Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️ Le Pen valamennyi kutatásban növelte előnyét, így – ha engedik indulni – magasan ő a jövő évi elnökválasztás esélyese.
Marine Le Pen 2026 októberében valóban toronymagasan vezette a 2027-es francia elnökválasztásról készült felméréseket, és az október 17-i zavargások után készült Ifop-mérésben 1–2 ponttal erősödött; ez azonban az egyetlen zavargások utáni kutatás volt, az Elabe közvetlenül előtte készült mérése pedig enyhe csökkenést mutatott, így az, hogy „valamennyi kutatásban” nőtt az előnye, túlzás.
Időrend: 2026. október 17-én, szombaton Franciaországban a drágaság elleni országos tüntetésekhez zavargások és fosztogatások kapcsolódtak. Az első, utána készült elnökválasztási felmérést az Ifop-Fiducial végezte az LCI, a Le Figaro és a Sud Radio megbízásából: az online adatfelvétel október 17-én 20 órától 19-ig tartott, és 1928, választói névjegyzékben szereplő embert kérdeztek meg. Az eredményt október 20-án tették közzé. Az események francia belpolitikához tartoznak, a 2026. április 12-i magyarországi kormányváltáshoz nincs közük.
Az Ifop közleménye szerint Le Pen a tesztelt változatoktól függően 34–38 százalékot kapna az első fordulóban, és 18–22 ponttal előzné meg a második helyezettet, aki minden változatban Jean-Luc Mélenchon (15–20 százalék). Az intézet részletes jelentése és a Sud Radio beszámolója szerint az összes jelölttel számoló változatban Le Pen az október 12–14-i 34 százalékról 36-ra nőtt, a szeptember végi 32 százalékhoz képest pedig 4 ponttal. Ha a centrumot egyedül Gabriel Attal képviselné, 38 százalékot kapna. A második fordulóban minden párharcot megnyerne: Édouard Philippe ellen 56–44 (augusztus óta +4 pont), Raphaël Glucksmann ellen 57–43, Attal ellen 58–42, François Hollande ellen 59–41, Mélenchon ellen 68–32 arányban. Az Ifop igazgatója, Frédéric Dabi úgy értékelt, hogy Le Pen az egyetlen, aki profitált a történtekből.
A „valamennyi kutatásban” fordulat viszont nem áll meg. Október 21-ig az Ifop-mérés volt az egyetlen, amely a zavargások után készült. Az ugyanazokban a napokban közölt, de október 14–16-án, még a zavargások előtt felvett Elabe-felmérés szerint Le Pen enyhén gyengült: 31–33,5 százalékon állt, augusztushoz képest 1–1,5 ponttal kevesebben választanák, a Philippe elleni második fordulóban pedig változatlanul 52,5–47,5 arányban vezetett. A Toluna Harris október 5–8-i mérésében 35–37 százalékot kapott, nagyjából annyit, mint szeptember végén. Az emelkedés tehát egy intézet egyetlen mérésében látszik, abban viszont minden változatban.
Az oksági kapcsolatnál is óvatosság indokolt. Az Ifop-mérés a zavargások alatt és után készült, és a mérés vezetője az emelkedést az eseményekkel hozta összefüggésbe. A 2 pontos elmozdulás azonban a közölt 1–2,2 pontos hibahatár közelében van, és a francia elemzők is jelezték, hogy egyetlen felmérésből nem lehet az eredményt kizárólag az erőszaknak tulajdonítani. Hogy az emelkedés tartós-e, azt csak a későbbi mérések mutatják meg.
Az esélyesség viszont valós. 2026 októberében minden intézet első helyen mérte Le Pent, jellemzően 31 és 38 százalék között, és a tesztelt második fordulós párharcok mindegyikét megnyerte. A „ha engedik indulni” kitétel arra utal, hogy a jogi helyzete nem végleges. A párizsi fellebbviteli bíróság 2026. július 7-i ítélete 15 hónapra csökkentette a végrehajtandó választhatósági tilalmat, ez június 30-án lejárt, így Le Pen indulhat. Ő maga a Semmítőszékhez fordult, amely azt közölte, hogy a 2027. április 18-i első forduló előtt dönt.
„Marine Le Pen valamennyi közvélemény-kutatásban növelte az előnyét a francia elnökválasztásra vonatkozó mérésekben.”
Az október 17-i zavargások után október 21-ig egyetlen mérés készült: az Ifop október 17–19-i felmérése. Ebben Le Pen minden tesztelt változatban 1–2 pontot erősödött. Az Elabe október 14–16-i mérésében viszont augusztushoz képest 1–1,5 pontot veszített (31–33,5%), a Toluna Harris október 5–8-i mérésében pedig nagyjából stagnált (35–37%).
„Az erőszakos tüntetések hatására tovább nőtt Le Pen és a Nemzeti Tömörülés támogatottsága.”
Az Ifop október 17-én este 20 órától 19-ig tartó mérésében Le Pen az összes jelölttel számoló változatban 34-ről 36%-ra nőtt az október 12–14-i értékhez képest. Az Ifop vezetője szerint egyedül ő tudott profitálni az eseményekből. Ez azonban egyetlen, a zavargások közben és után készült mérés, és a változás a közölt 1–2,2 pontos hibahatár közelében van.
„Ha indulhat, Marine Le Pen a 2027-es francia elnökválasztás egyértelmű esélyese.”
Az Ifop október 20-án közölt mérése szerint az első fordulóban 34–38%-kal, 18–22 ponttal vezet a második helyezett előtt. A második fordulóban minden tesztelt párharcot megnyerne, 56–68%-kal. A fellebbviteli bíróság július 7-i ítélete után indulhat, a Semmítőszék döntése viszont még hátravan, és az első forduló előttre várható.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
