Mit hazudnak?

A kormány 2026. október 27-én benyújtott 2027-es adócsomagja valóban sok adóterhet növel, és nettó több száz milliárd forint többletbevételt vár, de az nem igaz, hogy ezek szinte minden vállalkozást sújtanak: a 15 százalékos társasági adó csak az 500 millió eurónál nagyobb árbevételű cégekre vonatkozik, a mikro- és kisvállalkozások mentesek az innovációs járulék alól, a rehabilitációs hozzájárulás pedig csak a 250 főnél nagyobb létszámú cégeknél nő; arra sincs adat, hogy a cégek az adóemelések miatt terveznének áremelést.

A 2027-es költségvetésről október 19–20-án bejelentett terv valóban szigorít: emeli a katások tételes adóját, az innovációs járulékot és a legnagyobb cégek társasági adóját, korlátozza az anyák szja-mentességét, és mintegy 1465 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat; hamis viszont az a kép, hogy a csomag általában sújtja a családokat, a nyugdíjasokat, a vállalkozásokat vagy a foglalkoztatást, mert ugyanez a terv megduplázza a családi pótlékot, a 680 ezer forint alatt keresők szja-ját csökkenti, emeli a kisnyugdíjakat, a társasági adó csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nő, a munkanélküliség emelkedése pedig a kormányváltás előtt indult.

Az ügyészség 2026. október 21-én nyilvánosságra került, szeptember 22-i határozata „kétséget kizáróan” arra jutott, hogy Bangó Sándor és a Szőlő utcai volt igazgató, Juhász Péter Pál között nem történt szexuális cselekmény. Ez a döntés azonban csak egy eljárásrészt zárt le. A beszámolók szerint nem érinti Bangó egyéb bántalmazásait, és a „Zsolti bácsi”-állításról sem döntött. Az sem megállapított tény, hogy Bangó valakinek a politikai érdekében vádolt volna. A Btk. szerint a hamis vádért valóban akár öt év szabadságvesztés is kiszabható, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indult. Bangó ellen viszont 2026. október 25-ig nem indult hamis vád miatti eljárás, és azt sem állapította meg senki, hogy szándékosan valótlant állított volna.

A Magyar Pétert Károlyi Mihállyal, Szálasi Ferenccel és Rákosi Mátyással egy sorba állító, 2025. szeptember 29-i Orbán-interjúrészlet vegyes: Szálasi német és Rákosi szovjet hatalomra juttatása történetileg megáll, Tarr Zoltán idézett mondata és Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselése is dokumentált. Károlyi Mihályt viszont nem a franciák „küldték”, Magyar Péter nem jelentette fel a volt feleségét, a „Csipke Józsika” pedig nem egy kultuszminiszter-jelölt könyve, hanem egy 2006-os novella.

A 2027-es költségvetés valóban hoz adóemeléseket (vagyonadó, kataemelés, nagyvállalati tao, az anyai szja-mentesség szűkítése) és kiadáscsökkentést, de az új lakások áfája nem emelkedik 27 százalékra, az állampapírokat nem adóztatják meg, a 9 százalékos társasági adót nem törlik el, a béremelések pedig nem maradtak ki a költségvetésből; a „soha nem látott megszorítás” képe elhallgatja az szja-csökkentést, a családi pótlék duplázását és a 677 milliárdos béremelési keretet.

Nem igaz, hogy Magyarország 2026 őszén újra az IMF hitelprogramjába került: az IMF nyilvántartása szerint 2008 óta nincs új megállapodás és nincs fennálló tartozás, a Pénzügyminisztérium október 14-én tagadta a hiteltárgyalást. Az aranytartalékot sem adták el, az MNB szerint 110 tonnán maradt. A reptér, az energiacégek és a bankok külföldi kézbe adásáról sincs döntés. Igaz viszont, hogy 2008-ban a Gyurcsány-kormány IMF-hitelt vett fel, és hogy az október 19-én bejelentett új adóterhek nagyobb része vállalatokat sújt, főleg nagyvállalatokat.

Orbán Viktor 2026. október 18-án Lakiteleken valóban azt mondta, hogy a letartóztatott fideszes politikusokat azért vitték be, hogy őt is bevihessék, de a letartóztatásokat bíróság rendelte el, a politikai cél pedig nem igazolt; az aranykonvoj-ügyről elhangzottak nem állnak meg: a pénzmosási nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a hét ukrán fegyvertelen banki alkalmazott volt, nem „fegyveres maffiózó”, a Hajdu Jánossal közölt gyanú pedig legalább kilencórás jogellenes fogva tartásról szól, nem másfél óráról.

A jászberényi vasútállomás felújításáról valóban még az előző kormány idején döntöttek, és a szerződést is akkor kötötték meg. A 80 százalékos átadáskori készültséget viszont semmi nem igazolja. A Hatvan–Jászberény négysávos útnál pedig nem igaz, hogy biztosított a forrás, és lezárult a kisajátítás és a közbeszerzés: a projekt a kormányváltáskor és azóta is tervezési szakaszban van, az építésről még nem született döntés.

A 2026. október 13–15. közötti lemondásokat (Tótth András államtitkár, Juhász Edit MEKH-elnök, Láng István OVF-főigazgató, Nagy László SZTFH-elnök) hivatalos közlések és több kiadó is megerősítette, az viszont, hogy „már három miniszter eljutott a felmondásig”, nincs alátámasztva: Kapitány István lemondási szándékáról csak névtelen forrásokra épülő sajtóértesülés van, amelyet a tárca és a miniszterelnök is cáfolt; Orbán Anitáról és Görög Mártáról pedig kizárólag meg nem nevezett források állítják ezt, és ugyanígy nincs független megerősítése a minisztériumi létszámstopnak és a 20–33 százalékos leépítésnek sem.

A Tisza-kormány őszi adóintézkedéseinek fő számai helytállnak, és a dohányadó novemberi emelése, valamint a védett üzemanyagár június végi kivezetése is valós, de a kata és a vagyonadó még egyeztetésre bocsátott tervezet, és a terhek szűk kört érintenek; az IMF október 8-i ajánlásai (progresszívebb szja, magasabb társasági adó, szűkebb kedvezmények) nem kormánydöntések; a 642, illetve 709 forintos üzemanyagár magas, de nem rekord; az pedig nem igaz, hogy a választási ígéretekből semmi nem valósult meg.