Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása
A 2027-re benyújtott adócsomagban a kormány saját számai szerint is az adóemelések vannak túlsúlyban: nettó kb. 665 milliárd forint, ami több az 500 milliárdnál, és ez ellentétes a Tisza 2025-ös „adócsökkentés kormánya” ígéretével. A konkrét vállalati emelések valósak, de szűkebb kört érintenek, mint ahogy hangzanak. A „18 adóemelés, 3 adócsökkentés” arány egy ellenzéki és szakértői összesítésből ered, és következetlenül számol, mert több megszüntetett adónem kimarad belőle. Az sem igaz, hogy a beharangozott béremelésekből semmi sem lesz: a 2027-es költségvetési terv 603 ezer állami alkalmazott béremelésére 677 milliárd forintot tartalmaz.
Az ígéret dokumentált. 2025. augusztus 29-én és szeptember 15-én a Tisza saját közleményei szó szerint azt írták, hogy „a TISZA-kormány az adócsökkentés kormánya lesz”. Magyar Péter 2025. szeptember 5-én az ATV-ben azt mondta, hogy minden adó csökken vagy változatlan marad, és az egyetlen új adónem a vagyonadó lesz. Ezek a 2026. április 12-i kormányváltás előtt, ellenzékből tett ígéretek voltak. A 2027-es adócsomagot már a Magyar Péter vezette Tisza-kormány ismertette 2026. október 19–20-án, és október 27-én este nyújtotta be az Országgyűlésnek. Október végén ezek benyújtott, de még el nem fogadott javaslatok voltak.
Az egyenleg egyértelmű: a Pénzügyminisztérium október 20-i számai szerint az adóemelések és szigorítások 929 milliárd forint többletbevételt hoznak, a lakossági adócsökkentés 264 milliárdot visz el. A nettó többlet 665 milliárd forint, a GDP mintegy 0,7 százaléka. A csökkentő oldalon a legnagyobb tétel a minimálbér 9 százalékos tényleges szja-terhe és a havi bruttó kb. 680 ezer forintig fokozatosan csökkenő adójóváírás. A kormány szerint ez kb. 2,5 millió munkavállalót érint, és évi 250 milliárd forintot hagy náluk. Az emelések nagy része a legnagyobb cégekre, a bankokra, az energiacégekre és a kiskereskedelmi láncokra esik. A 15 százalékos társasági adó csak az évi legalább 500 millió eurós árbevételű cégekre vonatkozik, az innovációs járulék alól pedig a mikro- és kisvállalkozások mentesek.
A „18 adóemelés, 3 adócsökkentés” arány nem hivatalos összesítés. A 18-as számot a Fidesz-frakció október 28-i közleménye és egy október 22-i, szakértői elemzésre hivatkozó sajtóösszeállítás is használja. Ez utóbbi a csökkentő oldalon csak a vényköteles gyógyszerek nulla százalékos áfáját, a tűzifa 5 százalékos áfáját és a 2027-es szja-csökkentést sorolja fel. Az előbbi kettő már 2026 szeptemberében hatályba lépett, tehát nem a 2027-es adótervezet része. A két oldal mércéje eltér: az emelések közé kedvezményszűkítések és már korábban elfogadott lépések is bekerültek, a csökkentések közül viszont kimaradtak a megszüntetett adónemek. A HVG július 29-i összefoglalója szerint a Tisza-kormány júliusban elfogadott adótörvénye megszüntette a bevándorlási különadót, a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást, a szén-dioxid-kvótaadót pedig visszamenőleg eltörölte. A kormány közlése szerint az új lakások 5 százalékos áfája határidő nélkül megmarad. Az emelések túlsúlya tehát valós, a 18:3 arány azonban szelektív számoláson alapul.
A béremelésekről: a miniszterelnök október 19-i parlamenti bejelentése és a kormány október 20-i közleménye szerint a 2027-es költségvetés 677 milliárd forintot fordít legalább 603 ezer állami alkalmazott béremelésére. Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, a szociális ágazat 17,8, a rendvédelem bruttó 15, a nevelést-oktatást segítők nettó 21,5, a közművelődés 10,7 százalékot kap. A pedagógusok és az igazságügy emelésére 178 milliárd forint jut. A kormány maga is elismeri, hogy ezek elmaradnak a felhalmozott lemaradástól. Az orvosok, a honvédség és a kormánytisztviselők nem szerepelnek a listán, és a szociális ágazatnak a kampányban azonnalinak ígért 25 százalék sem valósult meg 2026-ban. A tervezett emelések tehát kisebbek és szűkebb körűek az ígértnél, de az az állítás, hogy „semmi sem lesz” belőlük, ellentmond a költségvetési tervnek.
„Magyar Péter azt ígérte, hogy a Tisza-kormány az adócsökkentések kormánya lesz.”
A Tisza 2025. augusztus 29-i és szeptember 15-i saját közlése szerint „A TISZA-kormány az adócsökkentés kormánya lesz”. Magyar Péter 2025. szeptember 5-én azt mondta: „minden adó csökkenni fog vagy változatlan marad”. Mindez a 2026. április 12-i kormányváltás előtt, ellenzékből hangzott el.
„A Tisza-kormány 18 adóemelést tartalmazó törvényjavaslatot nyújtott be.”
A 2026. október 27-én este benyújtott csomagban sok emelés van: 15 százalékos társasági adó a legnagyobb cégeknek, sávos reklámadó, emelt innovációs járulék, kiskereskedelmi adó és rehabilitációs hozzájárulás, cégautóadó, szesz- és szivaradó, kedvezményszűkítések. A kata átalakítása és a vagyonadó külön javaslatban jön. A „18” a Fidesz-frakció október 28-i közleményének saját számolása, és azon múlik, mit számolnak külön tételnek.
„Jövőre legalább 500 milliárd forinttal több adót szednek be az emberektől és a cégektől.”
A Pénzügyminisztérium 2026. október 20-i bemutatója szerint az adóintézkedések 929 milliárd forint többletbevételt hoznak, a lakossági adócsökkentés 264 milliárdot visz el. A nettó többlet így 665 milliárd forint, a GDP kb. 0,7 százaléka. Ez tervszám, nem befolyt bevétel, és az Országgyűlés még nem fogadta el a javaslatokat.
„Adócsökkentés helyett adóemelés jön: a valóság az ígéret fordítottja.”
Egyenlegében a csomag adóemelés, és a „minden adó csökken vagy változatlan marad” ígéret nem teljesül. A csomagban viszont benne van a megígért 9 százalékos minimálbéres szja és a havi bruttó kb. 680 ezer forintig járó adójóváírás. A kormány szerint ez 2,5 millió embernek évi 250 milliárd forinttal kevesebb adót jelent.
„A legnagyobb vállalatoknál 9-ről 15 százalékra emelik a társasági adót.”
A benyújtott javaslat és a kormány közlései szerint 2027-től 15 százalékos kulcs vonatkozik az évi legalább 500 millió eurós (kb. 180–190 milliárd forintos) árbevételű cégekre és cégcsoportokra. A többi cégnél marad a 9 százalék. A pénzügyminiszter szerint a kedvezmények miatt az effektív teher kb. 11 százalék lesz.
„Az innovációs járulékot csaknem a duplájára emelik.”
A járulék 2027-től az adóalap 0,5 százaléka lesz a mostani 0,3 helyett. Ez kb. 67 százalékos emelés, a „csaknem dupla” tehát kissé túlzó. A kormány október 20-i közleménye szerint a mikro- és kisvállalkozásoknak továbbra sem kell megfizetniük.
„A kiskereskedelmi adót a háromszorosára emelik.”
Csak egy sávban nő háromszorosára: az adóalap 1 és 50 milliárd forint közötti részének kulcsa 0,15-ről 0,45 százalékra emelkedik. Az első 1 milliárd forint adómentes marad. A kormány szerint mintegy 3000 vállalkozást érint.
„A rehabilitációs hozzájárulásból 35 milliárd forinttal többet szednek be a vállalkozásoktól.”
A 35 milliárd forint a Pénzügyminisztérium saját bevételi becslése. Az emelés csak a legalább 250 főt foglalkoztató cégeket érinti, és közülük is csak azokat, amelyek nem teljesítik a megváltozott munkaképességűek kötelező 5 százalékos arányát.
„Az adóemelések miatt kevesebb lesz a beruházás, elmaradnak a béremelések, munkahelyek szűnnek meg és emelkednek az árak, vagyis a terhet a családok fizetik meg.”
Jövőbeli hatásról szóló előrejelzés. A 2027-es vállalati adóemelések foglalkoztatási, ár- és beruházási hatásáról nincs nyilvános hatásvizsgálat, az áthárítás mértéke pedig adónemenként eltér, és előre nem mérhető.
„A kormány adótervében 18 adónem emelkedik, és mindössze 3 csökken.”
A 18:3 arány egy október 22-i szakértői-sajtóbeli összesítésből ered. A „3 csökkentés” két, már 2026 szeptemberében hatályba lépett áfacsökkentést (vényköteles gyógyszer, tűzifa) és a 2027-es minimálbéres szja-csökkentést számolja. A 18 emelés viszont kulcsemeléseket, új adókat, kedvezményszűkítéseket és már korábban elfogadott lépéseket vegyít. Kimaradt a csökkentések közül, hogy a júliusi adótörvény megszüntette a bevándorlási különadót, a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást, valamint (visszamenőleg) a szén-dioxid-kvótaadót, és az új lakások 5 százalékos áfája határidő nélkül marad. Az emelések túlsúlya összegben valós: 929 milliárd forint áll szemben 264 milliárddal.
„A beharangozott béremelésekből semmi sem lesz.”
A kormány 2026. október 19–20-i bejelentése szerint a 2027-es költségvetés 677 milliárd forintot fordít legalább 603 ezer állami alkalmazott béremelésére. Ebből az egészségügyi szakdolgozóknak átlagosan 17, a szociális ágazatnak 17,8, a rendvédelemnek bruttó 15 százalék jut. Ez a poszt idején terv volt, nem elfogadott törvény. A beígért emelések egy része valóban elmaradt vagy kisebb az ígértnél: a szociális ágazatnak ígért azonnali 25 százalék helyett 2027-re átlagosan 17,8 százalék jön, egyes ágazatok, például az orvosok és a honvédség, nem szerepelnek a listán. A „semmi” azonban ellentmond a dokumentált tervnek.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
