Mit hazudnak?

A 2027-re benyújtott adócsomagban a kormány saját számai szerint is az adóemelések vannak túlsúlyban: nettó kb. 665 milliárd forint, ami több az 500 milliárdnál, és ez ellentétes a Tisza 2025-ös „adócsökkentés kormánya” ígéretével. A konkrét vállalati emelések valósak, de szűkebb kört érintenek, mint ahogy hangzanak. A „18 adóemelés, 3 adócsökkentés” arány egy ellenzéki és szakértői összesítésből ered, és következetlenül számol, mert több megszüntetett adónem kimarad belőle. Az sem igaz, hogy a beharangozott béremelésekből semmi sem lesz: a 2027-es költségvetési terv 603 ezer állami alkalmazott béremelésére 677 milliárd forintot tartalmaz.

Magyar Péter 2024-ben valóban 2027-től ígérte a 266 800 forintos minimálbér megduplázását. A 2027-es költségvetés a duplázás helyett a minimálbéren havi nagyjából 20 ezer forintos adócsökkentést hoz, a főállású katások tételét 100 ezer forintra emeli, és több vállalati adót is emel. Az egymilliós minimálbért viszont a ciklus végére, nem 2027-re ígérte, a 2027-es bruttó minimálbérről pedig október végén még tárgyaltak.

Valós, hogy a 2026. október 27-én benyújtott adótörvény-javaslat 2027. január 1-jétől sávosan visszahozná a reklámadót, 7,5 százalékos felső kulccsal, és hogy az adó árbevétel alapú. Hamis kép viszont, hogy a más uniós tagállamból számlázó techóriások kimaradnak belőle, és hogy a kormány őket kíméli: a törvény illetőségtől függetlenül adóztatja a reklám közzétevőjét, a 7,5 százalék csak a 40 milliárd forint feletti reklámbevételre jár, az első 500 millió pedig mentes.

2026. október 28-ig nem jelentettek be olyan 1500 milliárd forintos hitelcsomagot, amelyből 800 milliárd forint szélerőművekre menne: a 2027-es költségvetési bejelentésben az 1500 milliárd kiadáscsökkentés, a szélerőművek magántőkéből épülnek, az uniós helyreállítási hitel ismert tételei között szélerőmű nincs, a széltender nyertesei pedig még nem ismertek.

A Kiskunhalas környéki, rétegrepesztést igénylő tight gas kitermelés terve valós, a felsorolt kockázatok (milliós literes vízigény, indukált rengés, szennyezett visszaáramló víz) a technológia dokumentált kockázatai, és a 112 kutas terv a békési Corvinus-projektnél jóval nagyobb; ugyanakkor szakmailag nem palagázról van szó, a projektgazda nem óriásvállalat, hanem egy kanadai kiscég, a helyi hatásokról nincs nyilvános hatásvizsgálat, a kormány hallgatása és a Mi Hazánk egyedüli politikai fellépése pedig nem igazolható.

Igaz, hogy a kiskunhalasi koncessziót még az Orbán-kormány idején, 2025-ben kapta meg a CanCambria, 20 éves távlattal. Az is igaz, hogy Balotaszálláson feltáró kutakat és rétegrepesztéses vizsgálatokat terveznek, és hogy Karsai-Juhász Katalin 2026. október 27-én a minisztérium tájékoztatására hivatkozva azt közölte: a repesztés még nincs engedélyezve. Több európai ország valóban betiltotta a rétegrepesztést, de például Németország csak a nem hagyományos formáját, a Kiskunhalashoz hasonló homokkőben végzett repesztést nem.

Valóban bejelentették, hogy 2027-től az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz lép: 18–41 éveseknek, használt lakásra 3 helyett fix 5 százalékkal. Ez a havi törlesztőt és a felvehető hitelösszeget is érezhetően rontja. Hamis viszont az a kép, hogy a fix 3 százalék eltűnik, hiszen új lakásra megmarad, és a megkötött szerződések is érvényesek. Az sem igaz, hogy a kormány kategorikusan tagadott volna minden módosítást, vagy hogy „17 ezer lakás állt meg”. A gyakran emlegetett 3,5 százalékos „uniós piaci átlag” valójában az euróövezeti átlag, nagyjából 3,5–3,6 százalék. Ez euróban felvett hitelekre vonatkozik, ezért nem mérhető össze a forintban nyújtott magyar támogatott kamattal: a hazai piaci lakáshitelek kamata 6–7 százalék.

Jellinek Dánielt valóban két költségvetési csalási ügyben ítélték el, és egy hónap letartóztatás után, 2026. október 16-án valóban kikerült a börtönből, de nem csendben és nem szabadlábra: a bíróság nyilvános közleményben nyomkövetős házi őrizetet (ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletet) rendelt el, és indoklásként az elszigetelt szerepét és az együttműködését nevezte meg; semmilyen forrás nem igazolja, hogy a döntés mögött politikai háttéralku vagy „kiskapu” állna.

A 21 Kutatóközpont szeptember végi mérése szerint a Mi Hazánk a pártválasztók körében valóban 6-ról 11 százalékra, vagyis közel a duplájára erősödött. Ez a változás azonban a májusi és a szeptemberi mérés között, négy hónap alatt alakult ki, és a többi intézet ennél kisebb növekedést mért. Hogy az új szavazók honnan jöttek, azt nem mérték: a Fidesz gyengülését és a Tisza lemorzsolódását az intézet vezetője valószínű okként említette.

Magyar Péter az október 25-i szerbiai választás után valóban a Tisza áprilisi győzelmével vont párhuzamot, és a hétvégén Párizsban és Barcelonában is voltak zavargások, Milánóban pedig egy héttel korábban; az „Európa felébredése” kifejezést viszont nem találtuk a miniszterelnök idézett bejegyzéseiben, és a „lángokban álló nagyvárosok” túlzás: október 24-én a francia és az olasz tiltakozások erőszakossága elmaradt az előző hétvégéétől.