, de ugyanez a csomag valódi szja-csökkentést is tartalmaz: a 15 százalékos kulcs mellé a minimálbér kétszereséig adójóváírás jár, amely a minimálbéren 9 százalékra viszi le a terhet, és a kormány szerint 2,5 millió dolgozónak évi mintegy 250 milliárd forintot hagy meg, így hamis az a kép, hogy a csomag csak adóemelés, és az is, hogy az szja-csökkentés csak látszat.

A kormány 2026. október 27-én valóban benyújtotta a 2027-es adócsomagot, és abban sok adóemelés van, de ugyanez a csomag valódi szja-csökkentést is tartalmaz: a 15 százalékos kulcs mellé a minimálbér kétszereséig adójóváírás jár, amely a minimálbéren 9 százalékra viszi le a terhet, és a kormány szerint 2,5 millió dolgozónak évi mintegy 250 milliárd forintot hagy meg, így hamis az a kép, hogy a csomag csak adóemelés, és az is, hogy az szja-csökkentés csak látszat.

Forsthoffer Ágnes október 19-én pótolta a vagyonnyilatkozatából a 28 százalékos családi cégtulajdonát, de a kiegészítésben sem szerepel a Talajerőgazdálkodási Kft.-ben 2026 márciusáig viselt ügyvezetői tisztsége. Erről október 26. óta nem nyilatkozott, és a hivatalos munkarend szerint az Országgyűlés következő ülése hétfőn, november 2-án kezdődik. Nem igaz viszont, hogy az első ügyre adott reakció csaknem öt napig váratott magára, hogy korábban nem volt szankció, vagy hogy az osztalék jogilag fizetésnek számítana.

2026. október 26-án Budapesten valóban aláírták az EGT- és Norvég Alapok 254,1 millió eurós magyarországi megállapodását. Hamis viszont, hogy Norvégia ezért cserébe férne hozzá a belső piachoz, hiszen ez a hozzáférés 1994 óta az EGT-megállapodásból következik. Az Orbán-kormány maga is kérte és aláírta ugyanezeket a támogatásokat 2011-ben és 2020-ban. A keret nagyjából tizede jut civil szervezetekre, és arra nincs bizonyíték, hogy a pénzt propagandáért vagy „tiszás médiumoknak” osztanák.

Forsthoffer Ágnes október 19-én pótolta a vagyonnyilatkozatából a 28 százalékos családi cégtulajdonát, de a kiegészítésben sem szerepel a Talajerőgazdálkodási Kft.-ben 2026 márciusáig viselt ügyvezetői tisztsége. Erről október 26. óta nem nyilatkozott, és a hivatalos munkarend szerint az Országgyűlés következő ülése hétfőn, november 2-án kezdődik. Nem igaz viszont, hogy az első ügyre adott reakció csaknem öt napig váratott magára, hogy korábban nem volt szankció, vagy hogy az osztalék jogilag fizetésnek számítana.

Forsthoffer Ágnes október 19-én pótolta a vagyonnyilatkozatából a 28 százalékos családi cégtulajdonát, de a kiegészítésben sem szerepel a Talajerőgazdálkodási Kft.-ben 2026 márciusáig viselt ügyvezetői tisztsége. Erről október 26. óta nem nyilatkozott, és a hivatalos munkarend szerint az Országgyűlés következő ülése hétfőn, november 2-án kezdődik. Nem igaz viszont, hogy az első ügyre adott reakció csaknem öt napig váratott magára, hogy korábban nem volt szankció, vagy hogy az osztalék jogilag fizetésnek számítana.

A 2027-es költségvetési terv a kormány saját bontása szerint valóban 929 milliárd forint adóemelést, 264 milliárd forint lakossági adócsökkentést és 1465 milliárd forint kiadáscsökkentést tartalmaz, a „megszorítás költségvetése”, illetve a „háromszor és félszer annyit vesznek el, mint amennyit visszaadnak” kép azonban elhallgatja, hogy az adóemelések nagyobbik része nagyvállalatokat és milliárdosokat terhel, a háztartásoknak pedig a terv a 264 milliárdos adócsökkentésen túl családi pótlék-duplázást, béremeléseket és nyugdíjemelést is ad.