Mit hazudnak?

A poszt nemzetközi reaktorszámai nagyjából helytállnak, a videóban elhangzó „több épül, mint a történelemben bármikor” viszont hamis; Németország nem döntött a visszatérésről, és Magyarország sem fordul el az atomenergiától: a kormány a Paks II.-t vizsgálja felül, a Paks I. üzemidejének meghosszabbítását pedig elsőbbséggel kezeli.

Ennek a posztnak a tartalmát — például egy külső oldalon futó videót — a rendszerünk egyelőre nem tudja feldolgozni, ezért nem mondunk ki róla igaz/hamis ítéletet. Ez rólunk szól, nem a posztról, és később változhat.

TémaAz augusztusi ukrán biometán-szállítmány becsült ára és a tőzsdei gázárral való összevetése

Három valós elemből kormányzati cserét rak össze a poszt: 2027-től uniós rendelet tiltja az orosz gázt, az augusztusi 45 ezer köbméter biometánt egy magánkereskedő vette, Beregdarócnál pedig csak kis és időszakos, kereskedelmi alapú gázszállítás megy Ukrajna felé. Így azt a hamis képet adja, hogy az ország az orosz gázt drága ukrán biometánra cseréli, közben pedig orosz gázt ad Ukrajnának.

TémaA paksi hűtővízválság

A paksi kiesés miatti drága pótlóáram valós, a poszt azonban egy augusztusi, azóta lezárult költségfolyamatot mutat határtalannak, a leterhelést az üzemeltető műszaki indoklásával szemben „feleslegesnek” nevezi, és bizonyíték nélkül azt állítja, hogy „nagyobb erők” szándékosan akarják importfüggésbe terelni az országot.

A poszt jogi szabályként állítja, hogy a MOL állami felhatalmazás nélkül nem is tárgyalhatott volna, ilyen előírás azonban nem ismert, és a MOL saját közlése szerint a kormány bevonása nélkül írta alá a nem kötelező szándéknyilatkozatot. A „minden tizedik itt előállított olajtermék-molekula” állítás a magyar gázolajfogyasztás tizedére vonatkozó becslést forgatja ki.

Kapitány István valóban arról beszélt a Telexnek, hogy jövő őszre orosz gáz nélkül is megoldható az ellátás. A poszt szerzője szerint ezzel a miniszter a kereskedők kezére játszott, csakhogy a leválás időpontját nem ez a kijelentés hozta nyilvánosságra, hanem a februárban kihirdetett, közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet, és ezt a poszt nem említi.

A poszt csúcspontja, hogy Ausztria eljárást indított Magyarország ellen a fenékküszöb miatt, de ezt az osztrák minisztérium szeptember 7-én és 10-én cáfolta, és hivatalos eljárásnak nincs nyoma. A Bart Istvánra vonatkozó vád egy valós, osztrák minisztériumi támogatású Energiaklub-projektet fordít át személyes fizetett lobbizássá, az aláírási jogok hiányáról szóló állítást pedig a gazdasági tárca szeptember 5-től hatályos ideiglenes működési rendje meghaladta.

A paksi leállásról szóló előrejelzések változását és a dezinformációs vádat a poszt lényegében pontosan idézi, a „€550-ért vásárolunk, amit €100-ért le lehetett volna kötni” összevetés viszont egyetlen, kiugró órás csúcsárat állít szembe egy korábbi, átlagos jellegű árszinttel, a tényleges beszerzési árakról pedig nincs nyilvános adat.

A Lavrov-állítás nagyjából helytálló, de a poszt központi, a kínai vállalatokról szóló mondata egy videóban „hallottam olyan híreket” formában elhangzott, forrás nélküli értesülést közöl kész tényként, miközben a poszt előtti napokban a CATL éppen elindította debreceni cellagyárának próbaüzemét.

A poszt három elemből épít gyanús egybeesést, de a minisztériumi „Paks nélküli” tanulmányra nincs nyilvános nyom, az MVM vezérigazgató-cseréje három héttel a rekordvízállás előtt történt, a megnevezett helyettes államtitkár pedig nem az atomenergiáért felel, és nem ügyvezetőként irányította az Energiaklubot.