Globalista vagy nemzeti? Avagy kinek az érdekei és elvárásai határozzák meg Magyarország…

AI-elemzés
A tizenöt pont több eleme dokumentálható, de a lista úgy állítja össze a képet, hogy a vállalások jó része még az Orbán-kormány uniós kötelezettsége volt, a migrációs paktum „elfogadása” pedig tényszerűen nem történt meg — a kormány éppen ezt tagadta meg.
Kettős mérce
A poszt azt kifogásolja, hogy a kormány brüsszeli elvárásokat teljesít, és név szerint az okosmérőprogramot, a szélerőmű-programot, az Integritás Hatóság jogköreit és a kiskereskedelmi különadó módosítását sorolja fel. A Lakmusz tényellenőrzése és a vonatkozó tanácsi határozat szerint ugyanezek a vállalások a szerző pártjának kormányzása alatt, a 2022-ben jóváhagyott magyar helyreállítási tervben keletkeztek: a terv legalább 290 680 okosmérő telepítését írta elő 2026 második negyedévéig, és a szélerőművi védőtávolságra, turbinamagasságra és teljesítménykorlátra vonatkozó „szükségtelen korlátozások” megszüntetését vállalta. Az Orbán-kormány ezt részben teljesítette is: 2023 decemberében a saját közleménye szerint az addigi 12 kilométeres védőtávolságot 700 méterre csökkentette, megszüntette a pályáztatási követelményt és az engedélyszám-korlátot, és a könnyített térségekben 199 méteres turbinamagasságot engedett. Az Integritás Hatóságot szintén az akkori kormány állította fel 2022-ben, uniós szupermérföldkőként, a kiskereskedelmi szektor különadójánál pedig a 2022-es terv „fokozatos kivezetést” vállalt — vagyis annál is többet, mint amit a 2026-os módosítás tartalmaz.



