Mit hazudnak?

Igaz, hogy a holland TTF gázár 2026. október 28-án 2022 decembere óta először átlépte a 100 euró/MWh-t, és hogy ez az amerikai Henry Hub-ár több mint tízszerese; az is igaz, hogy szakértők már tavasz óta figyelmeztettek. Az viszont túlzás, hogy az Európai Bizottság „szőnyeg alá söpörte” a problémát: már márciusban felszólította a tagállamokat, hogy kezdjék meg a felkészülést a télre.

Dan Jørgensen energiaügyi biztos 2026. október 28-án valóban stratégiainak nevezte a kőolaj-finomítást, és az Európai Bizottság szerint az elmúlt két évtizedben az uniós finomítók mintegy negyede bezárt, a kapacitás pedig nagyjából 10 százalékkal csökkent. A Bizottság ezt a mostani válságban sebezhetőségnek tartja. A válság fő kiváltó oka ugyanakkor a közel-keleti háború és az orosz finomítókat ért csapások, a leépülés mögött pedig nem csak politikai döntések, hanem piaci okok is álltak.

Ursula von der Leyen 2026. október 21-én az Európai Parlamentben valóban azt mondta, hogy az Oroszországgal szembeni energiaszankciók addig maradnak, amíg Oroszország be nem fejezi a háborút. Oroszországot megbízhatatlan energiaszállítónak nevezte, így az orosz energia elutasítása lényegében helytálló összefoglalás, csak a szankciók feloldásának háborús feltétele marad ki belőle.

Marine Le Pen 2026 októberében valóban toronymagasan vezette a 2027-es francia elnökválasztásról készült felméréseket, és az október 17-i zavargások után készült Ifop-mérésben 1–2 ponttal erősödött; ez azonban az egyetlen zavargások utáni kutatás volt, az Elabe közvetlenül előtte készült mérése pedig enyhe csökkenést mutatott, így az, hogy „valamennyi kutatásban” nőtt az előnye, túlzás.

A felvétel valódi: Marine Le Pen 2026. október 18-án, az október 17-i franciaországi zavargások után közzétett nyolcperces videóbeszédének részlete, és a magyar felirat hűen adja vissza; a zavargások és a túlnyomóan békés tüntetések ténye dokumentált, az viszont Le Pen politikai vádja, amelyet hatóság nem állapított meg, hogy pártok buzdítottak volna az erőszakra.

2026. október 17-én Milánóban valóban súlyos zavargások voltak a Dóm téren és környékén: a francia tiltakozások mintájára szervezett, drágaság elleni tüntetésről vált le több száz fiatal. A terjedő, éjszakai Dóm téri felvétel helyszíne és látványa összeillik ezzel, a készítés idejét azonban nem lehet ellenőrizni, a milánói erőszak pedig nagyságrendekkel kisebb volt a franciaországinál.

2026. október 17-én Párizsban valóban súlyos zavargások voltak, rendőrautókat is megtámadtak, és a megmozdulást eredetileg a megélhetési költségek, főleg az üzemanyagárak emelkedése ellen hirdették meg. A tiltakozáshoz azonban a diákmozgalom oktatási követelései és a rendőri erőszak elleni tiltakozás is csatlakozott, az pedig értelmezés kérdése, hogy a megélhetési gondok táplálják-e az erőszakot.

A magyar gazdaság valóban jóval gyengébben teljesít annál, amire a 2024-es hároméves bérmegállapodás épült, és az RTL 2026. október 16-án valóban arról számolt be, hogy a 2027-es minimálbér-emelés 14 százalék helyett 6 százalék alá csökkenhet, ez a szám azonban a munkáltatói szövetség (VOSZ) tárgyalási álláspontja, nem döntés. A megállapodás ráadásul eleve újratárgyalást ír elő, ha a gazdasági mutatók eltérnek a prognózistól.

Igaz, hogy az október 15–16-i EU-csúcson nem halasztották el a 2028-ban induló ETS2-t. A visegrádi országok és Olaszország közös nyomására a következtetésekbe csak annyi került be, hogy az Európai Tanács határidő nélkül felkéri a Bizottságot az ETS2 hatásvizsgálatának frissítésére. Az október 19-i pozsonyi V4-es energiaügyi miniszteri egyeztetést valóban bejelentették, és a Bizottság szerint az ipari áram- és gázárak 2–4-szer magasabbak a fő kereskedelmi partnerekénél. Túlzás viszont, hogy a vita nem a mostani energiaárakról szólt, és a literenkénti „akár 200 forintos” drágulás a Bizottság becslésének nagyjából négyszerese.

Igaz, hogy Wopke Hoekstra éghajlatügyi biztos 2026. október 12-én kizárta, hogy a Bizottság újra módosítsa az ETS2 menetrendjét vagy kialakítását, pedig Olaszország, Észtország és más tagállamok halasztást kértek. A halasztást azonban csak a tagállamok egy csoportja kérte. Az ETS2-t nem a Bizottság „veti ki”: a Parlament és a Tanács fogadta el kibocsátáskereskedelmi rendszerként, a kvótákat pedig az üzemanyag-forgalmazók vásárolják.