Miközben a globalisták csicskája, Pfizer von der Leyen fog felszólalni Magyar Péteréknél 1956-ra emlékezve, az a Baka András fogja megkoszorúzni az áldozatok kopjafáit a “Magyar Köztársaság” nevében, aki Strasbourgban…

Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Miközben a globalisták csicskája, Pfizer von der Leyen fog felszólalni Magyar Péteréknél 1956-ra emlékezve, az a Baka András fogja megkoszorúzni az áldozatok kopjafáit a “Magyar Köztársaság” nevében, aki Strasbourgban…

Hamis, hogy Baka András Strasbourgban megakadályozta volna a tatai sortűz parancsnokának elítélését: Korbely Jánost 2001-ben jogerősen öt évre ítélték, a büntetést 2003 és 2005 között letöltötte, a 2008-as strasbourgi ítélet ezt nem semmisítette meg, és 2009-ben a magyar felülvizsgálat is fenntartotta az ötéves büntetést. Az igaz, hogy Baka a 11–6-os többséggel szavazott, amely kimondta az Egyezmény 7. cikkének megsértését, és az is, hogy Ursula von der Leyen beszédet mondott az október 23-i díszülésen.
Időrend: a tatai sortűz 1956. október 26-án történt. Korbely János elítélése (2001), a strasbourgi ítélet (2008. szeptember 19.) és a magyar felülvizsgálat (2009. február) is jóval a 2026. április 12-i kormányváltás előtt történt. Baka András megválasztása (2026. augusztus 11.) és az október 23-i 70. évfordulós megemlékezés viszont már a Tisza-kormány idejére esik.
A Lakmusz dokumentumokra épülő összefoglalója és a strasbourgi ítélet szerint a következő történt. A Legfelsőbb Bíróság 2001 novemberében „több emberen szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett” miatt ítélte öt év szabadságvesztésre Korbelyt, aki a tatai rendőrkapitányság udvarán tűzparancsot adott, és maga is lőtt. Korbely ezután fordult Strasbourghoz. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája nem azt vizsgálta, bűnös-e, hanem azt, hogy 1956-ban előrelátható volt-e, hogy tette a nemzetközi jog szerint emberiség elleni bűncselekménynek minősül. A testület 11–6 arányban úgy döntött, hogy ez nem volt bizonyított, ezért megsértették az Egyezmény 7. cikkét. Az ítélet bírói névsorában szerepel Baka András, aki a többséggel szavazott. Ezt 2008-ban maga is vállalta, és hozzátette: „Korbely János embert ölt”.
A strasbourgi döntés az elítélést nem akadályozta meg és nem semmisítette meg. Korbely addigra már letöltötte a büntetését: Baka 2026. októberi interjúja szerint „mire a mi döntésünk megszületett Strasbourgban, már leülte”, az Index szerint pedig 2003 márciusa és 2005 júniusa között. A Legfelsőbb Bíróság 2009-es felülvizsgálata a Kaszás Tamás elleni lövést egyszerű, elévült emberölésnek minősítette. A többi sértett tekintetében viszont fenntartotta az emberiség elleni bűncselekményt, és az ötéves büntetés is megmaradt. A szabotálás vádja tehát a tények szintjén hamis. A valós elem annyi, hogy Baka egy Korbelynek kedvező, de a büntetőjogi felelősségről nem döntő ítéletet szavazott meg.
Az október 23-i programról ez ismert: Ursula von der Leyen részvételét és beszédét a Bizottság október 19-én bejelentette, és a kormány beszámolója szerint a díszülésen uniós vezetők vettek részt. A 301-es parcellánál a kormány beszámolója szerint Magyar Péter és Ruff Bálint koszorúzott, Baka András a zászlófelvonáson volt jelen, majd a díszülésen beszélt. Arra, hogy az államfő kopjafáknál koszorúzott volna, nem találtunk forrást. A „globalisták csicskája” és a „langyos lábvíz” típusú fordulatok minősítések, ezeket nem értékeltük.
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond a 2026. október 23-i budapesti, 1956-os megemlékezésen.”
A Bizottság vezető szóvivője október 19-én bejelentette von der Leyen részvételét és beszédét. A kormány október 23-i beszámolója szerint a díszülésen uniós vezetők is részt vettek az Országházban.
„Baka András köztársasági elnök október 23-án megkoszorúzza az 1956-os áldozatok kopjafáit.”
A kormány október 23-i beszámolója szerint a 301-es parcellánál Magyar Péter és Ruff Bálint koszorúzott. Baka András a Kossuth téri zászlófelvonáson volt jelen, és a díszülésen beszélt. Arról, hogy kopjafáknál koszorúzott volna, nem találtunk hivatalos programot vagy beszámolót, de cáfolatot sem.
„Baka András tagja volt az Emberi Jogok Európai Bírósága Korbely kontra Magyarország ügyben eljáró nagykamarájának, és a többséggel szavazott.”
A 2008. szeptember 19-i ítélet bírói névsorában szerepel Baka András. A nagykamara 11–6 arányban mondta ki az Egyezmény 7. cikkének megsértését. Baka nem volt a különvéleményt jegyző hat bíró között, és 2008-ban maga is azt nyilatkozta, hogy „szavazatommal én is ezt támogattam”.
„Baka András strasbourgi bíróként megakadályozta, elszabotálta a tatai sortűz parancsnokának, Korbely Jánosnak az elítélését.”
A Legfelsőbb Bíróság Korbelyt 2001 novemberében jogerősen öt év szabadságvesztésre ítélte, és a büntetést 2003 és 2005 között letöltötte. Az EJEB ítélete szerint a bíróságnak nem feladata a büntetőjogi felelősségről dönteni, ezért a magyar ítéletet nem semmisítette meg. A 2009. februári magyar felülvizsgálat a többi sértett tekintetében fenntartotta az emberiség elleni bűncselekményi minősítést és az ötéves büntetést.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.