Mit hazudnak?

Merkely Béla 2026. november 5-én valóban bejelentette, hogy 2027. január 1-jével lemond a Semmelweis Egyetem rektori posztjáról, és Magyar Péter ezt valóban a felsőoktatási „tisztítótűz” részének nevezte. Az „elüldözés” azonban erősebb a dokumentáltnál: formálisan saját lemondásról van szó, amelyet Merkely az új kuratóriummal kialakult bizalmi nehézségekkel indokolt, és a klinikaigazgatói, illetve orvosi munkájáról nem mondott le.

A 2027-es költségvetésről október 19–20-án bejelentett terv valóban szigorít: emeli a katások tételes adóját, az innovációs járulékot és a legnagyobb cégek társasági adóját, korlátozza az anyák szja-mentességét, és mintegy 1465 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat; hamis viszont az a kép, hogy a csomag általában sújtja a családokat, a nyugdíjasokat, a vállalkozásokat vagy a foglalkoztatást, mert ugyanez a terv megduplázza a családi pótlékot, a 680 ezer forint alatt keresők szja-ját csökkenti, emeli a kisnyugdíjakat, a társasági adó csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nő, a munkanélküliség emelkedése pedig a kormányváltás előtt indult.

A gyermekvédelmi törvény október 13-i módosítása, a vagyonadó és a kata emelése valós lépések (az utóbbi kettő október 19-én még csak egyeztetett tervezet volt), de nem igazolható, hogy a Tisza „baloldali” volta miatt születtek: a módosítás az uniós bíróság kötelező ítéletét hajtja végre, a Tisza EP-képviselői a jobbközép néppárti frakcióban ülnek, az pedig hamis, hogy a kormány Ukrajna oldalán beszállt a háborúba, hiszen fegyvert nem küld, és kimaradt az ukrajnai uniós hitelből.

Igaz, hogy Magyar Péter 2026. október 9-én és 12-én is távozásra szólította fel az ÁSZ és a GVH elnökét. Október 12-én az Országgyűlésben ezt mondta nekik: „Ha nem megy, segítünk”. Az is igaz, hogy az ÁSZ elnökének törvény szerinti havi bruttó keresete 2026 márciusától nagyjából 8,7 millió forint. Az viszont nem igazolható, hogy a felszólítás mögött személyes sértődés állna amiatt, hogy az ÁSZ elnöke a miniszterelnök volt feleségének párja. A felszólításnak nem is friss sérelem az előzménye: a miniszterelnök már a választás éjszakáján távozásra szólította fel a hivatalvezetőket. Ennek eszközéül saját szavai szerint a Déli Körvasút-ügyet, a pártfinanszírozás ellenőrzését és az MNB-alapítványokat hozta fel.

Orbán Viktor 2026. október 18-án Lakiteleken valóban azt mondta, hogy a letartóztatott fideszes politikusokat azért vitték be, hogy őt is bevihessék, de a letartóztatásokat bíróság rendelte el, a politikai cél pedig nem igazolt; az aranykonvoj-ügyről elhangzottak nem állnak meg: a pénzmosási nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a hét ukrán fegyvertelen banki alkalmazott volt, nem „fegyveres maffiózó”, a Hajdu Jánossal közölt gyanú pedig legalább kilencórás jogellenes fogva tartásról szól, nem másfél óráról.

A felsorolt beruházások valósak, és az ipar 2026-os növekedését valóban főként a BMW és a Mercedes új kapacitásai húzzák; az viszont túlzás, hogy a gazdaság „csak” Szijjártó Péter miatt nem dőlt be: az akkumulátoripar termelése csökken, a BYD még nem gyárt sorozatban, a többi beruházásról a cégek döntöttek, és a beruházásösztönzési döntéshozatal nem 2026 áprilisa óta, hanem már márciusban leállt, júliusban pedig újraindult.

A 2026-os gyárbezárások, a beruházások visszaesése és a munkanélküliség emelkedése valós, de a Tisza-kormányt okolni értük félrevezető. A bezáró cégek piaci és vállalatcsoport-szintű okokat neveztek meg, a beruházások 2023 óta esnek. A gyárbezárási honlap saját listája 4500 helyett 3878 főt ad ki, a foglalkoztatási államtitkárt pedig október 5-én kinevezték. Az „egymillió új munkahely” a KSH szerint nagyjából 800 ezer. A nyári munkanélküliség-növekedés sem elsősorban a fiatalokat érintette: egy év alatt a 15–24 évesek rátája hibahatáron belül, 15,1-ről 16,5 százalékra nőtt, a munkanélküliek számában pedig az 55–64 évesek körében volt a legnagyobb a növekedés.

Igaz, hogy a Tisza még ellenzékben azt ígérte, hogy „az adócsökkentés kormánya lesz”, és kormányon több adót emel vagy tervez emelni (dohány jövedéki adója, kata, vagyonadó, sportolói ekho). Az is helytálló, hogy a Fidesz ezek ellen szavazott, és hogy a dohányadó nagyjából kétmillió dohányzót érint. Hamis kép viszont, hogy adócsökkentés helyett csak adóemelés jött: az ígért gyógyszer- és tűzifaáfa-csökkentés 2026 szeptemberében hatályba lépett. Megalapozatlan közgazdasági szabály az is, hogy minden adóemelés rossz, és gazdasági teljesítményt csak adócsökkentéssel lehet növelni.

A 2026. október 6-i adóbejelentés tervezetként valós: a mostani katások havi tétele két lépésben, 2028-ra 50 ezerről 100 ezer forintra nő, a vagyonadó pedig 15–25 ezer magánszemélyt érinthet, nem megalapozott szakmai tétel viszont, hogy minden adóemelés munkahelyeket szüntet meg, nem igaz, hogy 2010 óta egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, és túlzás, hogy az emberek tizede ad munkát a többieknek, mert a KSH szerint a foglalkoztatottak 12 százaléka nem alkalmazott, és közülük is csak nagyjából egyharmadnak van alkalmazottja.

Igaz, hogy a Tisza még ellenzékben azt ígérte, hogy „az adócsökkentés kormánya lesz”, és kormányon több adót emel vagy tervez emelni (dohány jövedéki adója, kata, vagyonadó, sportolói ekho). Az is helytálló, hogy a Fidesz ezek ellen szavazott, és hogy a dohányadó nagyjából kétmillió dohányzót érint. Hamis kép viszont, hogy adócsökkentés helyett csak adóemelés jött: az ígért gyógyszer- és tűzifaáfa-csökkentés 2026 szeptemberében hatályba lépett. Megalapozatlan közgazdasági szabály az is, hogy minden adóemelés rossz, és gazdasági teljesítményt csak adócsökkentéssel lehet növelni.