Mit hazudnak?

A Coca-Cola HBC Magyarország 2026. október 28-án, a dunaharaszti gyár 30. évfordulóján valóban bejelentette magyarországi története legnagyobb, 35 milliárd forintos (mintegy 100 millió eurós), több évre szóló beruházását. A 17 exportország, a mintegy 830 hazai beszállító és a nagyjából ezer közvetlen munkahely is egyezik a vállalat saját közléseivel.

A kormány 2026. október 27-én valóban bejelentette, hogy 2027 és 2030 között 633 milliárd forint uniós forrást fordít a Wekerle+ energetikai felújítási programra, és a kevésbé korszerű otthonok nagyobb támogatást kapnak; az ezermilliárd forint fölötti építőipari beruházás viszont közzétett számítás nélküli miniszteri becslés, a program pedig nem jövedelem szerint célzott.

Igaz, hogy a 2012 óta kormányzó Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić listája kikapott a 2026. október 25-i előrehozott választáson a közel két éve szerveződő diákmozgalomból kinőtt Egyetemista Listától, és hogy a győzelmet két egymást követő estén is tömegek ünnepelték: október 25-én éjjel, majd 26-án este a belgrádi Slavija téren és más városokban. A legyőzhetetlen Vučić képe is élt a szerb közbeszédben, de nem egységes „mondásként” tizennégy éven át: elemzők legyőzhetőnek tartották, a látszatot pedig a médiafölényhez és az egyenlőtlen versenyfeltételekhez kötötték.

A Széchenyi Kártya Programról és az Agrár Széchenyi Kártyáról szóló leírás, valamint a kkv-k kétharmados foglalkoztatási súlyáról és túlnyomóan hazai tulajdonáról szóló állítás megállja a helyét. A 2027-re bejelentett, közel 250 milliárd forintos összeg viszont 2026. október 26-án még csak a kormány közlése volt: a költségvetési törvényjavaslat ekkor nem volt nyilvános, és az összeg kisebb a 2026-os előirányzatnál.

Nem igaz, hogy az árrésstop nem tette olcsóbbá a bevásárlást, és az sem, hogy a boltok a kiesést más termékek fogyasztói árában fizettették meg a családokkal. A jegybank szerint az intézkedés 1,4 százalékponttal csökkentette az árszintet, rendszerszintű keresztárazást nem mutatott ki, a terhet pedig a láncok főként a beszállítókra hárították. Ez utóbbi alátámasztja, hogy a hazai termelők nehezebb helyzetbe kerültek, a kisboltok bezárási adatai viszont nem mutatnak általános ugrást. A kivezetés bejelentése és az, hogy az ágazati szervezetek kérték, valós.

Nem igaz, hogy az árrésstop nem tette olcsóbbá a bevásárlást, és az sem, hogy a boltok a kiesést más termékek fogyasztói árában fizettették meg a családokkal. A jegybank szerint az intézkedés 1,4 százalékponttal csökkentette az árszintet, rendszerszintű keresztárazást nem mutatott ki, a terhet pedig a láncok főként a beszállítókra hárították. Ez utóbbi alátámasztja, hogy a hazai termelők nehezebb helyzetbe kerültek, a kisboltok bezárási adatai viszont nem mutatnak általános ugrást. A kivezetés bejelentése és az, hogy az ágazati szervezetek kérték, valós.

A kormány valóban 1165 milliárd forintot tervez a rezsicsökkentésre 2027-ben, és bejelentett egy otthonkorszerűsítési programot is: 2030-ig 120 ezer otthon, évi 30 ezer, családi házanként legfeljebb 15,5, társasházi lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos felújítás, 600 milliárdos kerettel. Ezek egy még el nem fogadott terv elemei. Az 1100 milliárdos megrendelés becslés. A „panelházak 16 év után ismét” állítás pedig csak az önálló panelprogramra igaz, mert 2015-ben a panelházak is pályázhattak egy országos társasházi programban.

A kormány valóban 1165 milliárd forintot tervez a rezsicsökkentésre 2027-ben, és bejelentett egy otthonkorszerűsítési programot is: 2030-ig 120 ezer otthon, évi 30 ezer, családi házanként legfeljebb 15,5, társasházi lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos felújítás, 600 milliárdos kerettel. Ezek egy még el nem fogadott terv elemei. Az 1100 milliárdos megrendelés becslés. A „panelházak 16 év után ismét” állítás pedig csak az önálló panelprogramra igaz, mert 2015-ben a panelházak is pályázhattak egy országos társasházi programban.

Igaz, hogy az október 15–16-i EU-csúcson nem halasztották el a 2028-ban induló ETS2-t. A visegrádi országok és Olaszország közös nyomására a következtetésekbe csak annyi került be, hogy az Európai Tanács határidő nélkül felkéri a Bizottságot az ETS2 hatásvizsgálatának frissítésére. Az október 19-i pozsonyi V4-es energiaügyi miniszteri egyeztetést valóban bejelentették, és a Bizottság szerint az ipari áram- és gázárak 2–4-szer magasabbak a fő kereskedelmi partnerekénél. Túlzás viszont, hogy a vita nem a mostani energiaárakról szólt, és a literenkénti „akár 200 forintos” drágulás a Bizottság becslésének nagyjából négyszerese.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2026. október 16-án valóban feljelentést tett a Kisfaludy Program támogatásai miatt, de a 475 milliárd forint a program teljes, 2018 és 2026 között megítélt támogatási összege, nem a szabálytalannak gyanított rész: a tárca konkrét kifogásai ennél kisebb tételekre vonatkoznak, és bűncselekményt hatóság még nem állapított meg.