A poszt tényváza nagyrészt helytálló: a KDNP augusztus 14-én benyújtotta a szentestés javaslatot, a Tisza nem vitte napirendre, szeptember 23-án pedig három tiszás képviselő saját javaslatot nyújtott be. A tiszás javaslat azonban bővebb, a Tisza már 2025 decemberében megígérte ugyanezt, a „csak a beterjesztő személye számít” következtetés pedig a szerző értelmezése, nem igazolt tény.
Kettős mérce
A poszt azt kifogásolja, hogy a kormánytöbbség nem enged tovább egy ellenzéki szentestés javaslatot, majd sajátot nyújt be belőle. A KDNP kormánypártként ugyanebben az ügyben ugyanígy járt el. Az Orbán-kormány idején, 2024. december 3-án a Vállalkozásfejlesztési Bizottság a jobbikos Balassa Péter azonos tárgyú T/9875. számú javaslatát 1 igen, 2 nem és 4 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba. A fideszes alelnök a vállalkozások terheivel indokolta az elutasítást. 2024. december 12-én a Fidesz–KDNP-többségű Törvényalkotási Bizottság is 8 igen, 21 nem és 5 tartózkodás mellett utasította el; a jegyzőkönyv szerint a bizottságban négy KDNP-s tag is ült, egyéni szavazataikat nem rögzíti. Balassa akkor jegyzőkönyvezetten megjósolta, hogy a kormánypártok később saját javaslatként terjesztik elő. 2025-ös javaslata szerint a kormánypárti többség 2022 óta kilencszer szavazta le a kezdeményezést. A KDNP ezután, már ellenzékben, 2026 augusztusában nyújtotta be saját T/500-as javaslatát. A HVG 2026. július 30-i beszámolója szerint egy másik KDNP-javaslat vitájában Latorcai Csaba KDNP-alelnök maga arra kérte a Tisza-többséget, hogy ne tegyék azt, amit többségi helyzetben korábban ő is tett.