Mit hazudnak?

A poszt egy fémvisszanyerési hatásfok-számot mutat be úgy, mintha minden akkumulátorból új akkumulátor lenne, és három különböző termék tulajdonságát olvasztja egyetlen, „gyártott" akkumulátorrá — a gyártó saját adatai szerint a hidegtűrő cella –40 fokon a használható energia 90 százalékát tartja meg, az új akkumulátorokban felhasznált nyersanyagnak pedig 2025-ben csak 6–10 százaléka volt újrahasznosított.

A poszt egy valós eseménysorra — az IEA-készletfelszabadításra és a májusi Trump–Hszi-találkozóra — épít, de a kínai–amerikai „egyszerre” történt készletfelszabadítás összehangoltsága nem dokumentált, a „pozíciólezáró nettósítás” pedig nem a nemzetközi kereskedelmi jog nagyhatalmi alkukra vonatkozó fogalma, hanem pénzügyi szerződések lezárási szabálya.

TémaA paksi hűtővízválság

A kétoldali építés és a meder kimosódása valóban megtörtént, de ezek nem „iparági pletykából” ismertek: a kormány, a BME, a honvédelmi tárca és a vízügy hetek óta nyilvánosan közölte őket, az építmény összeomlását pedig az OVF vezetője tíz nappal a poszt előtt cáfolta.

A poszt egy meglévő, régen megépült atomerőmű üzemi önköltségét állítja szembe új szélerőművek becsült árával, és ebből vezeti le, hogy a különbséget az adófizetők állják — miközben a most futó szélpályázat hálózati csatlakozási jogot oszt, nem termelési támogatást, a videóban elhangzó 10 százalékos kihasználtság pedig az éves magyar adat mintegy fele.

A posztban felsorolt rugalmassági megoldások (aggregátori vezérlés, keresletoldali válasz, energiaközösség) valóban léteznek és a magyar jogban is szabályozottak, a pláza és a BorsodChem viszont a felvételen kimondottan képzeletbeli példa, a tárolásról és a szaldó kivezetéséről szóló mondat pedig egyszerűsítés.

Hivatalos szaúdi bejelentés nincs: az októberi európai olajmegvonás névtelen forrásokra épülő Bloomberg-értesülés, a posztban közölt 120–132 dolláros „ázsiai ár” pedig különböző napok, minőségek és ártípusok összerakása – a leggyakrabban idézett ománi hivatalos ár a poszt napján már 118,98 dollár volt.

A 65 euró/MWh fölötti téli határidős gázár igaz – a valóságban ennél is magasabb volt –, de az „olaszok elvitték a németek elől az algériai gázt” állítás lezajlott elvonásként adja elő azt, amit a források csak lehetséges versenyként írnak le, miközben a német importőr éppen júliusban kötött új algériai szerződést.

A poszt két, különböző magasságra és technológiára vonatkozó szélsebesség-számot állít egymás mellé, így azt a képet adja, hogy a tervezett turbinák nem tudnának termelni — a 130 méteren mért magyar adatok és a szakmai anyagok ezt nem támasztják alá.

A négy megnevezett európai politikus közül csak Merz esetében igaz a BlackRock-kapcsolat: Scholz munkajogász volt, nem Goldman Sachs-bankár, Macron a Rothschild & Cie-nél dolgozott, Sunak pedig a Goldman Sachsnál és két hedge fundnál – egyikük sem érkezett a BlackRocktól.

A poszt tényei jórészt igazak – június 27-én tényleg leterhelték Paksot, és a Duna augusztus 4-én hajnalban valóban emelkedni kezdett eső nélkül –, de a „csoda” keret megrendezett drámát sugall ott, ahol nyilvános vízmérce-adat, 1,5–2 centis szokásos ingadozás és egész Európát sújtó aszály áll.