Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása‼️A Tisza Párt átverte a magyarokat, 18 adót emelnek meg jövőre! ❓Brutálisan megsarcolják a magyar vállalkozásokat! Mi lehet…
A kormány 2026. október 27-én benyújtott 2027-es adócsomagja valóban sok adóterhet növel, és nettó több száz milliárd forint többletbevételt vár, de az nem igaz, hogy ezek szinte minden vállalkozást sújtanak: a 15 százalékos társasági adó csak az 500 millió eurónál nagyobb árbevételű cégekre vonatkozik, a mikro- és kisvállalkozások mentesek az innovációs járulék alól, a rehabilitációs hozzájárulás pedig csak a 250 főnél nagyobb létszámú cégeknél nő; arra sincs adat, hogy a cégek az adóemelések miatt terveznének áremelést.
Időrend. A Tisza adóígéreteit még ellenzékben, a 2026. április 12-i kormányváltás előtt tette. Magyar Péter 2025. szeptember 5-én azt mondta, hogy minden adó csökken vagy változatlan marad, és az egyetlen új adónem a vagyonadó lesz. A 2027-es költségvetés adóintézkedéseit már a Magyar Péter vezette Tisza-kormány ismertette október 19-én és 20-án. Az adótörvény-csomagot, köztük a katajavaslatot (T/928.) és a társasági adóról szóló javaslatot, október 27-én este nyújtotta be az Országgyűlésnek. A Fidesz-frakció október 28-i közleménye már erre a benyújtott csomagra reagált. Október végén tehát az emelések benyújtott, de még el nem fogadott törvényjavaslatok voltak.
Az adóemelések köre valós és széles. A kormány október 28-i közleménye és a sajtóbeszámolók szerint 15 százalékra nő a legnagyobb cégek társasági adója, az innovációs járulék 0,3-ról 0,5 százalékra emelkedik, és a kiskereskedelmi adó 1–50 milliárd forint közötti sávjának kulcsa 0,15-ről 0,45 százalékra nő. Visszatér a sávos reklámadó (2,5, 4,5 és 7,5 százalék), szigorodik a cégautóadó, nő a rehabilitációs hozzájárulás, és többet fizetnek a bankok, az energiacégek, valamint a tömény szesz és a szivarok forgalmazói. A Pénzügyminisztérium október 20-i adatai szerint ezek 929 milliárd forint többletbevételt hoznak. Ezzel szemben 264 milliárd forintnyi lakossági adócsökkentés áll: a minimálbér szja-ja 9 százalékra csökken, és havi bruttó 680 ezer forint körüli keresetig sávos adójóváírás jár. A nettó hatás 665 milliárd forint plusz. Az, hogy a kormány összességében több adót szed be, tehát helytálló, és az 500 milliárdos szám inkább alábecsüli a hivatalos nettó összeget.
A terhek viszont nem érnek el szinte minden vállalkozást. A benyújtott javaslat szerint a 15 százalékos társaságiadó-kulcs csak azokra a cégekre és cégcsoportokra vonatkozik, amelyek árbevétele meghaladja az 500 millió eurót. A HVG számítása szerint ez 2025-ös adatokkal 192,7 milliárd forint, és nagyjából 123 vállalatot érint, minden más cégnél marad a 9 százalék. Az innovációs járulékot a mikro- és kisvállalkozásoknak továbbra sem kell megfizetniük, a kiskereskedelmi adó emelése a kormány szerint mintegy 3000 vállalkozást érint. A rehabilitációs hozzájárulás csak azoknál a munkáltatóknál nő, amelyek nem foglalkoztatnak 5 százaléknyi megváltozott munkaképességű dolgozót, és létszámuk eléri a 250 főt. A Portfolio által ismertetett sávok szerint egy hiányzó fő után a 250 fő alatti cégeknél marad a minimálbér kilencszerese, 1000 fő felett tizenötszörös lesz. A katánál valóban duplázódik a főfoglalkozásúak tétele (50 ezerről 100 ezer forintra), de ezzel együtt nő az ellátási alapjuk is.
Az áremelésekről és az elbocsátásokról a GKI októberi konjunktúrafelmérése ad adatot: a cégek 18 százaléka tervez áremelést, 14 százaléka létszámcsökkentést. A felmérés azonban az adótervek ismertetése előtt készült, és nem vizsgálta az adóemelések hatását, így nem igazolja, hogy a vállalkozások az adóemelések miatt terveznének áremelést. A munkanélküliség, a bérek és a bolti árak jövőbeli alakulása előrejelzés, amelyről hatásvizsgálat nem áll rendelkezésre.
„A Tisza-kormány 2027-re 18 adót, illetve adóterhet növelő intézkedést tervez.”
A 2026. október 27-én benyújtott csomag a társasági adó, az innovációs járulék, a kiskereskedelmi adó, a cégautóadó, a rehabilitációs hozzájárulás, a tömény szesz és a szivarok jövedéki adója, a bankok és az energiacégek terheinek emelését, a reklámadó visszavezetését, a vagyonadót és a sportolói kedvezmény szűkítését is tartalmazza. A 18-as szám az ellenzéki képviselőcsoport saját összesítése, és vegyesen számol új adókat, kulcsemeléseket és kedvezményszűkítéseket; a dohányadó-emelés például már 2026. november 1-jén hatályba lép.
„A kormány jövőre mintegy 500 milliárd forinttal több adót akar beszedni a lakosságtól és a cégektől.”
A Pénzügyminisztérium október 20-i számai szerint az adóemelések és szigorítások 929 milliárd forint többletbevételt hoznak, a lakossági adócsökkentés 264 milliárdot visz el, a nettó egyenlegjavulás tehát 665 milliárd forint. Az 500 milliárdos szám ennél kisebb, a forrását nem közölték; mindez terv, nem befolyt bevétel.
„A társasági adó, az innovációs járulék, a kiskereskedelmi adó és a rehabilitációs hozzájárulás emelése szinte minden vállalkozásnak súlyos terhet jelent.”
A 15 százalékos társaságiadó-kulcs csak az évi legalább 500 millió eurós (2025 végi árfolyamon 192,7 milliárd forintos) árbevételű cégeket érinti, ez a HVG szerint nagyjából 123 vállalat; a többieknél marad a 9 százalék. Az innovációs járulék alól a mikro- és kisvállalkozások mentesek, a kiskereskedelmi adó emelése mintegy 3000 céget érint, a rehabilitációs hozzájárulás pedig csak a 250 fő feletti, a kötelező 5 százalékos arányt nem teljesítő munkáltatóknál nő.
„A katás kisvállalkozók a jövőben a duplájára emelt adót fizetik.”
A 2026. október 27-én benyújtott T/928. számú javaslat szerint 2027-től a főfoglalkozású katások havi tétele 100 ezer forint a mostani 50 ezer helyett, közben jelentősen nő a társadalombiztosítási ellátási alapjuk. A poszt idején ez benyújtott törvényjavaslat volt, nem elfogadott törvény.
„A magyar vállalkozások az adóemelések miatt áremeléseket terveznek.”
A GKI októberi felmérése szerint a cégek 18 százaléka tervez áremelést a következő három hónapra, 8 százaléka árcsökkentést. Az adatfelvétel azonban a költségvetési és adótervek ismertetése előtt zárult, és nem kérdezett rá az adóemelésekre, így nincs adat arról, hogy az áremelési tervek az adóemelések miatt születnének.
„Az adóemelések miatt elbocsátások lesznek, kisebb lesz a béremelés, és nő a munkanélküliség.”
Jövőbeli hatásról szóló előrejelzés. A 2027-es intézkedések foglalkoztatási hatásáról nincs nyilvános hatásvizsgálat. A GKI októberi felmérésében a cégek 14 százaléka tervezett létszámcsökkentést, 7 százaléka bővítést, de ez is a tervek ismertetése előtti adat.
„A Tisza a választás előtt azt ígérte, hogy egyetlen adó sem emelkedik, és a vagyonadó lesz az egyetlen új adónem.”
Magyar Péter 2025. szeptember 5-én, még ellenzéki pártelnökként azt mondta, hogy „minden adó csökkenni fog vagy változatlan marad”, és az 1 százalékos vagyonadó lenne az egyetlen új adónem. A benyújtott csomagban viszont nő a nagyvállalatok társasági adója, és visszatér a reklámadó.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
