Mit hazudnak?

Fürcht Pál 2026. október 21-én a vizsgálóbizottság előtt valóban azt mondta, hogy nem ő küldött üzenetet Magyar Péternek, és tudomása szerint Rogán Antal emberei nem húztak ki iratokat. Ebből azonban nem következik, hogy a miniszterelnök hazudott volna: az üzenetet Fürcht ügyvédje küldte, és ezt Fürcht maga is elmondta. A miniszterelnök 2024-es telefonügyéről, illetve arról, hogy abban politikai utasításra próbáltak-e súlyosabb bűncselekményt fabrikálni, a meghallgatáson nem nyilatkozott, így azt sem cáfolta.

Az az álláspont, hogy ha Orbán Viktor lenne az ENSZ főtitkára, abból Magyarországnak legfeljebb diplomáciai és presztízsbeli haszna származna, gazdasági előnye, több uniós forrása vagy nagyobb politikai befolyása nem, ezért az ország „semmivel sem lenne előrébb”, a figyelmet pedig az ország „rendbetételére” kellene fordítani.

Nincs nyoma annak, hogy Magyar Péter és Matolcsy Ádám együtt buliztak volna a Tisza 2026. április 12-i eredményváróján. Az viszont igaz, hogy 2026. október 21-én elfogatóparancsot adtak ki Matolcsy Ádám ellen, és a hatóságok keresték.

A Save Europe Act aláírásgyűjtése valós, és a szervezők valóban egymillió aláírást tűztek ki célul, az Európai Bizottság azonban 2026. július 22-én megtagadta a kezdeményezés európai polgári kezdeményezésként való nyilvántartásba vételét, ezért az aláírások semmire nem kötelezik a Bizottságot. A szervezők legutóbbi nyilvános közlései ráadásul 750–770 ezer aláírásról szóltak, nem 800 ezer fölöttiről.

A Save Europe Act aláírásgyűjtése valós, és a szervezők valóban egymillió aláírást tűztek ki célul, az Európai Bizottság azonban 2026. július 22-én megtagadta a kezdeményezés európai polgári kezdeményezésként való nyilvántartásba vételét, ezért az aláírások semmire nem kötelezik a Bizottságot. A szervezők legutóbbi nyilvános közlései ráadásul 750–770 ezer aláírásról szóltak, nem 800 ezer fölöttiről.

A Dobbanjon Mozgalom egyesületalapítására kért 510 ezer forint úgy jelenik meg, mintha az alapítás elkerülhetetlen költsége lenne, pedig egyesületet ügyvéd és illeték nélkül is be lehet jegyeztetni, a közzétett ügyvédi díjak pedig ennek az összegnek a töredékei; a díjjelölés és a Terror Házába szóló meghívás sem ellenőrizhető.

Az az álláspont, hogy a szülői szerepeket a biológiai nem határozza meg: az apa férfi, az anya nő. A vélemény ezt megkérdőjelezhetetlen „biológiai valóságnak” tekinti, és az LMBTQ-mozgalommal, valamint a nemi identitás elismerésével szembeállítja.

A KDNP 2026. október 18-án valóban online petíciót indított a gyermekvédelmi törvény módosítása ellen, de az erre hivatkozott újpetrei foglalkozást nem a törvény tette lehetővé: a zárószavazás napján tartották, az osztályfőnök kezdeményezte, hetekkel korábban egyeztették, a törvény pedig akkor még hatályba sem lépett. A foglalkozás a nemi szerepekről és a pályaválasztásról szólt, nem szexualitásról. A szülők tájékoztatására és a fotók közzétételéhez adott hozzájárulásra nincs független dokumentum. Az alapítvány 2017 és 2021 között valóban kapott Soros-támogatást, a nemzetközi sajtó viszont nem ünnepelte Magyar Pétert a „genderküzdelem hőseként”.

Igaz, hogy az Országgyűlés 2026. október 13-án elfogadta a T/680-as gyermekvédelmi csomagot, amely törölte a homoszexualitás és a nemváltás megjelenítésére vonatkozó nevesített tilalmakat, és az is igaz, hogy ugyanaznap délelőtt, öt perccel a szavazás után bejelentették 4,2 milliárd euró uniós forrás felszabadítását. Ez a pénz azonban egy külön, korrupciós és közbeszerzési aggályok miatt indított eljárásban szabadult fel, amelynek lezárását a Bizottság már szeptember 23-án javasolta. A gyermekvédelmi törvényhez kötött, nagyjából 0,5–0,6 milliárd euró október 13-án is zárolva maradt. A törvény nem nyitja meg az iskolákat a „genderpropaganda” előtt, mert a külső előadókra vonatkozó megkötések és a tartalmi tilalom megmaradt. Az uniós jogi hátteret a kormány maga is kimondta, tehát nem titkolta el.

Az Országgyűlés 2026. október 13-án 139 igen és 51 nem szavazattal elfogadta a gyermekvédelmi törvénycsomagot. Ez kiveszi a homoszexualitás és a nemváltoztatás „népszerűsítésének” nevesített tilalmát, végrehajtja az EU Bíróságának ítéletét, és összefügg egy nagyjából félmilliárd eurós zárolt uniós forrással. Ugyanakkor nem csak az ítélet végrehajtásáról szól: a kórházban rekedt csecsemők ügyét, a közterületi reklámokat és a médiatartalmakat is szabályozza. Az október 16-i beszámolók szerint még kihirdetésre várt. A külső előadók nyilvántartásba vételét és a tartalmi tilalmat sem szünteti meg, így az iskolákat, az óvodákat és a médiát nem nyitja meg korlátozás nélkül. A 2022-es népszavazás mind a négy kérdésben érvénytelen volt, ezért nincs olyan kötelező eredménye, amellyel a módosítás szembemehetne.