Mit hazudnak?

Igaz, hogy az 1919-es északi hadjáratba sokan hazafias indíttatásból álltak be, és hogy Eperjesen 1919. június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot, ami rontotta a hadsereg morálját. Arra viszont nincs forrás, hogy egy vörös parancsnok megtiltotta volna a magyar zászló kitűzését: a kikiáltásról Kun Béla politikai vezetése döntött előre. A hadsereg bomlásának fő oka pedig a történészek szerint a Clemenceau-jegyzék elfogadása utáni visszavonulás volt, nem önmagában a kikiáltás.

Magyarország az elmúlt években valóban a régió jelentős gáztranzit- és elosztó csomópontjává vált: 2025-ben 5,8 milliárd köbméter gázt szállított ki, főként Ukrajnába és Szlovákiába, kisebb részben Szerbiába és Horvátországba. Ausztria felé viszont fizikailag nem lehet gázt szállítani, osztrák vevők legfeljebb kereskedelmi úton jelennek meg. A svájci vevőkre és arra, hogy mennyit hoz ez az országnak, nincs ellenőrizhető adat.

Ursula von der Leyen, António Costa és Maia Sandu valóban részt vett a 2026. október 23-i budapesti állami megemlékezésen, és 1956-ban valóban Magyarországon tartózkodott Szerov KGB-elnök, Mikojan és Konyev marsall. Baka András strasbourgi bíróként tényleg a Korbelynek kedvező 11–6-os többséggel szavazott, de ezzel nem „jogászkodta el” az elítélését: a strasbourgi bíróság nem mentette fel Korbelyt, és a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben fenntartotta az ötéves szabadságvesztést.

Ursula von der Leyen, António Costa és Maia Sandu valóban részt vett a 2026. október 23-i budapesti állami megemlékezésen, és 1956-ban valóban Magyarországon tartózkodott Szerov KGB-elnök, Mikojan és Konyev marsall. Baka András strasbourgi bíróként tényleg a Korbelynek kedvező 11–6-os többséggel szavazott, de ezzel nem „jogászkodta el” az elítélését: a strasbourgi bíróság nem mentette fel Korbelyt, és a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben fenntartotta az ötéves szabadságvesztést.

Igaz, hogy a közmédia 2026. szeptember 3-án, a 444 bíráló cikkének megjelenése után azonnal levette az M5 „Ez itt a kérdés…” című műsorát, amelynek Tóth Máté energiajogász is vendége volt; azt viszont egyetlen forrás sem igazolja, hogy a döntés oka az összeesküvés-elméletek tárgyalása volt: a közmédia egy epizód témaválasztására és a csatornaigazgató ismételt szabályszegésére hivatkozott.

A Tisza-kormány energiapolitikájára épített kritika egyes tényei megállnak: a 480 forintos benzinár-követelés, a drágulás a védett ár kivezetése után, a miniszter „a piac meg tudja oldani” kijelentése és az is, hogy a tőzsdei alapú áramár ma többszöröse a rezsicsökkentett árnak. Kész tényként mutat be viszont olyat, ami nem történt meg, és amit egyetlen dokumentum sem támaszt alá. A lakossági áram hatósági ára megmaradt, a kormány 2027-re 1165 milliárd forintot tervez a rezsicsökkentésre. A tőzsdekövető tarifa önkéntes, és csak a sávhatár fölötti fogyasztásra vonatkozik. Az okosmérő-program sem a rezsivédelem lecserélését szolgálja: uniós helyreállítási vállalás, amely már az előző kormány terveiben is szerepelt. Új szélerőműpark sem épül még.

Ursula von der Leyen, António Costa és Maia Sandu valóban részt vett a 2026. október 23-i budapesti állami megemlékezésen, és 1956-ban valóban Magyarországon tartózkodott Szerov KGB-elnök, Mikojan és Konyev marsall. Baka András strasbourgi bíróként tényleg a Korbelynek kedvező 11–6-os többséggel szavazott, de ezzel nem „jogászkodta el” az elítélését: a strasbourgi bíróság nem mentette fel Korbelyt, és a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben fenntartotta az ötéves szabadságvesztést.

Az az álláspont, hogy a Mi Hazánknak a német AfD mintájára magyar „Alternative für Ungarn”-ná kell válnia: modern, szalonképes, de világnézetében hajthatatlan jobboldali-szuverenista párttá, amely a Tiszától jobbra álló, „lokális” szavazókat integrálja, és ehhez le kell vetnie a ’90-es évekből hozott terheit, például a roma közösséget érintő parlamenti botrányokat.

A műegyetemi 16 pont és a történeti szakirodalom alapján igaz, hogy 1956-ban a nemzeti függetlenség, élén a szovjet csapatok kivonásával, központi cél volt, nyugati típusú gazdasági program pedig nem; a kizárólagos „nem a jólét, hanem a függetlenség” szembeállítás azonban leegyszerűsítő, mert a követelések között a többpárti demokrácia, a szabadságjogok, valamint bér-, norma- és beszolgáltatási követelések is hangsúlyosan szerepeltek.

Hamis, hogy Baka András Strasbourgban megakadályozta volna a tatai sortűz parancsnokának elítélését: Korbely Jánost 2001-ben jogerősen öt évre ítélték, a büntetést 2003 és 2005 között letöltötte, a 2008-as strasbourgi ítélet ezt nem semmisítette meg, és 2009-ben a magyar felülvizsgálat is fenntartotta az ötéves büntetést. Az igaz, hogy Baka a 11–6-os többséggel szavazott, amely kimondta az Egyezmény 7. cikkének megsértését, és az is, hogy Ursula von der Leyen beszédet mondott az október 23-i díszülésen.