Mit hazudnak?

A 2027-re benyújtott adócsomagban a kormány saját számai szerint is az adóemelések vannak túlsúlyban: nettó kb. 665 milliárd forint, ami több az 500 milliárdnál, és ez ellentétes a Tisza 2025-ös „adócsökkentés kormánya” ígéretével. A konkrét vállalati emelések valósak, de szűkebb kört érintenek, mint ahogy hangzanak. A „18 adóemelés, 3 adócsökkentés” arány egy ellenzéki és szakértői összesítésből ered, és következetlenül számol, mert több megszüntetett adónem kimarad belőle. Az sem igaz, hogy a beharangozott béremelésekből semmi sem lesz: a 2027-es költségvetési terv 603 ezer állami alkalmazott béremelésére 677 milliárd forintot tartalmaz.

Igaz, hogy a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési tervezetben azzal számol, hogy jövőre már nem kell migrációs bírságot fizetni, és az is, hogy az Európai Ügyek Bizottságának október 27-i ülésén a kormány képviselője erre konkrét magyarázatot nem adott; a bírság megszüntetése viszont nem az illegális migránsok beengedésén múlik, hanem a menekültügyi eljárási szabályok uniós joghoz igazításán.

Magyar Péter 2026. április 16-án valóban megígérte a védett üzemanyagár fenntartását, a védett árat június 27-én mégis kivezették, és a pénzügyminiszter augusztusban azt mondta, hogy ennél többet nem lehet tenni; a „hazudott” vád és a belőle levont, rezsicsökkentésre vonatkozó párhuzam mégis félrevezető, mert a védett ár fenntartása már áprilisban az olajárhoz kötött, átmeneti vállalás volt, a kivezetéskor a piaci ár a védett szint alatt járt, a rezsicsökkentésre pedig a kormány 2027-re 1165 milliárd forintot tervez, a kataemelés pedig október közepén még csak tervezet volt.

A 2027-es költségvetésről október 19–20-án bejelentett terv valóban szigorít: emeli a katások tételes adóját, az innovációs járulékot és a legnagyobb cégek társasági adóját, korlátozza az anyák szja-mentességét, és mintegy 1465 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat; hamis viszont az a kép, hogy a csomag általában sújtja a családokat, a nyugdíjasokat, a vállalkozásokat vagy a foglalkoztatást, mert ugyanez a terv megduplázza a családi pótlékot, a 680 ezer forint alatt keresők szja-ját csökkenti, emeli a kisnyugdíjakat, a társasági adó csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nő, a munkanélküliség emelkedése pedig a kormányváltás előtt indult.

Egy 50 milliós, 25 éves hitelre 3, illetve 5 százalékkal számolva a 237 106 és a 292 295 forintos törlesztő pontos, és stimmel a havi 55 189, évi kb. 662 ezer forintos különbség, valamint a 21,1, illetve 37,7 millió forintos teljes kamatteher is. Ezek a számok azonban a maximális hitelösszegre és futamidőre igazak, és csak a használt lakásra felvett új hitelekre vonatkoznak. Az Otthon Start kivezetése 2026. október 20-án még csak bejelentés volt, a Wekerle+ hitelösszegét és futamidejét pedig még nem hirdették ki.

Forsthoffer Ágnes október 19-én pótolta a vagyonnyilatkozatából a 28 százalékos családi cégtulajdonát, de a kiegészítésben sem szerepel a Talajerőgazdálkodási Kft.-ben 2026 márciusáig viselt ügyvezetői tisztsége. Erről október 26. óta nem nyilatkozott, és a hivatalos munkarend szerint az Országgyűlés következő ülése hétfőn, november 2-án kezdődik. Nem igaz viszont, hogy az első ügyre adott reakció csaknem öt napig váratott magára, hogy korábban nem volt szankció, vagy hogy az osztalék jogilag fizetésnek számítana.

A KSH 2026. augusztusi építőipari adatai pontosak: a termelés 21,9 százalékkal nőtt, az új szerződések volumene 55,2 százalékkal esett, a szerződésállomány 11,4 százalékkal csökkent. Az új szerződések zuhanását viszont főleg a kiugró 2025. augusztusi bázis okozza, ezért nem igaz sem az, hogy leállt az építés, sem az, hogy feleannyi építkezés indult, sem az, hogy a dolgozók 55 százaléka munka nélkül marad. A kormány valóban meg akarja szüntetni az autópálya-koncessziót, de a döntése kifejezetten előírja a már megkezdett fejlesztések, így az M1-bővítés folytatását, tehát az M1 leállításának szándéka nem igazolható.

A KSH 2026. augusztusi építőipari adatai pontosak: a termelés 21,9 százalékkal nőtt, az új szerződések volumene 55,2 százalékkal esett, a szerződésállomány 11,4 százalékkal csökkent. Az új szerződések zuhanását viszont főleg a kiugró 2025. augusztusi bázis okozza, ezért nem igaz sem az, hogy leállt az építés, sem az, hogy feleannyi építkezés indult, sem az, hogy a dolgozók 55 százaléka munka nélkül marad. A kormány valóban meg akarja szüntetni az autópálya-koncessziót, de a döntése kifejezetten előírja a már megkezdett fejlesztések, így az M1-bővítés folytatását, tehát az M1 leállításának szándéka nem igazolható.

Az IMF 2026. október 8-i stábnyilatkozata valóban javasol progresszívebb szja-t, magasabb társasági adót és tőkejövedelem-adót, kevesebb áfakedvezményt, szűkebb támogatott energiakeretet, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését és a korai nyugdíjazás kivezetését; ezek azonban a rendes éves konzultáció kötelező erő nélküli ajánlásai, nem feltételei az uniós forrásoknak, az IMF-hitelről pedig csak névtelen sajtóértesülés szól. Az október 12-i parlamenti tudósítások szerint a miniszterelnök az IMF-ajánlásokat érintő felvetésre nem reagált érdemben, a kormány korábban viszont a nyugdíjkorhatár emelését nem tartotta aktuálisnak, és a rezsicsökkentés megtartását ígérte.

A Tisza-kormány első öt hónapjáról szóló felsorolás adataitöbbnyire valósak: november 1-jétől emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, a kata-tervezet 2027-től 100 ezer forintra emelné a főállásúak havi adóját, az IMF valóban adóemeléseket javasolt, a munkanélküliségi ráta augusztusra 4,7 százalékra nőtt, és a Fidesz védettár-javaslata nem került tárgysorozatba. Az üzemanyagár viszont nem rekordmagas: 2022-ben és 2023-ban is volt drágább. A munkanélküliség sem 4,2 százalékról indult, a foglalkoztatás pedig már a kormányváltás előtt csökkent.