Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA nagyobb vagyon nagyobb felelősséggel is jár: kedden az Országgyűlés előtt mutattam be a kormány vagyonadóról szóló…
Az október 27-én benyújtott T/930. számú vagyonadó-törvényjavaslatot az Országgyűlés november 3-án általános vitában tárgyalta, és a szabályai pontosan így szerepelnek a szövegben: 1, illetve 1,5 százalékos kulcs, egymilliárd forintos küszöb, december 15-i hatálybalépés, legfeljebb 12, illetve 24 havi fizetési könnyítés, valamint a külön javaslatban szereplő 15 százalékos kilépési adó. Két dolog azonban pontosításra szorul: az évi 200 milliárd forint kormányzati becslés, amely nincs törvényben az adócsökkentésre elkülönítve, és túlzás azt állítani, hogy az adót semmilyen vagyonátrendezéssel nem lehet elkerülni.
Időrend. Minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, „a kormány” tehát a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. A Pénzügyminisztérium október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a vagyonadó tervezetét, a véleményezés október 14-én zárult. A kormány október 27-én este nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/930. számú törvényjavaslatot, előadója Kármán András pénzügyminiszter. Ugyanaznap került a parlament elé a T/927. számú adócsomag is, amely a kilépési adót tartalmazza. Az Országgyűlés november 3-án, kedden folytatta le a vagyonadó általános vitáját. A javaslatot ekkor még nem fogadták el, a szabályok a parlamenti eljárásban változhatnak.
A javaslat szövege a fő paramétereket pontosan így tartalmazza. Az adó alapja a nettó vagyon egymilliárd forint feletti része (9. §). A kulcs 100 milliárd forintig 1, afölött 1,5 százalék (12. §). Bevallást csak annak kell beadnia, akinek adója keletkezik (29. §). A fizetési könnyítés legfeljebb 12, kivételesen 24 hónap (30. §). A hatálybalépés napja 2026. december 15. (36. §). Az első adókötelezettség a 2026. december 31-i vagyonállapoton alapul, az első határidő 2027. augusztus 31. Az értékelési szabályok is egyeznek a leírtakkal. Az ingatlanoknál sorrend van: 12 hónapon belüli ügyleti érték, legfeljebb tízéves indexált érték, a NAV tömeges értékelési modellje, végül szakértői forgalmi érték. A nem tőzsdei cégeknél a képlet egyharmad saját tőke és kétharmad, 15 százalékos tőkésítési rátával számolt hozamérték. Az ingóságoknál 3, illetve 10 millió forintos értékhatár érvényes.
A 15 ezres érintetti kör és az évi 200 milliárdos bevétel a kormány saját becslése. A minisztérium októberben 15–25 ezer érintettről beszélt. Az a megállapítás, hogy a bevétel „nagyrészt” fedezi a 2,5 millió embert érintő szja-csökkentést, számszerűen helytálló: a kormány szerint ennek költsége évi 250 milliárd forint, ennek a 200 milliárd mintegy 80 százaléka. Ez azonban politikai összekapcsolás, nem jogi kötés. A javaslat szerint a vagyonadó a központi költségvetés általános bevétele, és a minisztérium a teljes lakossági adócsökkentést 264 milliárd forintra tette.
Túlzó viszont az az állítás, hogy a vagyon átrendezésével nem lehet elkerülni az adót. Az adóelkerülés tilalma (4. §) valóban benne van a javaslatban, és a bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány és a hasonló külföldi konstrukció is önálló adóalany. A házastársak azonban a törvény szerint megoszthatják a közös vagyont, és mindkettőjüket külön egymilliárdos mentes sáv illeti meg. A korábbi tervezethez fűzött elemzések szerint a külföldi holdingon keresztül tartott magyar részesedést sem éri el az adó.
A kilépési adó feltételei (tíz évből legalább öt év belföldi illetőség, 500 millió forintos eszközérték vagy legalább 20 százalékos és 250 millió forintos részesedés, 15 százalékos szja, a készpénz és a bankbetét kivétele) egyeznek a T/927. számú javaslattal, amely 2027. január 1-jén lépne hatályba. Kiegészítés: EU- vagy EGT-államba költözéskor az adó megfizetése főszabályként kamatmentesen halasztódik, amíg az eszközt ténylegesen nem realizálják.
„A pénzügyminiszter 2026. november 3-án, kedden az Országgyűlés előtt mutatta be a kormány vagyonadóról szóló törvényjavaslatát.”
A T/930. számú javaslatot a kormány 2026. október 27-én nyújtotta be, a fedőlap szerint előadója Kármán András pénzügyminiszter. Az Országgyűlés november 3-i napirendjén a Telex aznapi összefoglalója szerint szerepelt a javaslat általános vitája.
„Az adó alapja a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része. A kulcs 100 milliárd forintig évi 1, afölött 1,5 százalék, az igazolt tartozások levonhatók, és akinek nettó vagyona egymilliárd alatt van, annak se adó-, se bevallási kötelezettsége nincs.”
A javaslat 9. § (1) bekezdése és 12. § (1) bekezdése pontosan ezt rögzíti. A 29. § (1) bekezdése szerint bevallási kötelezettség csak annak keletkezik, akinek vagyonadó-fizetési kötelezettsége is van.
„A szabályozás mintegy 15 ezer adóalanyt érinthet, és a kormány becslése szerint évi mintegy 200 milliárd forint bevételt hoz.”
Mindkét szám a kormány saját becslése, a Pénzügyminisztérium október 8-i háttérbeszélgetése és a miniszterelnök október 9-i tájékoztatója szerint 15–25 ezer érintettel. Előrejelzésről van szó, nem mért adatról, és a minisztériumi sáv felső vége 25 ezer fő.
„Közel 2,5 millió ember adócsökkentését nagyrészt a vagyonadó bevételéből fedezik.”
A kormány szerint a minimálbéres szja-csökkentés és az adójóváírás 2,5 millió munkavállalót érint, és évi 250 milliárd forintba kerül. Ennek a 200 milliárdos vagyonadó-becslés mintegy 80 százaléka. A javaslat 35. §-a szerint viszont a vagyonadó a központi költségvetés általános bevétele, és erre a célra nincs elkülönítve. A lakossági adócsökkentés teljes költségét a minisztérium október 20-án 264 milliárd forintra tette.
„Az adóalapba az ingatlanok mellett a társasági részesedések, a pénzeszközök, az értékpapírok, a követelések és a kriptoeszközök is beletartoznak, és a szabályozás a bizalmi vagyonkezelésre, a magánalapítványokra és a hasonló külföldi konstrukciókra is kiterjed.”
A javaslat 5. § 43. pontja a vagyonelemek körét, a 45. pontja és a 6. §-a pedig a vagyonkezelési adóalanyokat határozza meg. A bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány és a hasonló külföldi konstrukció ezek szerint önálló adóalany.
„A vagyon mesterséges átrendezésével nem lehet elkerülni az adófizetést.”
A javaslat 4. §-a valóban tiltja az adóelkerülő átrendezést, és ezt a NAV az adó köztudomásúvá válásától vizsgálhatja. A törvény ugyanakkor maga engedi, hogy a házastársak megosszák a közös vagyont, és mindkettőjüket külön megilleti az egymilliárdos mentes sáv. A korábbi tervezetre adott szakértői elemzések szerint a külföldi cégen keresztül tartott magyar részesedést az adó nem éri el.
„Az ingatlanoknál az egy éven belüli szerzésnél a vételár, a tíz éven belülinél az indexált szerzéskori érték, ennek hiányában a NAV országos ingatlanértékelési modellje az irányadó, és független szakértői értékelés is választható.”
Ezt a sorrendet a javaslat 19. és 21. §-a rögzíti. A szakértői érték csak az értékbecslés szigorú szabályai szerint használható. Az indexált érték csak akkor alkalmazható, ha közben nem volt jelentős felújítás vagy lényeges állapotváltozás.
„A tőzsdén jegyzett részvényeknél a piaci ár, a nem jegyzett cégeknél a mérleget és a hozamot is figyelembe vevő, svájci mintájú módszer az irányadó.”
A 15. § (1) bekezdése a záróárfolyamot írja elő, de 10 százaléknál nagyobb eltérés esetén a 180 napos átlagárfolyamot. Az 1. melléklet képlete egyharmad súllyal a saját tőkét, kétharmad súllyal az utolsó három év átlagos adózott eredményéből 15 százalékos tőkésítési rátával számolt hozamértéket veszi figyelembe.
„A személyes használati tárgyak főszabályként kimaradnak az adóalapból, a jelentős értékű műtárgyak, gyűjtemények, ékszerek és járművek viszont beleszámítanak, külön értékhatárokkal.”
A 9. § (3) bekezdése szerint a darabonként 3 millió forint feletti műtárgy, gyűjtemény és ékszer, valamint a 10 millió forint feletti jármű számít az adóalapba.
„A belföldi adóalanyok teljes hazai és külföldi vagyonuk után adóznak, a külföldiek a magyarországi ingatlanuk és társasági részesedésük után.”
A 7. § (1) bekezdése a belföldi, a (2) bekezdése a külföldi adóalanyok korlátozott adókötelezettségét rögzíti: belföldi ingatlan, magyar társaságban és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés. A 11. § a nemzetközi szerződések elsőbbségét mondja ki.
„Kilépési adó jön: aki az előző tíz évből legalább ötöt magyar adóügyi illetőséggel töltött, és befektetései meghaladják az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű részesedése van, annak a nem realizált nyereség után 15 százalék szja-t kell fizetnie; a készpénz és a bankbetét nem érintett.”
A feltételek pontosan egyeznek a külön benyújtott T/927. számú adócsomaggal, amely 2027. január 1-jén lépne hatályba. Kimarad viszont, hogy EU- vagy EGT-államba költözéskor az adót megállapítják, de a megfizetése főszabályként kamatmentesen a tényleges realizálásig halasztódik.
„A NAV indokolt esetben legfeljebb 12, kivételesen 24 hónapos fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.”
A javaslat 30. §-a ezt rögzíti. A 24 hónap különösen lakhatást szolgáló ingatlan vagy társasági részesedés esetén adható. Az automatikus részletfizetés kizárt.
„A törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettség a 2026. december 31-i vagyonállapoton alapul, az első bevallás és befizetés határideje 2027. augusztus 31.”
A javaslat 36. §-a a december 15-i hatálybalépést, a 8. § és a 29. § (1) bekezdése a tárgyév utolsó napi vagyonállapotot és a következő év augusztus 31-i határidőt rögzíti.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
