A posztban szereplő számok — 697 forintos dízel, 621–622 forintos benzin, 47 ezerrel kevesebb dolgozó, 9, illetve 4 százalékkal csökkenő beruházás, 500 fős győri gyárbezárás — egyenként helytállnak, de a „rekordmagas hiány és államadósság” csak forintban igaz (GDP-arányosan 2006 és 2011 rosszabb volt), és a poszt olyan folyamatokat köt a Tisza költségvetési javaslatához, amelyek forrása az örökölt hiánypálya, az európai dízelhiány és a német autóipar visszaesése.
Kettős mérce
A poszt az eladósodást rója fel a költségvetési javaslatnak, miközben a szerző és pártja ugyanezen a napon, 2026. szeptember 8-án olyan törvényjavaslatot nyújtott be — Bóka János az egyik előterjesztő —, amely visszaállítaná a 595, illetve 615 forintos hatósági üzemanyagárat. A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése szerint a védett üzemanyagárhoz kapcsolódó intézkedések a GDP 0,2 százalékával, a hozzájuk kötött jövedékiadó-csökkentés további 0,1 százalékával növelték a 2026-os hiányt. A bírált költségvetési pályát emellett részben az a törvény jelölte ki, amelyet még a fideszes többségű Országgyűlés fogadott el 3,7 százalékos hiánycéllal, majd 2025 novemberében Nagy Márton emelte 5 százalékra; a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2026 április végéig, tehát még az előző kormány idején, 3849,8 milliárd forint hiány halmozódott fel.