A vélemény szerint az anyaság és az apaság a születési, biológiai nemhez kötött. Az apa szükségképpen férfi, az anya szükségképpen nő, és ez nem társadalmi megállapodás vagy egyéni választás kérdése, hanem természeti adottság. A vélemény ezt az LMBTQ-mozgalommal szemben fogalmazza meg. Elutasítja a nemi identitás jogi elismerését, valamint az azonos nemű vagy transznemű szülőket is magában foglaló családfelfogást.
A mondat ismert alkotmányos szövegre épül. Az Alaptörvény kilencedik módosítása 2020 decemberében iktatta be az L) cikkbe, hogy „az anya nő, az apa férfi”. A 2025-ös tizenötödik módosítás ezt azzal egészítette ki, hogy „az ember férfi vagy nő”. Az Alaptörvény 2026. július 19-től szeptember 30-ig hatályos szövege is tartalmazza ezeket a mondatokat. A Lakmusz összefoglalója szerint a módosítást akkor a „család intézményének védelmével” indokolták.
2026-ban, a kormányváltás után a kérdés újra a politikai vita tárgya lett. Az Országgyűlésben egy KDNP-s interpelláció arra kérdezett rá, hogy a kormány „továbbra is érvényben tartja-e”, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott. A Telex 2026. szeptemberi beszámolója szerint Magyar Péter miniszterelnök arról beszélt, hogy „mindenki azt szeret és úgy szeret, akit és ahogyan szeretne”, és ezzel összefüggésben kitért a hatályos Alaptörvény L) cikkére is. A Háttér Társaság 2026. szeptemberi értékelése szerint a kormány által benyújtott, a „propagandatörvényt” részben visszavonó javaslat az Alaptörvény ide vonatkozó passzusait érintetlenül hagyta. Az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-én ítéletet hozott a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárásban. Az ítélet a nem ciszgender és nem heteroszexuális személyeket érintő egyes rendelkezéseket hátrányosan megkülönböztetőnek minősítette.
A vélemény lényege forrásból nem dönthető el. Hogy egy embert apának vagy anyának a biológiai neme, a jogi státusza vagy a betöltött szülői szerep alapján kell-e tekinteni, az fogalmi és értékválasztás. Ugyanez igaz arra, hogy az államnak el kell-e ismernie a születési nemtől eltérő nemi identitást. Ezekről a kérdésekről a jogban, a tudományban és a politikában is nyílt vita folyik. A „biológiai valóság” hivatkozás egy meggyőződést fejez ki arról, hogyan kell ezeket a fogalmakat érteni. Nem mérhető tényállítás, amelyet egy adat igazolhatna vagy cáfolhatna. Az viszont ellenőrizhető, hogy a mondat a magyar Alaptörvény szövegének része.