Mit hazudnak?

Ruff Bálint nem ismerte be, hogy szándékosan keverték össze a tetteseket az áldozatokkal: a 2026. szeptember 2-i mondata arról szólt, hogy a nyilvános hálózati nyilvántartás nem tesz különbséget a zsarolással és az önként beszervezett ügynökök között, a megfigyeltek, köztük Lezsák Sándor neve pedig november 4-én az ÁBTL közlése szerint adatfeldolgozási hiba miatt került az adatbázisba.

A 2027-es költségvetési terv a kormány saját bontása szerint valóban 929 milliárd forint adóemelést, 264 milliárd forint lakossági adócsökkentést és 1465 milliárd forint kiadáscsökkentést tartalmaz, a „megszorítás költségvetése”, illetve a „háromszor és félszer annyit vesznek el, mint amennyit visszaadnak” kép azonban elhallgatja, hogy az adóemelések nagyobbik része nagyvállalatokat és milliárdosokat terhel, a háztartásoknak pedig a terv a 264 milliárdos adócsökkentésen túl családi pótlék-duplázást, béremeléseket és nyugdíjemelést is ad.

A 2027-es költségvetési terv a kormány saját bontása szerint valóban 929 milliárd forint adóemelést, 264 milliárd forint lakossági adócsökkentést és 1465 milliárd forint kiadáscsökkentést tartalmaz, a „megszorítás költségvetése”, illetve a „háromszor és félszer annyit vesznek el, mint amennyit visszaadnak” kép azonban elhallgatja, hogy az adóemelések nagyobbik része nagyvállalatokat és milliárdosokat terhel, a háztartásoknak pedig a terv a 264 milliárdos adócsökkentésen túl családi pótlék-duplázást, béremeléseket és nyugdíjemelést is ad.

Az október közepén elhangzott öt hír mind megtörtént: a munkáltatók 6 százalék alatti minimálbér-emelést javasoltak, 2027-ben sem csökken a zöldség és a gyümölcs áfája, Budapesten válságos napok voltak a belgyógyászatokon, a 40 év feletti kétgyermekes anyák nem lesznek szja-mentesek, és kivezetik az árrésstopot. Néhány hír azonban nem lezárt kormányzati döntés: a minimálbér-javaslat a munkáltatóktól jött, az anyák adómentességének szűkítése egyelőre csak költségvetési terv.

2026. október 26-án, hétfő este, a Diáklista vasárnapi győzelme utáni napon tüntetők behatoltak a Vučić-közeli Informer TV belgrádi stúdiójába, köztük Dijana Hrka, akinek fia az újvidéki tragédiában halt meg; kiabálás, lökdösődés és bocsánatkérési követelés után a tüntetők kimentek, az épület előtt összecsaptak a rendőrökkel, aznap este pedig a Pink TV épületét is tojással dobálták. A diákmozgalom erőszakmentes ünneplésre szólított fel; azt, hogy a főszerkesztőt fizikailag megtámadták, csak az Informer állítja.

Az Iránytű Intézet 2026. október 26-án közölt kutatása valóban azt mutatja, hogy a Tisza minden korosztályban vezet, a 65 év felettiek körében is, de csak 42–30 arányban, vagyis a nyugdíjasok nem „csakis” a Tiszára szavaznának; „13 milliós” Tisza-tábort a kutatás nem közöl, és arra sincs forrás, hogy a felmérést Magyar Péter vagy a kormányoldal hozta volna nyilvánosságra.

Az az álláspont, hogy a háborúk, az energiaválság és a gazdasági bizonytalanság miatt a megélhetési költségek a „túlélés költségévé” váltak, ezért az Európai Uniónak fel kell lazítania a költségvetési korlátokat, „rugalmasságot és valódi forrásokat” kell adnia a családoknak és a vállalkozásoknak, ahogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kérte, különben a polgárok bizalma megrendül, és milliók kerülnek bajba.

Forsthoffer Ágnes október 19-én pótolta a vagyonnyilatkozatából a 28 százalékos családi cégtulajdonát, de a kiegészítésben sem szerepel a Talajerőgazdálkodási Kft.-ben 2026 márciusáig viselt ügyvezetői tisztsége. Erről október 26. óta nem nyilatkozott, és a hivatalos munkarend szerint az Országgyűlés következő ülése hétfőn, november 2-án kezdődik. Nem igaz viszont, hogy az első ügyre adott reakció csaknem öt napig váratott magára, hogy korábban nem volt szankció, vagy hogy az osztalék jogilag fizetésnek számítana.

Igaz, hogy Aleksandar Vučić 12 év után vereséget szenvedett a 2026. október 25-i szerbiai választáson, és az is, hogy 2026-ban rekordot döntöttek az uniós üzemanyagárak és nőtt a csődök száma. Ezek oka azonban elsősorban az iráni háborúhoz kötődő globális olajpiaci sokk, nem az EU működése. Az az állítás pedig, hogy „itt fizetjük a legnagyobb adót a Földön”, túlzó: Magyarországon valóban a legmagasabb az áfakulcs (27 százalék), a teljes adóterhelés viszont az uniós átlag alatt van.

Valós, hogy Szerbiában a diáklista nyert, hogy mindkét országban rekordközeli, illetve rekordmagas volt a részvétel, és hogy Orbán és Vučić gyorsan elismerte a vereségét. Félrevezető viszont, hogy a fiatalok buktatták meg a kormányokat: a felmérések szerint minden korcsoport többsége a változásra szavazott. Arra sincs adat, hogy a fiatalok 80–90 százaléka szavazott volna. A közvélemény-kutatók sem jósoltak egységesen Orbán- és Vučić-győzelmet: ezt főleg kormányközeli intézetek mérték. A közösségi médiás manipulációt semmi nem igazolja, a fiatalok munkanélkülisége pedig nem nő rohamosan.