Időrend: a Tisza választási programja még ellenzékben azt vállalta, hogy adójóváírással 9 százalékos effektív terhet vezet be a minimálbérre. Kármán András pénzügyminiszter 2026 májusában, a kormányváltás után már 2027-es bevezetésről beszélt. Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én, a 2027-es költségvetést ismertető napirend előtti felszólalásában jelentette be a csökkentést. A kormány aznapi és október 20-i közleménye szerint 2027-ben 9 százalékra csökken a minimálbér szja-ja, 680 ezer forint alatt sávosan az adókulcs is, és „csaknem 2 és fél millió embernél” marad több a fizetésből. A kormány a hatást évi 250 milliárd forintra teszi.
Jogi státusz: a kormány közleménye szerint a részletes tervezetet ezután küldik meg a Költségvetési Tanácsnak, és csak utána nyújtják be az Országgyűlésnek. Október 19-én tehát ez kormányzati bejelentés volt, nem elfogadott törvény, és a pontos technika (sávos kulcs, adókedvezmény vagy adójóváírás) sem ismert. Mivel a kormánypárt parlamenti többséggel rendelkezik, a bejelentett lépés megvalósítható.
Az érintettek köre: a 2,5 milliós szám a kormány becslése. A miniszterelnök ugyanabban a beszédben úgy is összegzett, hogy egymillió embernek egy számjegyű lesz az szja-ja, további egymilliónak 680 ezer forintig csökken. A 24.hu a másnapi sajtótájékoztató alapján „több mint kétmillió” érintettről írt. A Niveus 2026 májusi, még az előzetes tervekre épülő becslése nagyjából 215 ezer minimálbéres és 2,1 millió, a minimálbér és a mediánbér között kereső munkavállalóval számolt. A nagyságrend tehát reális, a pontos szám viszont bizonytalan.
A havi 20 ezer forint ellenőrizhető: a 2026-os, bruttó 322 800 forintos minimálbér 6 százaléka 19 368 forint. Ha a 2027-es minimálbér a még folyó tárgyalások eredményeként emelkedik, a különbség ennél valamivel nagyobb lesz. A számítás azonos bruttó bérre vonatkozik, a kormány is béremelés nélküli többletként közli.
Kiegészítés a költség oldaláról: a Portfolio október 20-i összefoglalója szerint a 2027-es adóintézkedések összesen 929 milliárd forint többletbevételt hozhatnak, ebből 264 milliárd forintot fordítanak lakossági adócsökkentésre. A fedezetet részben új vagy emelt adók adják (vagyonadó, magasabb nagyvállalati társasági adó, innovációs járulék, a kiskereskedelmi adó új sávja, a reklámadó visszavezetése). A Niveus májusi becslése az előzetes tervek alapján évi 300–310 milliárd forintos bevételkiesést valószínűsített, ez magasabb a kormány 250 milliárdos számánál.