Mit hazudnak?

Az október 27-én benyújtott T/930. számú vagyonadó-törvényjavaslatot az Országgyűlés november 3-án általános vitában tárgyalta, és a szabályai pontosan így szerepelnek a szövegben: 1, illetve 1,5 százalékos kulcs, egymilliárd forintos küszöb, december 15-i hatálybalépés, legfeljebb 12, illetve 24 havi fizetési könnyítés, valamint a külön javaslatban szereplő 15 százalékos kilépési adó. Két dolog azonban pontosításra szorul: az évi 200 milliárd forint kormányzati becslés, amely nincs törvényben az adócsökkentésre elkülönítve, és túlzás azt állítani, hogy az adót semmilyen vagyonátrendezéssel nem lehet elkerülni.

Magyarország 2026. október 26-án Budapesten valóban aláírta a donorállamokkal a 2021–2028-as EGT- és Norvég Finanszírozási Mechanizmus 254,1 millió eurós (mintegy 92 milliárd forintos) végrehajtási megállapodásait, és az előző ciklus mintegy 215 millió eurója valóban elveszett. Az Ökotárs elleni 2014-es házkutatásról és a nyomozás megszüntetéséről szóló állítások is helytállnak. Pontatlan viszont, hogy a 2021–2028-as forrásból addig semmi nem jutott Magyarországra: a donorok által független kezelésben futó Civil Alap 2026 februárja óta pályáztat, és több körben ítélt meg támogatást.

A Pénzügyminisztérium 2026. október 26-án valóban feljelentést tett Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter utazásai és az NGM delegációinak külföldi kiküldetései miatt hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali vesztegetés elfogadása gyanújával. A 100 millió forint feletti kár viszont a feljelentő tárca saját számítása, amelyet nem részletezett, és amelyet hatóság még nem állapított meg.

A 2026. október 25-i szerbiai választást az újvidéki tragédia utáni tiltakozásokból kinőtt Diáklista nyerte önálló többséggel. Vučić még aznap este elismerte a vereségét, és ugyanebben a beszédben mondta azt is, hogy „üldöztetés célpontjai” lesznek, de senki sem fél. Az viszont nem igaz, hogy a közvélemény-kutatások szerint a diákoknak nem volt esélyük, arra pedig nincs teljes körű adat, hogy Vučić lett volna Orbán leggyakoribb tárgyalópartnere.

A kormány 2026. október 19–20-án valóban bejelentette, hogy 2027-től adójóváírással 9 százalékra csökken a minimálbér szja-ja. A kedvezmény a minimálbér kétszereséig, havi bruttó 680 ezer forintig fokozatosan kifut. A minimálbéreseknél ez nagyjából 9 százalékos, havi kb. 20 ezer forintos nettó többletet jelent, és az is kutatással alátámasztott, hogy a mai rendszerben az alacsony jövedelműek adóterhe arányaiban nagyobb. A 2,5 milliós érintetti kör és az ágazati 15–20 százalék viszont kormányzati becslés, a sávos kifutás pontos paraméterei nem ismertek, és az egész október végéig csak bejelentés, nem benyújtott törvényjavaslat.

A kormány 2026. október 19–20-i bejelentései szerint 2027-ben az egészségügy 510 milliárd, a szociális ellátás mintegy 734 milliárd forinttal kap többet (a GDP 3,8 százalékáról 4,3 százalékára). Ezek azonban egy be sem nyújtott költségvetési tervezet számai. A szakdolgozók 17 százalékos átlagos keresetnövekedésébe az szja-csökkentés is beleszámít, a szociális többlet pedig a családi pótlék 300 milliárdos duplázását is tartalmazza. A megbízhatóbb ügyeletre és a több orvosra, szakdolgozóra egyik nyilvános bontás sem nevez meg összeget vagy célszámot.

A kormány 2026. október 19–20-án valóban bejelentette, hogy 2027-től adójóváírással 9 százalékra csökken a minimálbér szja-ja. A kedvezmény a minimálbér kétszereséig, havi bruttó 680 ezer forintig fokozatosan kifut. A minimálbéreseknél ez nagyjából 9 százalékos, havi kb. 20 ezer forintos nettó többletet jelent, és az is kutatással alátámasztott, hogy a mai rendszerben az alacsony jövedelműek adóterhe arányaiban nagyobb. A 2,5 milliós érintetti kör és az ágazati 15–20 százalék viszont kormányzati becslés, a sávos kifutás pontos paraméterei nem ismertek, és az egész október végéig csak bejelentés, nem benyújtott törvényjavaslat.

Igaz, hogy Magyar Péter október 19-én napirend előtt mutatja be a 2027-es költségvetést, és hogy aznap tartják a 2026-os költségvetési törvény módosításának zárószavazását. Az is igaz, hogy október 23-án, pénteken állami megemlékezés lesz az 1956-os forradalom 70. évfordulóján. Az eredeti, 2025-ben elfogadott 2026-os költségvetés fő számai a Költségvetési Tanács szerint is messze elmaradtak a tényleges folyamatoktól.

A szegénységi számok és a szociális intézkedések leírása helytálló: a KSH szerint 2024-ben a lakosság 19,5, a gyermekek 23 százalékát érintette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, és az iskolakezdési támogatás, a két áfacsökkentés, valamint a 10 milliárdos tűzifakeret is a leírtak szerint valósult meg. A 2027. januári nyugdíjemelés viszont 2026. október 17-én még csak kormánydöntés és jogszabálytervezet volt, a 2027-es költségvetést még nem nyújtották be.

A 2026. október 6-án benyújtott T/796-os törvényjavaslat valóban önálló, a felügyelőbizottság irányítása alatti belső ellenőrzést hoz létre, a testület hatáskörét kiterjeszti az MNB többségi tulajdonú cégeire és alapítványaira, felére csökkenti a tiszteletdíjakat, a monetáris politikát pedig nem érinti; a százmilliárdos nagyságrendű veszteség az Állami Számvevőszék adatai alapján valós, de hogy a pénz „eltűnt”, azt bíróság még nem mondta ki.